Mérlegkészítés időpontja utáni számla

Kérdés: Cégünknél a mérlegkészítés időpontja január 15-e. Gyakran előfordul, hogy ezen időpontig nem kerül elszámolásra az összes még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. A jelentős árbevételű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számvitel-politikában meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végrehajtani? Lehet-e ez esetben a későbbiek során adóhiányt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti egyszerűsítés "lehetősége" ma a számviteli, illetve az adózási jogszabályok kisebb-nagyobb megsértésével járna, illetve a Tao-tv. vonatkozó rendelkezéseit kellene módosítani.A számviteli alapelvek (elsősorban a teljesség, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: A vevő cég a visszaküldött terméket számlázza, és nem helyesbítő számlával küldi vissza. Így az eredeti eladónál a visszaküldött termék új beszerzésként jelenik meg, és nem az árbevételt csökkenti. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a rövid válasz az, hogy nem helyes, de esetenként elkerülhetetlen.A válasz előtt meg kell jegyezni, ha az eladó terméket értékesít (számláz), akkor árbevételt mutat ki; ha az eladott terméket visszaszállítják, akkor valójában az értékesítés sztornóját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2019. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagát alkalmazza. 2020. január 1-jétől az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamra térünk át. Az áttéréshez kapcsolódóan át kell-e értékelni a 2019. december 31-i devizás, devizaalapú követeléseinket, kötelezettségeinket a január 1-jétől használni szándékozott devizaárfolyamon?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság a számviteli politikájában dönt arról, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek [ideértve a (7) bekezdés szerinti devizaalapú tételeket is] forintértékének meghatározásakor milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Egyszerűsített éves beszámoló zrt.-nél

Kérdés: 2018. évben éves beszámolót készített a zrt., de az értékhatárok alapján egyszerűsített éves beszámolót is készíthet(ne). Vissza lehet-e térni az "alacsonyabb szintű" beszámolási formára, akkor is, ha a társaság az MNB felügyelete alá tartozik a végzett tevékenysége miatt?
Részlet a válaszából: […] A választ egy helyreigazítással kezdjük: az egyszerűsített éves beszámoló nem "alacsonyabb szintű" beszámolási forma, csupán az éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza (összevont adatok), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Maradványérték megállapítása ingatlannál utólag

Kérdés: Ügyfelünk könyveiben több mint 12 éve nagy értékű ingatlan szerepel, külön a földterület, külön a rajta lévő felépítmény. A telekre értékcsökkenés nem került elszámolásra, a bérbe adott épületre igen. Az ingatlan bekerülésekor maradványértéket állap ított meg, holott nyilvánvaló, hogy 50 év után sem lesz a piaci értéke nulla. Milyen feltételek mellett lehetséges a nullától eltérő maradványértéket megállapítani, és ezáltal a számviteli értékcsökkenés összegét megváltoztatni? A változtatáshoz szükséges ingatlanérték-becslés? Év végén hogyan, milyen módszerrel lehetséges a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéket meghatározni, amely alkalmas a tartós piaci tendencia megállapítására?
Részlet a válaszából: […] A kérdés lényege, hogyan lehet az épületnél maradványértéket megállapítani, mivel a teleknél nem beszélhetünk maradványértékről. A válasznál abból kell kiindulni, hogy az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés összegének megállapításánál az egyedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Könyvvizsgálati kötelezettség

Kérdés: A kft. a 2018. december 31-ével záródó üzleti év végén könyvvizsgálatra kötelezetté válik, mivel árbevétele a megelőző két év átlagában meghaladja a könyvvizsgálati kötelezettség mértékét. 2019. február 1-jétől bejelentkezik a kiva adónemre. A 2019. január 31. napjával készülő beszámolóra vonatkozik-e a könyvvizsgálati kötelezettség? A 2019. december 31-i fordulónappal készülő beszámoló előző évi adatai 2019. január havi lesz. Ebben az esetben a könyvvizsgálati kötelezettség mely időszakok alapján állapítható meg?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 155. §-a alapján – a főszabály – az, hogy kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Kivételként nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:– az üzleti évet megelőző két üzleti év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Kamionok amortizációs kulcsának megváltoztatása

Kérdés: Az adott cég nagy értékű kamionokkal szállít veszélyes és nem veszélyes anyagokat Magyarországon és más európai országokba. Eddig a lineáris 20%-os értékcsökkenést alkalmaztuk. A gépjárművek használati rendjének változása miatt felmerült, hogy ez a leírási kulcs túlzott, és át kellene térni a teljesítményarányos elszámolásra. Lehetséges ez a már több éve használt járműveknél is, vagy csak az új beszerzésűeknél? Hogyan történhet? Társaságiadó-bevallásnál korrekciós tényező? A kiegészítő mellékletben ki kell térni erre, vagy elegendő a számviteli politika megváltoztatása?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó (a cég) adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Külföldi számlarend használata

Kérdés: Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságnál a külföldi tulajdonos a saját számlarendje használatát követeli meg a külföldi könyvelési előírások és bizonylatolás előírásával és az ehhez kapcsolódó beszámoló elkészítésével. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes, sőt jogszabályellenes.A Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság könyvvezetése és beszámolókészítése a magyar számviteli előírások szerint történhet. Nincs azonban akadálya annak, hogy a magyar számviteli törvény előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Kiváló társaság előző évi adatai

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arról, hogy a kiválással létrejött társaság első éves beszámolója előző évi oszlopának mit kell tartalmaznia!
Részlet a válaszából: […] A kiválással létrejövő gazdasági társaság első éves beszámolójának mérlegében az előző évi oszlopba a végleges vagyonmérlege harmadik oszlopában szereplő adatok, mint a kiválással létrejött társaság nyitó adatai kerülnek.Problémás viszont az eredménykimutatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?
Részlet a válaszából: […] A választ nehezíti, hogy a kérdésben nincs nevesítve, hogy az adóhatóság az áfahiányt mire alapozta? A kft. helytelen áfakulcsot alkalmazott? Vagy olyan áfát is levonásba helyezett, ami egyébként az Áfa-tv. szerint nem volt levonható? Esetleg becsült árbevétel alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.
1
3
4
5
15