237 talált cikk a kiadó kifejezésre

Kérdés: Észrevétel a Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszhoz. A 215/2002. Korm. rendelet alapján adott adósságrendezési támogatást a rendelet kitöltéséhez adott, az FVM által készített segédlet szerint nem fejlesztési célú juttatásként, hanem egyéb bevételként kell elszámolni. Tehát téves a válasz, miszerint a tőketartalékba kell helyezni. A 215/2001. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja bevételnövelő és költségcsökkentő támogatásokról rendelkezik. A 215/2002. Korm. rendelet és a hozzá kiadott segédlet pedig – mint jogszabály – egyéb bevételkénti elszámolást ír elő. Kérem, hogy válaszukat vizsgálják felül és korrigálják.

Kérdés: Jár-e az étkezési utalvány annak, aki több hónapon keresztül táppénzen van? Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva is igénybe lehet-e venni adómentesen, vagy csak üdülési csekk formájában?

Kérdés: A Számviteli Levelek 69. számában az 1436. és az 1443. számú kérdésekre adott válaszban foglalkoztak a vállalati kölcsön lakásvásárlásra, illetve a lakásépítéshez kölcsön nyújtása témakörével. Az adott válaszok azonban nem teljesek, hiányzik belőlük az Szja-tv. vonatkozó részeire való hivatkozás és értelmezés. A hiányosságokat a válaszok kicserélésével lehetne pótolni.

Kérdés: Ügyfelünk könyvkiadással és könyvkereskedelemmel foglalkozik. A könyvek szerzőivel a szerzői díjakra kötött felhasználói szerződéseknek két fajtája van. Az első típusú szerződésben a kézirat átadásakor egyösszegű szerzői díjban állapodnak meg, a másik típusú szerződés pedig arról rendelkezik, hogy a mű megjelenését követően az eladott példányoktól függően jár a szerzőnek a szerzői jogdíj (royalty). Része a könyvek közvetlen önköltségének az eladás után fizetendő jogdíj? Mivel a kiadott könyvek értékében meghatározó tényező a szerzői díj, nem mindegy, hogyan kell azt elszámolni.

Kérdés: Két könyvkiadással foglalkozó kft. – megállapodás alapján – közösen folytat könyvkiadási tevékenységet. Az egyik a könyv kiadását bonyolítja le, a másik az értékesítést végzi. Mindkét tevékenységen 50-50 százalékban osztoznak. A könyvkiadással kapcsolatos költségek 50 százalékát mint közvetített szolgáltatást számlázzuk át. Kiadunk azonban olyan könyvet is, amelynek nyomtatása külföldön történik. Ezen költségszámla továbbszámlázásakor fel kell-e az áfát számítani, ha igen, akkor milyen mértékkel?

Kérdés: Jól értelmezzük-e, hogy az államilag el nem ismert oktatást csak 2003. július 1-jétől terheli a 25 százalékos áfa?

Kérdés: Egy havimagazin szerkesztésével és kiadásával foglalkozó kft.-nek a nyomda számlázza az előállított terméket mint termékértékesítést, amelyet a kft. bizományos értékesítésként továbbszámláz a lapterjesztő társaságnak. A kft. az előállított magazinokat készletre veszi, az értékesítés után elábét, az eladatlan példányok után értékvesztést számol el, illetve hulladékértéken értékesíti. Helyes-e ez számvitelileg?

Kérdés: Társaságunk saját üzemi konyhát üzemeltet, dolgozóink melegétkeztetése céljából. Ennek igénybevételéhez havonta 4000 Ft értékben étkezési utalványt adnak, amit teljes összegében az utalványok átvételekor természetbeni juttatásként számolnak el. Az igénybe vett ebéd ellenértékét számlázzuk, a kiegyenlítése készpénzzel, illetve az étkezési utalványok átadásával történik. Az étkezési utalványok az év végéig válthatók be. Kérdésünk: a kiadott, de fel nem használt étkezési utalványok értékét mutató, étkezési utalványok elszámolási számla év végi egyenlegét hogyan rendezzük?

Kérdés: Ha a külszolgálat ellátmányához szükséges valutát forintért vásároljuk, miért kell a napidíj, illetve annak szja-vonzata, valamint a valutával fizetett költségek forintosításakor a kifizetést megelőző hó 15-i MNB devizaárfolyamot használni? Tudjuk, hogy mennyibe került a valuta, így ismert a kiadás forintösszege is. Csak feleslegesen gyártunk árfolyam-különbözeteket, amelyek összesenjükben végül is semlegesítik egymást.

Kérdés: Ügyvezető igazgató külföldön partnercéghez megy. Nem vesz fel kiküldetési előleget, hanem az ott-tartózkodás alatt keletkezett számlákat hozza haza. Ilyen a tankolás, esetleges autójavítás, illetve üzleti vendéglátásról szóló számlák. Hogyan lehet ezeket a számlákat elszámolni? Külföldön tankolásról nem adnak nevére szóló számlát. El lehet-e ezt a valutapénztár terhére számolni? Lehet-e költségként érvényesíteni? A külföldi tartózkodás alatt az étkezési számlák elszámolhatók-e? Természetbeni juttatásnak minősülnek-e?