936 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Egy társaság beolvadással átalakult 2009-ben. Az átalakulás során a vagyonmérlegben sem az eszközöknél, sem a forrásoknál átértékelés nem történt. Az átalakulás a Tao-tv. 4. §-ának 23/a. pontja értelmében nem kedvezményezett átalakulás. A társaság a beolvadást megelőző évben a korábban képzett fejlesztési tartalék terhére hajtott végre beruházást. A Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja, amennyiben az átalakulás nem kedvezményezett. A fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházás miatt a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke 30 millió Ft, a számított nyilvántartási érték nulla Ft. Jól értelmezzük, hogy a beolvadás miatt vissza kell fizetni a korábban fejlesztési tartalék képzésével igénybe vett halasztott társasági adót?

Kérdés: Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?

Kérdés: Erdőgazdálkodási ágazatba sorolt társaság további tevékenysége fakereskedelem. A társaság bérelt erdőben végzi tevékenységét, integrátor, valamint egyéb magánerdő-tulajdonnal rendelkező közösségekkel kötött megállapodás alapján. Vállalt feladata az erdőtörvényben leírtak szerinti tervezés, fakitermelés, újratelepítés, telepítések ápolása, gyérítés, tisztítás stb., a területről letakarított fát a megállapodástól függően a tulajdonosoktól felvásárolja és továbbértékesíti. Árbevételének nagyobb része ebből származik. A 200 000 eurós keret vonatkozik-e rá, vagy esetleg ezen a kereten belül valamiféle számítási móddal kell megállapítani a rá vonatkozó de minimis keretet? A bérelt területek után az erdőtelepítésekre már tavaly kapott 10 000 eurót, az idén úgyszintén kb. ennyit. Teljes a tanácstalanságom, hogy most a társaságiadó-bevallásnál vehetek-e még igénybe adókedvezményt a Tao-tv. 22/A. paragrafusa alapján? A beruházás támogatásintenzitási keretébe belefér. A rá vonatkozó de minimis keret nagyságát szeretném biztosan tudni.

Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.

Kérdés: Társaságunk befektetéshez kapcsolódó egész életre szóló életbiztosítást kötött. A szerződésben a biztosított az egyik munkavállaló, a kedvezményezett a szerződő társaság. A kifizetett díjat követelésként tartjuk nyilván. Most módosították a szerződést, a kedvezményezett személye változott, a biztosított munkavállaló egyik családtagja lett a társaság helyett. Ettől az időponttól a biztosítási díjakat személyi jellegű egyéb ráfordításként könyveljük. Mivel a kedvezményezett már nem a társaság, ezért az előző időszakokban befizetett és a könyvekben követelésként nyilvántartott díjakat hogyan kell könyvelni, hiszen követelésként már nem mutathatjuk ki?

Kérdés: Egy utazási iroda úgy hirdeti meg az utakat, hogy tárgynyeremény-sorsoláson vehet részt az utas. A tárgynyeremény egy új személygépkocsi. A kérdésem az lenne, hogy milyen kötelezettségek terhelik a vállalkozást, és van-e a sorsolás miatt bejelentési kötelezettsége a hatóság felé? A másik, hogy az ehhez kapcsolódó, illetéket az utasra háríthatja-e?

Kérdés: Kérem tanácsukat, hogy az egyéni vállalkozó elszámolhatja-e költségként az általa saját személyére megkötött, halálesetre szóló 2009-ben befizetett biztosítást. A biztosítás nyílt végű befektetéshez kötött (kötvény, részvény eszközalapokba) életbiztosítási kötvény. A kötvényt a 12 éves futamidő alatt 2 év után a szerződő fél visszavásárolhatja. Haláleseti kedvezményezett a törvényes örököse.

Kérdés: Z. W. saját jogú nyugdíjas magánszemély – megbízási szerződés alapján – egy zrt. vezető tisztségviselője. (Személyesen közreműködik.) Részesülhet-e kedvezményesen adózó természetbeni juttatásokban?

Kérdés: Q. U. saját jogú nyugdíjas egy zrt. részvényese, és megbízási szerződéssel személyesen is közreműködik benne. (A nyugdíján kívül osztalékban és megbízási díjban részesül.) Érinti-e a bevezetett személyes közreműködőidíj-kiegészítés? A zrt.-nek a részére kifizetett osztalék (vagy annak egy része) bérszámfejtésekor azt nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekintenie?

Kérdés: A társaság a 2006. évben üzembe helyezett tárgyi eszközöknél a Tao-tv. 1. számú mellékletének 6. pontja szerint 30 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesített. A jelenlegi gazdasági helyzet nem hagyta érintetlenül a társaságot sem. Csökkent az ezen eszközökön gyártott termékek mennyisége. Visszasorolható-e a számviteli törvény szerinti kulcs alá? Ha igen, mely jogszabályi hely alapján? Az eszközök nem tartoznak a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5. pontja alá.