Szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontja – áfa

Kérdés: Evás könyvelő kft. vagyunk. Szerződéseinket éves díjjal kötjük, havi egyenletes összegű kiszámlázással, a folyamatos teljesítés szabályai szerint. Szerződésünk szerint az éves teljesítés a beszámoló átadásával és a bevallások leadásával teljesül. Díjainkat is július 1-jétől változtatjuk. Vajon miként érint minket és vállalkozóinkat a változás? Mennyiben változnak a teljesítés időpontját, a számla keltét, a fizetési határidőt érintő dátumok és megbízóink kötelmei? Úgy véljük, ez nemcsak minket, de a kivás és az Szt. szerint elszámoló könyvelőirodákat is érinti. Kérjük, mindhárom módszertan szerint adják meg válaszukat!
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben említett változás minden bizonnyal az Áfa-tv. 58. §-ában foglalt szabály 2014. július 1-jétől tervezett módosítása. Ennek értelmében, ha a felek az általuk kötött szerződés alapján a teljesített termékértékesítésről, a nyújtott szolgáltatásról...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

Kisvállalati adó könyvelése

Kérdés: A kisvállalati adó összegét milyen főkönyvi számlán kell könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kisvállalati adó alanyai a vállalkozói körbe tartoznak, kettős könyvvitelt vezetnek. Így a kisvállalati adót a társasági adóhoz hasonló ráfordítás számlán kell könyvelni. A 89. Nyereséget terhelő adók számlacsoporton belül célszerű erre kijelölni a 894. Kisvállalati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 24.
Kapcsolódó címke:

Kapott előleg – kiva

Kérdés: Katv.-adóalany az adó és az adóelőleg számításánál figyelembe veheti-e korrekciós tételként a vevőtől kapott előleget? A törvény csak a kölcsönt, hitelt említi, az előleget nem. Véleményem szerint, mivel még teljesítés nem történt, a jóváírás időszakában csökkentő, a szerződés szerinti teljesítés napján növelő tételként kellene figyelembe venni.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. §-ának (4)–(5) bekezdésében valóban a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő, csökkentő tételek között a hitel vagy kölcsön nyújtása, illetve a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Elhatárolás, nettó érték elszámolása (kiva)

Kérdés: A kivával kapcsolatban a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni. Mi a teendő abban az esetben, ha a cég pályázati pénzt határolt el, akár több évre is, mert ingatlanberuházást valósított meg? A halasztott bevételek között kimutatott összeg egy összegben a 2012. évet érinti bevételként? A tárgyi eszközöket ki kell vezetnem akkor is, ha nettó értékük van? Ez 2012. évi költség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz mind a két kérdésre az, hogy nem!A kisvállalati adót (kivát) választó társaság a számviteli törvény hatálya alá tartozik. A törvény adózásra vonatkozó rendelkezéseit az Szt. előírásaival összhangban kell értelmezni. Ebből következően, a halasztott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Készlet a kiva hatálya alatt

Kérdés: Egy kft. 2012. évben társasági adó hatálya alá tartozott. Fő tevékenysége termelés, ezáltal év végén a leltározás alapján magas anyagleltárkészlet volt, ami az eredménybe költségként nem számít bele. 2013. évben, amikor a kisvállalati adó alá tartozik a kft., és év elején a 2-es számlaosztályból visszaírja az 5-ös számlaosztályba a készletet, hogyan állítható be ténylegesen realizált pénzügyi eredménybe, vagyis mikor és milyen ütemezésben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) erről a kérdésről pillanatnyilag még nem rendelkezik. Az Országgyűlés április első napjaiban módosította a Katv.-t (kihirdették április 18-án),...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. május 30.
Kapcsolódó címkék:  

Értékcsökkenési leírás a kiva hatálya alatt

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás kiva hatálya alatt beszerzett tárgyi eszköze értékcsökkenésének elszámolásával, könyvelésével kapcsolatban. Az értékcsökkenést az Szt. szerint kell elszámolni, vagy egy összegben? Ha visszatérünk a társasági adó hatálya alá, ezen eszközök nem számolhatók el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező bizonytalanul ugyan, de a választ is megadja.A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető vállalkozás. Így a törvény elő­írásait az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Ebből következően a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozás bevétele a katánál

Kérdés: A kata 6 millió forintos összeghatárába bele kell-e számítani a kapcsolt vállalkozásban megszerzett bevételeket? A bt. beltagja vagyok, szeretném választani a katát, de közeli rokonságomban van olyan cég, amelyik szintén választaná, és van olyan is, amely a Tao-tv. hatálya alatt marad.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a kisvállalati adóról (kiva) a 2012. évi CXLVII. törvény rendelkezik. Ezen törvény 2. §-ának 12. pontja határozza meg, hogy mi a kisadózó vállalkozás bevétele. E szerint a kisadózó vállalkozás által a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. január 31.

Ügyvédi iroda kataválasztása

Kérdés: Jelenleg kettős könyvvitelre kötelezett evás ügyvédi iroda 2013-tól át kíván jelentkezni a kata hatálya alá, emiatt irodából egyéni ügyvédi irodává kell "alakulnia". Ez valóban lehet átalakulás? Vagy az ügyvédi irodát meg kell szüntetni, és új egyéni vállalkozást kell alakítani? Az Ügyvédi Kamaránál azt a választ kaptam, hogy az átalakulás már kialakult gyakorlat, a törvényben joghézag van. Az önök véleménye szerint is lehet átalakulás? Ha nem, és új vállalkozást kell elindítani, milyen feladataim vannak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt megjegyezzük, az Ügyvédi Kamarának a kérdésben hivatkozott tájékoztatása téves, nem lehet átalakulás, de joghézag sincsen.A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény katára vonatkozó előírásai...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. január 31.

Beruházási adóalap-kedvezmény kis- és középvállalkozásnál

Kérdés: A kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezménye számításakor – a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény vagy – a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény Tao-tv. szerinti növelő tételekkel növelt, csökkentő tételekkel csökkentett adóalap jelenti a kedvezmény igénybevételének korlátját a 30 millió Ft-os korláton kívül? Számszerű példán bemutatva: ha egy kft. számviteli törvény szerinti adózás előtti eredménye 20 millió Ft, Szt. szerint elszámolt értékcsökkenése 20 millió Ft, Tao-tv. szerint elszámolt értékcsökkenése 30 millió Ft, és a tárgyévi adókedvezményre jogosító beruházása 40 millió Ft, akkor a kisvállalati adóalap-kedvezményt csak 10 millió Ft összegben tudja az adóalapnál érvényesíteni, vagy emiatt az adóalapja lehet negatív?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kis- és középvállalkozás a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésénekzs) pontja alapján [figyelembe véve, hogy megfelel, illetve teljesíti a(11)–(12) bekezdésben foglaltakat is) dönthet úgy, hogy az adóalapját csökkenti– a korábban még használatba nem vett (azaz új) ingatlan...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. május 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
5
6