1316 talált cikk a készlet kifejezésre

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?

Kérdés: Egy kereskedelmi cég ("A") árukészletét egy másik (nem szállítmányozó) céggel ("B") szállíttatja ki megrendelőihez "B" cég autóin. A "B" cég autóin – szállítás közben – más cégek árui is megtalálhatók. "A" cég mivel tudja a kiszállítás tényét igazolni? Az áruk kiszállítására vonatkozóan "A" cégnek semmilyen bizonylata nincsen. A szállítólevelet és a menetlevelet ki vezeti, ki őrzi? Ha a kiszállításkor "A" cég azonnal kiállítja a számlát, és "B" cég a számlával együtt viszi az árut, kell-e átadás-átvétel a felek között?

Kérdés: Egyéni vállalkozó ügyfelem 35 ezer euróért vásárolt egy termelőeszközt, amelyre 3500 euró előleget fizetett. Az ügyfél 11 M Ft + áfáért értékesítette a lízingbe adónak, amelyet a lízingbe adó bank ugyanilyen összegben pénzügyi lízingként számlázott az ügyfélnek. Első díjként kifizették a bank számlája szerinti ellenérték 20%-át és a teljes ellenértéket terhelő áfát. A lízingbe vevő így kifizeti a lízingbe adó felé a teljes lízingdíjat, és kifizette a beszerzéssel kapcsolatosan adott előleget is. A lízingbe adó pedig az előleggel csökkentett összegét fizette meg a szállítónak (9765 E Ft-ot), és kap – áfa nélkül – 10 850 E Ft-ot. A bank nem hajlandó a szállítónak adott előleget sem megfizetni az egyéni vállalkozónak, sem a lízingdíjfizetésnél teljesítésként számításba venni. Így jogtalanul gazdagodik. Hogyan lehet a szállítóval szemben kimutatott kötelezettséget rendezni? Hogyan lehet rábírni a bankot, hogy a szállítónak a beszerzéskor kifizetett előleget átvállalja? Ez egy olyan konstrukció, ahol a lízingbe vevő az előlegnek megfelelő összeget elveszíti, a lízingbe vevő pedig megnyeri?

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?

Kérdés: A NAV mulasztási bírságot szabott ki, mivel az adózó 2 darab pénztárbizonylatot nem a pénzmozgással egy időben állított ki, azokon nem a gazdasági események valós dátumát tüntette fel. A társaság negyedéves bevallásra kötelezett. A 2 darab számla októberben készpénzes számla volt, amit a könyvelés később kapott kézhez, ezért azt novemberi kiadási pénztárbizonylattal könyvelte. A számlák üzemanyag-vásárlást tartalmaznak. Erre az időszakra áfa-visszaigénylésünk volt (a mulasztási bírság miatt később fogunk hozzájutni). A számviteli politikában szerepel, hogy a pénztárból elszámolásra is felvehető összeg, amelyből az következik, hogy a számlák későbbi elszámolása indokolt. Alakíthatja-e a társaság úgy a számviteli politikáját, hogy a bejövő készpénzes számlák későbbi elszámolása szabályos legyen?

Kérdés: Társaságunk hőközpontot és vezetéket, valamint vezetékszakaszt selejtez, amelyek helyett új hőközpontot és vezetéket létesít, illetve részlegesen selejtezett vezetéken felújítást végez vezetékszakaszok cseréjével. A régi hőközpontot, a teljes vezetékhosszat, illetve részleges selejtezés esetén a vezetékszakaszokat selejtezzük és kivitelezővel elbontatjuk. A bontások során visszanyert anyagokat hulladékként értékesítik. Helyes-e, ha a selejtezett eszközök, vezetékszakaszok nettó értékét értékvesztésként, terven felüli értékcsökkenésként egyéb ráfordításként számoljuk el, amelyet a készletre vett hulladék értéke csökkent? Az újonnan épített hőközpont, vezetékszakasz és vezeték bekerülési/aktivált értékében nem vesszük figyelembe a selejtezett eszközök bontási költségeit, azt egyéb ráfordításként számoljuk el.

Kérdés: Milyen jogi fogalom a lábon álló termék, amikor a betakarítatlan terméket adják el, de az ingatlant nem? A lábon álló kukoricát hogyan kell hozamolni? Termék? Befejezetlen termék? Kérem a könyvelés levezetését, mind az eladói, mind a vevői oldalról, amennyiben el lehet adni a lábon álló terméket! Hogyan alakul az áfa?

Kérdés: A vállalkozás rendszeresen harmadik országbeli állampolgár részére értékesít belföldi telephelyén. A külföldi magánszemély vevők részére minden esetben kitöltik "A külföldi utas adó-visszaigénylő lapja" nyomtatványt, amelynek alapján a külföldi magánszemélyek a termék külföldre történő kivitelének vámhatósági igazolása után a társaságtól visszaigénylik a felszámított áfa összegét. Az így elszámolt árbevétel belföldi vagy exportértékesítés?

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?

Kérdés: Gyártó vállalat anyagot rendel. Az anyagszámlán külön soron szerepel az anyag és külön a szállítás díja. A szállítás díja osztja az anyag sorsát, azaz könyvelhető az 51-re?