709 talált cikk a kifizető kifejezésre

Kérdés: Lakás bérbeadásából származó jövedelem után miként kell a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha a tulajdonos a lakásban lakik, és két vállalkozásnak adja bérbe a lakást? Az egyik vállalkozásban 33 százalékos mértékben tulajdonos, a másik vállalkozásban nincs tulajdonrésze. A bérbeadásból származó jövedelem az évi egymillió forintot meghaladja, és az egyéb jövedelmek után fizetett egészségügyi hozzájárulás nem éri el a 400 000 Ft-ot.

Kérdés: A kft.-nek 2006. 08. 31-én a tagi hitelállománya 1 200 000 Ft. Van-e bármilyen fajta adó- vagy egyéb fizetési kötelezettsége az állam felé?

Kérdés: Ingatlan bérbeadásából származó, 1 millió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után kell 2006-ban a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni, vagy csak az 1 millió forint fölötti rész képezi az egészségügyi hozzájárulás alapját?

Kérdés: Cégünk nyomtatókba tonerek és festékpatronok utántöltésével is foglalkozik. Az üres, kifogyott festékpatronokat, tonereket magánszemélyektől is vissza szeretnénk vásárolni. Ez esetben elegendő-e 1 db kiadási pénztárbizonylatot kiállítani a visszavásárlási értékről? A kiadási pénztárbizonylathoz mellékletet készítenénk, amely tartalmazná, hogy milyen patronból hány darabot, milyen áron vásároltunk vissza. A visszavásárlási ár bruttó ár, az áfát nem lehet visszaigényelni, de az újratöltés után az áfát befizetjük. Helyes-e az elgondolásunk? Figyelnünk kell-e az egy magánszemélynek egyazon adóévben kifizetett összeget, hogy az eléri-e az 50 ezer forintot?

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Mely jogszabályok érintik a cégtelefonok használatát, adózását?

Kérdés: Ha a tényleges telefonszámla 30 százaléka a munkavállaló felé kiszámlázásra kerül, de erről tételes híváslista vagy hívásnapló nem áll rendelkezésre, akkor nem keletkezik a magáncélú használat miatt a magánszemély által meg nem térített rész. E miatt a telefonszámla áfája 70 százalékban levonható, a kifizetőnek pedig nem keletkezik szja-, tbj- és munkaadóijárulék-fizetési kötelezettsége. Helyesen értelmezzük-e a vonatkozó törvényi szabályozást?

Kérdés: Szeptember 1-jétől 70-30 százalék a telefonköltség áfájának levonhatósága, illetve le nem vonhatósága. 20 százalék magánhasználatot tételez fel a törvény, ami után – mivel magánhasználatról van szó – nem vonható le az áfa. Akkor most mennyi a levonható és a le nem vonható áfa? 30 százalék a le nem vonható, ami magában foglalja a 20 százalék le nem vonható áfarészt is? Vagy 30 százalék a le nem vonható áfa, 70 – 20 = 50 százalék a levonható (20 százalék a magáncélú használat miatt)? A 20 százalék magáncélú használattal nem a 70 százalékot akarják leszorítani 50 százalékra?

Kérdés: A Számviteli Levelek 136. számában a 2768. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy nem kell szja-t fizetni, ha a magánszemély megfizeti a telefonszámla 20 százalékát. Az Szja-tv. úgy fogalmaz, hogy tételesen el kell különíteni a forgalomarányos kiadásokat, valamint a nem forgalomarányos kiadásokat arányosítani kell, és ha a dolgozó ezt megtéríti, nem kell szja-t fizetni. Ennek hiányában a kiadás 20 százaléka adóköteles bevétel. Mivel ilyen tételesen rögzíti, hogy mikor nem kell szja-t fizetni, ezért nem alkalmazható az a feltevés, hogy ha 20 százalék megtérítésre kerül, nem kell cégtelefonadót fizetni. Az egyik szaklap szerint: tételes elkülönítés hiányában mindenképpen természetbeni juttatásnak minősül a telefon magáncélú használata.

Kérdés: Az Szja-tv. szeptember 1-jétől életbe lépő módosításai közül a 69. § (1) bekezdésének m) pontja, (4) és (12) bekezdése vonatkozik-e az evás társaságokra, amelyek kettős könyvvitelt vezetnek, így költséget számolnak el?