2069 talált cikk a kézirat kifejezésre

Kérdés: Cégünk (belföldi áfaadóalany) fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Tésztákat és leveseket készítünk, eldobható pohárban, tésztás dobozban értékesítve. Az étkezésekhez biztosítunk szalvétát, favillát/fakanalat, elvitel esetén pedig műanyag szatyrot, ha szükséges. A csomagolószereket belföldi forgalmazóktól (belföldi adóalanyok) vásároljuk meg, és biztosítjuk vendégeink részére. A szóban forgó termékek után (ételesdoboz, szalvéta, műanyag villa korábban, favilla, kebabboksz, szatyor) van-e környezetvédelmi termékdíj bevallási-befizetési kötelezettségünk? Ha igen, milyen gyakorisággal? A 21TA bevalláson bevallva?

Kérdés: Kivából kilépés esetén mit jelent pontosan a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (4a) bekezdésében megfogalmazottak szerint a kiva-adóalanyiság megszűnésekor elvégzett számításkor, hogy a nyereség/veszteség összegét csökkenteni kell az alábbi tételekkel?
1. Tárgyi eszközök kiva-adóalanyiság megszűnésekor fennálló könyv szerinti értéke;
2. Kiva-adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege;
3. Megfizetett (fizetendő) kiva összege.
A 2-es pont esetén ez nem azt jelenti, hogy a veszteség duplán szerepel negatív összeggel, tekintve, hogy az előző évek nyereség/veszteség összegében már számításra került negatív előjellel?
A 3-as pont szerint a teljes kiva-adóalanyiság időszakában megfizetett (fizetendő) kivaösszeg a csökkentő tétel? Ha nem, akkor mi? Ha igen, akkor ez nem szintén duplikálás, hiszen a kiinduló összeg (nyereség/veszteség) már az ezzel csökkentett összeget jelenti.

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?

Kérdés: A behajthatatlan követelés miatt a NAV-tól visszaigényelt áfát a behajthatatlan követelés csökkentéseként vagy egyéb bevételként kell elszámolnia a kettős könyvvezetést vezető társaságnak?

Kérdés: A társaság 2021. december 31-i dátummal, jogutódlással (beolvadással) megszűnik. A decemberi számviteli időszakra vonatkozó számlázandó rezsitételek (folyamatos teljesítésű ügyletek) összege még nem ismert, a bejövő szolgáltatói számlák még nem érkeztek meg. Ezért azt a beolvadó cég nem tudja soron kívül még decemberben számlázni a vevői felé. Beolvadás esetén a beolvadó cég megszűnése előtti teljesítéseket számlázhatja-e a beolvadás után a beolvadó társaság? Amennyiben nem, hogyan kell kimutatni ezeket a beolvadó cég könyveiben?

Kérdés: Cégünk belföldi áfaadóalany. A telephely, ahol dolgozunk, bérlemény. A telephelyen több bérlő is bérel üzlethelyiséget, műhelyt. A bérbeadó havonta a bérleti díjon túl a közüzemi szolgáltatásokat is továbbhárítja (közvetített szolgáltatás). Anapokban kaptunk levelet a bérbeadótól, hogy a villamos energia drasztikus emelkedése miatt 2022. évtől az áram díja (is) a jelenlegi díj háromszorosa lesz. A bérbeadó a közüzemi számlán szereplő áram/gáz díj árát azon az áron számlázhatja felénk, ahogyan ő is kapja, vagy akár 5-szörös áron is? Erre vonatkozóan van-e bármilyen törvényi szabályozás? Áramdíj esetén az Áfa-tv. hatályán kívüli tételt (pénzeszköz továbbszámlázása) a bérbeadónak áfásan kellene továbbszámláznia felénk, vagy ahogyan ő is kapja az áramszolgáltatótól, áfás és áfamentes tételként?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?

Kérdés: Cégünk 2022. 01. 01. dátummal szeretne áttérni ingatlan-bérbeadás tevékenységével az áfa hatálya alá.
–Amennyiben a 2021. 11-12. havi bérleti díjat decemberben számlázom ki, de a teljesítés és a fizetési határidő is 2022. 01. havi, a számlát áfásan vagy áfamentesen állítom ki?
–Amennyiben a 2021. 11-12. havi bérleti díjat 2022. 01. hóban számlázom ki, és a teljesítési és fizetési határidő is 2022. 01. havi, akkor a számlát áfásan vagy áfamentesen állítom ki?
–Amennyiben 2021. 12. hónapban állítok ki 2022. 01. hóra vonatkozó bérleti díjat, akkor a számlát áfásan vagy áfamentesen kell kiállítani?

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?

Kérdés: Egyik ügyfelünk munkaerő-kölcsönzés útján biztosítja egyes tevékenységéhez a munkavállalókat. A kölcsönzőcég értelemszerűen ezt minden hónapban rendre számlázza. Az így számlázott összeget személyi jellegű egyéb kifizetésként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni?