Gépjárművezetők belföldi kiküldetése

Kérdés: A gépjárművezetők belföldi kiküldetéséhez kapcsolódó, igazolás nélkül elismert adómentes napidíjátalánnyal kapcsolatban kérdezem: A belföldön végzett (a gépjármű tárolási helyétől mint telephelytől számított), a 6 órát meghaladó időtartamú (a cég gépkocsijával végzett) fuvar esetében adható-e adómentesen a gépkocsivezetőnek 3000 Ft napidíjátalány, különös figyelemmel az 1988. évi I. törvény 18/B. §-a 2. pontjára? A kérdező kérdéséhez kapcsolódóan idézi az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/3. pontját, a 3. §-ának 11. pontját, a 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. §-át, a 2012. évi I. törvény (Mt.) 45. §-ának (5) bekezdését, az 1988. évi I. törvény 18/B. §-ának c) pontját.
Részlet a válaszából: […] ...évi I. törvény 18/B. §-ának c) pontja meghatározza a munkahely fogalmát, amely fogalom azonban nem egyértelmű, további értelmezést kíván. Munkahely: a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: "A jogelőd Kft." társaság tagjai a "B Kft." és "C Kft." társaságok, 40-60%-os tulajdonosi aránnyal. "A jogelőd Kft." társaságból kiválik "D kiváló Kft." társaság úgy, hogy "A jogelőd Kft." tagja, 100%-os részesedéssel a továbbiakban csak "B Kft.", "D kiváló Kft." 100%-os tulajdonosa pedig "B Kft" lesz. Az átalakulás megfelel-e a Tao-tv. 4. §-ának 23/a pontjában foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz, hogy ez a kiválás minősülhet kedvezményezett átalakulásnak. A Tao-tv. előírása szerint ugyanis a kiválás akkor lehet kedvezményezett átalakulás, ha a következők teljesülnek:a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a szétválás keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Iparűzésiadó-alap csökkentése a repülőjegy értékével

Kérdés: Ügyfelem repülőjegy-értékesítéssel foglalkozik (veszi és eladja). Az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában továbbértékesített repülőjegyek bekerülési értéke levonható-e adóalap-csökkentő tételként, és ha igen, milyen jogcímen, közvetített szolgáltatásként vagy elábéként...? Szeretnénk, ha válaszuk kitérne arra a problémára, hogy a repülőjegy ez esetben szolgáltatásként vagy áruként kezelendő, illetve hogy az a könyveléstechnikai megoldás lenne-e esetleg a megfelelő, ha a társaság nem is tenné be a nettó árbevételébe azt az összeget, amit egy az egyben tovább kell utaljon az utazásszervező vagy a repülőtársaság felé.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés arra utal, hogy lehetséges-e könyveléstechnikai úton úgymond "kivarázsolni" a jegyértékesítés árbevételét az eredményelszámoló számlákról, azaz "okosban" kizárni az iparűzési adózást, akkor a válasz az, hogy ez nyilván nem lehetséges. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címke:

Ökológiai jelentőségű terület költségei

Kérdés: Zöldesítéshez kapcsolódik a kérdésem. Hogyan számoljam el az ökológiai jelentőségű terület költségeit, ha parlagon hagyom, és annak van évközi ráfordítása (például tárcsázás), vagy ökológiai jelentőségű másodvetést csinálok, ahol vetőmag, vetés is lesz? Ez feltétele a földalapú támogatásnak. Hová könyveljem? Általános költség, a növénytermesztés általános költsége, vagy a támogatás miatt egyéb ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a kérdésként feltettek egyike sem megfelelő!A válasznál valójában abból kell kiindulni, hogy milyen célt kívánnak elérni a földalapú támogatás feltételeként előírtakkal, a földterület parlagon hagyásával, az ökológiai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: A kft. visszavásárolta üzletrészének egy részét 60 millió forintért, amelynek névértéke 9 millió Ft. A saját üzletrészt a Ptk. szerinti törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával kívánja bevonni. Ennek eredményeként az eredménytartalék 51 millió forinttal csökken. A csökkenés után is jelentős összegű eredménytartaléka marad a társaságnak. A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. A törzstőke-leszállítás után a társaság jegyzett tőkéje 10 millió Ft lesz. A Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szerint a törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni a törzstőkén felüli vagyont is. Az Szt. szerint a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalékot és eredménytartalékot is ki kell vonni. Keletkezik-e a kft. két magánszemély tulajdonosának a törzstőke leszállítása miatt adófizetési kötelezettsége amiatt, hogy az eredménytartalékot is arányosan ki kell vonni? A magánszemélyek nem kívánnak jelenleg pénzt kivenni a társaságból. A saját üzletrész bevonása törzstőke-leszállítással nem minősül tőkekivonásnak, a magánszemély tulajdonosok adófizetési kötelezettsége fel sem merül?
Részlet a válaszából: […] A választ a háttérjogszabályok vonatkozó rendelkezéseivel kezdjük. (A Gt. ugyanis 2014. március 15-től nem hatályos!)A 2014. március 15-től hatályos új Ptk. 3. könyvének XXIV. Fejezete 19. paragrafusa tartalmazza az üzletrésszel kapcsolatos előírásokat. A 3:174. § a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyonmegosztás tervezett és tényleges aránya

