Törzstőke emelése tagi kölcsön kamatával

Kérdés: A kft. jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkezik. A tagi kölcsönről szóló szerződésben a kölcsönre kamatot határoztak meg. A kft. a kölcsönt visszafizetné a kölcsönt adónak, a tagi kölcsönre számított és kötelezettségként nyilvántartott kamat összegéig törzstőkét emelne. A tagi kölcsön kamata után fizetendő személyi jövedelem­adó és egészségügyi hozzájárulás mikor merül fel? A törzstőkeemelés időpontjában, vagy később, amikor a törzstőke például csökken, vagy esetleg a cég megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget teljesíteni.Feltételezve, hogy a tagi kölcsönt nyújtó csak tag (és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Kedvezmény a szociális hozzájárulási adónál

Kérdés: Hogyan kell kezelni a szociális hozzájárulási adó kedvezménnyel csökkentett összegét, ha az a 08-as bevallásban mínusz előjellel szerepel? Konkrétan a bérszámfejtéskori kontírozási tételek érdekelnek. Fordítottan könyveltem eddig, de talán ez nem helyes (T 4731 – K 561).
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vett mentességek és kedvezmények összege,– az adó megfizetésének napjaellenőrizhető. Az Szt. hatálya alá tartozó kifizető ezen nyilvántartási kötelezettségét – a törvény szerint – a könyvvezetés megfelelő részletezésével teljesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Lejárt utalványok visszautalt ellenértéke

Kérdés: A 412/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet a SZÉP kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet 9. §-át úgy módosította, hogy a lejártnak minősülő elektronikus utalványok ellenértékét az intézménynek a lejárata évének június 30. napjáig a munkáltató részére vissza kell fizetnie. A rendelkezést a 2011-ben juttatott utalványokra is alkalmazni kell. Hogyan kell könyvelni a lejártnak minősülő utalványok visszautalt ellenértékét? A visszautalt összeggel csökkenthető-e a visszautalás évében a béren kívüli juttatások adóalapja?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg, a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (T 559 – K 384).A béren kívüli juttatás 1,19-szerese a kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó, illetve az egészségügyi hozzájárulás alapja, amelyet az Szja-tv. 69. §-a (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Védőital vagy egyes meghatározott juttatás

Kérdés: Ha egy munkahelyen van vezetékes víz, de pl. ásványvizet biztosít a munkáltató a dolgozóknak, akkor az ásványvíz hová sorolandó? A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét szabályozó 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet arról határoz, hogy ha a munkahelyi klíma a 24 Celsius-fokot meghaladja, védőitalról kell gondoskodni. Minek minősül, ha egy munkáltató vízautomatát állíttat fel a munkahelyen? (Ekkor megvalósul az ingyenes termék, amelynek igénybevételére több magánszemély jogosult, és nem mérhető a juttatás? Vagy védőitalként vehető figyelembe, legyen bár 23 fok az év nagy részében?) Minek minősül, ha egy gazdálkodó szervezet pl. fitneszszalonba, fogorvosi rendelőbe (szintén bárki által hozzáférhetően) teszi mindezt? Minek minősül, ha a cég – a vízhálózatra köthető – víztisztító berendezést vásárol (bérel), és ezen berendezésen keresztül hideg, illetve meleg vízhez juttatja dolgozóit, ügyfeleit? Van-e különbség a fentiek megítélése között?
Részlet a válaszából: […] ...termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet"....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély bevétele (egyben – költségelszámolás lehetősége hiányában – jövedelme) lesz. Ez a jövedelem a kft.-től mint kifizetőtől származik, ezért a kifizető köteles megállapítani a magánszemélyt terhelő személyijövedelemadó-előleget,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Társadalombiztosítási költségtérítés

Kérdés: Hogyan könyveljük a társadalombiztosítási kifizetőhelyet megillető 1%-os költségtérítést?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy költségtérítésként. Az 1%-os költségtérítés valójában nem a társadalombiztosítási kifizetőhely tevékenységével kapcsolatos szerződés szerinti ellenérték, amelyet árbevételként kellene elszámolni, hanem átalányban megállapított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 141 millió forint. A tulajdoni arány 35-35-10-20 százalék volt. A 20 százalékos (600 ezer forint névértékű) tulajdonarányt (üzletrészt) a társaság 25 millió forintért visszavásárolta, majd egy éven belül 5-5-10 százalék arányban a tulajdonosok között szétosztotta, és ezt a cégbíróságon bejegyeztette. Ezen tőkejuttatás a magánszemélyek szempontjából adó- és járulékmentes? Az ügyleten keletkezett 24,4 millió forint veszteség a Tao-tv. szerint elismert ráfordítás? Mi a helyes számviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget megállapítani.A tulajdonosok és a kft. közötti jogviszonyból az következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Rendezvényszervezés költségei

Kérdés: Kft.-nk rendezvényszervezéssel foglalkozik. A rendezvényeken fellépő csoportoknak biztosított szállás, étkezés, helyi utaztatás során keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége? A csoportok nevezési díjat fizetnek, de az nem fedezi a szállás, étkezés tényleges költségeit. A rendezvényekhez kapcsolódóan külföldi-belföldi magánszemélyek részére bizonyos ügy ellátásáért megbízási díjat fizetünk, szállást, étkezést biztosítunk, utazási költségtérítést fizetünk. A díjazás nélküli, illetve önkéntes megbízási szerződés alapján megbízottaknak étkezést, egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés alapján részére szállást és étkezést biztosítunk. A vállalkozó csak a tiszteletdíját számlázza. A felsorolt esetekben keletkezik-e a kft.-nek adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...összege az egyes meghatározott juttatások közé sorolható, ha annak igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet. Ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Alapítói vagyon kamatának kiosztása

Kérdés: Alapítvány könyvelésével is foglalkozom. Az alapító egy rt., aki letétbe helyezett 1992-ben egy jelentős összeget azzal a céllal, hogy az rt.-től nyugdíjba vonuló embereket és az rt. által oklevélben részesülteket támogatja. Az alapítói vagyon kamatát minden évben fel lehet osztani. Hogyan tudjuk megoldani, hogy 300-400 ember adómentesen juthasson hozzá az évi 4000-5000 Ft/fő támogatáshoz? Milyen jogcímen lehet kiosztani ezt az összeget? Kell-e adatot begyűjteni vagy szolgáltatni a támogatásban részesülőkről?
Részlet a válaszából: […] ...havonta adott támogatás.Nem adómentes azonban az a juttatás,– amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató,– amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Jóváhagyott osztalék kifizetése devizában

Kérdés: A 2011. évben a mérlegben jóváhagyott osztalékot 2012-ben kívánjuk kifizetni devizában. Az Szja-tv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon, vagy a (4) bekezdés szerint a megelőző hó 15. napján érvényes MNB-árfolyamon kell átszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...6. §-ának (4) bekezdése alapján, a külföldi pénznemben keletkezett bevétel esetén, ha a bevétel adóelőleg levonására kötelezett kifizetőtől származik, a kifizető az adóelőleg megállapításához a bevétel forintra történő átszámítására a bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.
1
25
26
27
71