Találati lista:
471. cikk / 492 Jelentős összegű, forgalommal arányos engedmény
Kérdés: Cégünk negyedévenként – a szerződésben rögzítettek szerint – utólag kap forgalommal arányosan nem számlázott engedményt. Az engedmény a már értékesített szolgáltatásokra vonatkozik. Az így kapott összeg időbelileg elhatárolható-e? Mi a helyzet akkor, ha az összeg nagysága az Szt. alapján jelentősnek, esetleg lényegesnek minősül?
472. cikk / 492 MNB-árfolyamok használata
Kérdés: Fel kell-e tüntetni – belföldiek egymás közötti kapcsolatában – a számlán a számla kiállítójának az általa alkalmazott MNB-árfolyamot, vagy elvárható a vevőtől, hogy a dátum alapján képes legyen az MNB-árfolyam megkeresésére? A vevőnk azt kéri, hogy a szállítólevélen is tüntessük fel az alkalmazott árfolyamot. Ez azonban sok esetben lehetetlen, hiszen a szállítólevél kiállításakor még nem ismert az aznapi árfolyam. Nem lesz abból probléma, ha az előző napi – már ismert – árfolyamot alkalmazzuk a szállítólevélben és a számlán is?
473. cikk / 492 Visszaküldött áru számlázása
Kérdés: Külkereskedelmi cég reexportált árujának egy részét a külföldi vevő reklamáció miatt visszaküldte. Az így visszaküldött áruról a külföldi vevőnek, vagy a magyar külkereskedelmi cégnek kell-e bizonylatot kiállítania?
474. cikk / 492 A kiállítás költsége reprezentáció?
Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó cégünk – piacszerzés céljából – gyakran visz kiállításra gépkocsikat. A kiállítás költsége reprezentációnak minősül-e, vagy sem?
475. cikk / 492 Vendéglátás: üzemi konyha
Kérdés: Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
476. cikk / 492 Mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vétele
Kérdés: A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről megjelent kormányrendeletet, illetőleg a regisztrálással kapcsolatos díjfizetésről szóló PM rendeletet a Számviteli Levelek mellékleteként is közzétették. Több helyen megjelentek különböző értelmezések is ezzel kapcsolatosan. Kérjük, foglalják össze a legfontosabb teendőket!
477. cikk / 492 Utólag adott árengedmény
Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
478. cikk / 492 Társasház számlázási kötelezettsége
Kérdés: Köteles-e a társasház számlát adni a bérleti díjról és a rezsiköltségről, ha a helyiségeket iroda, illetve üzleti célra adja bérbe? Vagy elszámolhatók a költségek csekk, illetve átutalás alapján? Szerződés van!
479. cikk / 492 Kapcsolt vállalkozások közötti kamatmentes kölcsön
Kérdés: Két egymással kapcsolt vállalkozásban lévő társaság közül "A" 20 millió forint kölcsönt nyújt "B" társaságnak kamatmentesen. Nem találunk konkrét törvényi előírást arra, hogy a kölcsönadónak meg kell-e növelnie a társaságiadó-alapját a jegybanki alapkamattal. Vonatkozik-e erre az esetre a Tao-tv. 18. §-a? A Tao-tv. egyértelműen utal a kölcsönnyújtásra, de csak szerződést említ. Kötelezheti-e az adóhatóság "A" társaságot az adóalap növelésére? Az "A" társaság jelentős nyereséggel bír, ám a "B" társaság veszteséges.
480. cikk / 492 Tulajdonos felé számlázott költségek
Kérdés: Lehet-e külföldi tulajdonosnak dologi vagy egyéb tevékenységgel kapcsolatos költségeket számlázni? Milyen bizonylat kell a számla kiállításához?
