398 talált cikk a készpénz kifejezésre

Kérdés: Ha a vevő vásárláskor számlát kér, és bankkártyával egyenlíti ki az összeget, hogyan kell szabályszerűen könyvelni a kettős könyvvitel szabályai szerint? Kérem válaszukat a főkönyvi számlaszámok megjelölésével!

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyfelünk házipénztárában évek alatt felgyülemlett több mint 5 millió forint. Ennek oka: minden hónapban készpénzes számlát állít ki, melynek ellenértéke a házipénztárba folyik be. A pénztárból csak minimális kifizetések történnek (munkabér, egyéb költségek és a banki befizetések a NAV adóira). 2021. év végén ügyfelem úgy döntött, hogy törzstőkét emel, de ennek értékét nem fizeti be a pénztárba vagy a bankba, hiszen – úgy gondolta – már ott van a pénz. Ügyvéddel ezt meg is oldották, és december 22-én a Cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Most viszont a könyvelő dolga megoldani a problémát. Lenne egy megoldási javaslatunk, és ebben kérnénk a segítségüket. Ügyfelem kölcsönt venne fel a cégtől, amelyet a házipénztárból venne ki: T 361 – K 381. Vissza is fizetné mint törzstőkeemelést: T381 – K 479. Könyvelnénk 2021. 12. 22-én a törzstőkeemelést: T 358 – K 411, majd T 479 – K 358. Lezárnánk a 2021. évet, és osztalékot állapítanánk meg, mivel az eredménytartalékban is van az előző évekről nyereség, amelyet ügyfelem még nem vett fel: T 413 – K 479. Mivel van előírt tartozása ügyfelemnek, elengedi az osztalékot: T 479 – K 361. Így megszűnik a tartozása. Évek múlva leszállítaná a jegyzett tőkét 8 millió forintról 3 millió forintra, és akkor adózná le a kivett pénzt. Önök szerint ez jó megoldás lenne? Ha esetleg van jobb megoldás, akkor szívesen meghallgatom, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit bajban vagyok.

Kérdés: Hivatalosan – közjegyző előtt bejegyzett – élettársak vagyunk a párommal. Az általam részére adott ajándék, akár ingatlan, ingó, bankszámlájára általam átutalt készpénz, kézben átadott készpénz után van-e valamilyen adó- vagy járulék-, vagy illeték-, vagy bármilyen fizetési kötelezettsége a megajándékozottnak?

Kérdés: Társaságunk többféle tevékenységgel foglalkozik. Két telephelyünkön is van étterem, szálloda. Azokat a bevételeket, amelyeket készpénzben rendeznek a recepción, minden másnap áthozzák a főpénztárba, egy általuk kiállított bevételi pénztárbizonylattal. A főpénztár bevételezi a pénztárba. Itt is készül – természetesen – egy bevételi pénztárbizonylat a program alapján. Hogyan járunk el helyesen számviteli szempontból? A recepció állítson ki egy kiadási pénztárbizonylatot is, miszerint ő átadja a pénzt a főpénztárnak? Akkor ezt könyvelnünk is kellene. Vagy nincs szükség a recepció által kiállított bevételi bizonylatra? Elegendő csak egy vezetett nyilvántartás részükről?

Kérdés: Az OSS regisztrációs felületen bevallott EU-s magánszemélyeknek értékesített termékek számlavégösszegét bevételként, a megfizetett különböző EU-s áfát kettős könyvvezetés esetén egyéb ráfordításként, vagy nettó bevétel csökkentéseként kell elszámolni?

Kérdés: Bármely gazdálkodó esetén szükséges-e kiadási és bevételi pénztárbizonylatot kiállítani a számlák mellé, vagy elegendő maga a számla?

Kérdés: Egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft., amely nem vezet mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, a kötelező leltározást december 31-i időpontra készíti el. A leltárt szigorú számadás alá kell vonni? Ugyanennek a cégnek a tulajdonában áll egy tehergépjármű. Az útnyilvántartást szigorú számadás alá kell vonni?

Kérdés: A kft. magánszemély megrendelője készpénzzel egyenlíti ki a kft. által kibocsátott átutalásos számlát. A felek átvételi elismervénnyel bizonylatolják a kifizetést. Bevételi pénztárbizonylat nem készül (a kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít, pénzkezelési szabályzata nincs, és a készpénzes számlák, egyéb bizonylatok esetén nem alkalmaz bevételi és kiadási pénztárbizonylatolást). Jogszabálysértő-e a kft. eljárása?

Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.

Kérdés: Könyvelőirodánk szerződésben vállalja a bizonylatok teljes körű feldolgozása mellett a házipénztár vezetését is. Partnerünk a pénzkezelési szabályzatát ennek szellemében állítja össze, belefoglalja abba, hogy a házipénztár-kezelést a könyveléssel megbízott társaság vállalja, a pénztárkezeléssel kapcsolatos szabályok betartásáért a megbízott társaság a felelős. A (megbízó) társaság egyes kijelölt munkavállalóinak, az ügyvezetőnek a cég működéséhez szükséges készpénzkiadásokra dologi előleget adunk ki (a társaság pénztárából), amelyet a kollégák szükség esetén (de maximum havonta) elszámolnak irodánkban. Amennyiben a társaság által kiállított számla ellenértékét a vevő partnerek készpénzben tervezik kiegyenlíteni, akkor erre kizárólag irodánkban kerülhet sor. Szállítói számlák készpénzes kiegyenlítése (vagy dologi előlegekből) irodánkban történhet, kizárólag a társaság ügyvezetőjének engedélyével. Apénzmozgásokkal egyidejűleg rendszerünkből nyomtatjuk, aláíratjuk a pénztárbizonylatokat stb. Természetesen könyvelőtársaságunk gondoskodik arról (és egyben felelős is ezért), hogy az adott társaság készpénzkészletét önálló pénzkazettában tárolja, tehát az abban lévő összeg bármelyik pillanatban megegyezik a nyilvántartásban szereplő összeggel. Helyes ez az eljárás?