Kérdés: A társaság legfőbb szerve kiválásról határozott. A vagyonmérleg-tervezet adatai:
Kiválás előtt Tovább működő Kiválással
társaság létrejövő
Befektetett eszközök 100 - 100
Készletek, követelések, pénz 400 400 -
Saját tőke 500 400 100
Vagyonmegosztása aránya 80% 20%
A kiválás bejegyzésének időpontjában a társaság mérleg­adatai, befektetett eszközök: 100; készletek, követelések, pénzeszközök: 450; saját tőke: 550. Így a kiváló társaságra jutó saját tőke a tervezetben szereplő megosztási arányszám (20%) alapján 110 volna. A tényleges vagyonmegosztásnál megtehető-e, hogy a kiváló társaság csakis és kizárólag a részesedést kapja meg a megfelelő saját tőkével?
Részlet a válaszából: […] ...közzé kell tenni. A vagyonmegosztás tervezett arányától való eltérésről a vonatkozó törvények nem rendelkeznek.A másik ok az, hogy a kiválással létrejövő társaság működésének a feltétele hiányzik, ha a kiválással létrejövő társaság csak befektetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címkék:    

Lekötött tartalék K+F-nél

Kérdés: Amikor aktiváljuk a K+F közvetlen önköltségét, az aktivált értékben lekötött tartalékot kell képezni, amelyet az értékcsökkenés mértékével kell feloldani. Ki határozza meg a mértékét, és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés alapján azonban nem lehet tudni, hogy minek a mértékére és könyvelésére kíváncsi a kérdező.Az Szt. 38. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján az eredménytartalékból kell lekötni, és a lekötött tartalékba átvezetni (T 413 – K 414) a kísérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.
Kapcsolódó címkék:  

Bevallási nyilatkozat – 2016

Kérdés: A 2016-tól érvényes szabályozás szerint a 2015. év jövedelmei kapcsán először használható új bevallási mód a bevallási nyilatkozat. Nem világos a feltételrendszer. Mely jövedelmek esetén, kik választhatják? Van-e kizáró feltétel? Kérem részletes válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...vélelmezett költséghányadot érvényesítse. Nem választható a bevallási nyilatkozat, ha valaki adóalap-, illetve adókedvezményt kíván érvényesíteni, vagy már érvényesített az adóelőleg során, de akkor sem, ha az 1+1 százalékon kívül rendelkező nyilatkozatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.
Kapcsolódó címke:

Választott könyvvizsgáló, könyvvizsgálatra nem kötelezett társaság

Kérdés: A társaság könyvvizsgálatra nem kötelezett, de van választott könyvvizsgálója. A társaság elhatározta a végelszámolást, de nem értesítette erről a könyvvizsgálót, emiatt a tevékenységet lezáró beszámolót könyvvizsgálat nélkül fogadta el az alapító, a beszámolót könyvvizsgálói záradék nélkül tette közzé. Helyesen jártak el, ha úgy nyilatkoznak, nem kötelezettek könyvvizsgálatra? Helyes-e, ha a könyvvizsgálatra nem kötelezett cég úgy dönt, hogy az esetlegesen lefolytatott könyvvizsgálatot közzéteszi? Látnak-e abból bármilyen problémát, ha választott ugyan könyvvizsgálót a – könyvvizsgálatra nem kötelezett – cég, az adott üzleti évre mégsem kéri a könyvvizsgálat lefolytatását?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben foglaltak felrúgását, megsértését jelenti, de utalhat esetleg arra, hogy a társaság valamit takargatni akar, jogellenesen kíván eljárni, különösen gyanús lehet ez a társaság végelszámolással történő megszűnése esetén. Nem zárható ki az sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.
Kapcsolódó címke:

Elhatárolt veszteség kiva-alanynál

Kérdés: A kiva-adózás veszteségelhatárolásának értelmezésével kapcsolatban van kérdésünk. Nevezetesen 2013-ban 150 M Ft, 2014-ben pedig 45 M Ft volt a pénzforgalmi veszteségünk. 2015-ben viszont várhatóan kb. 100 M Ft-nyi pénzforgalmi eredményünk lesz, mellyel szemben a lehetséges mértékben veszteséget kívánunk elszámolni. Kérdés, hogy mennyit lehet? Csak a 2013. évi veszteség 1/10-ét vagy 2/10-ét, mert már 2 év telt el? És ugyanakkor elkezdhetjük-e már egyidejűleg elszámolni a 2014. évi veszteség 1/10-ét is? Ez azért kérdés, mert a Katv. szerint a veszteségeket a keletkezésük sorrendjében kell elszámolni, azaz esetleg meg kell-e várni, amíg a 2013-i veszteség kifut? Mi lesz a folytatás? A két kezdeti veszteséges év után lesz pl. 3 évig pozitív a pénzforgalmi eredmény, majd vagy 2 évig újabb veszteséges évek következnek, akkor a 6. évben az első évi veszteség hányadrésze számolható el (6/10 vagy 3/10), mikor fut ki, és mi lesz a később keletkező veszteségekkel stb.?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) előírása szerint– a negatív pénzforgalmi szemléletű eredmény a következő adóévekben, 10 adóév alatt, egyenlő részletekben, csökkenti a pozitív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
48
49
50
117