Kiegészítő melléklettel kapcsolatos változások 2016-tól

Kérdés: Olvastam a 2015. évi CI. törvényt, amely az uniós joghoz kapcsolódó változások, új előírások magyar gyakorlatba való átültetéséről szól. Nem igazán értem a módosításokat, különösen az egyszerűsített éves beszámolót készítők kiegészítő melléklete vonatkozásában.
Részlet a válaszából: […] ...A kis- és középvállalkozásokkal (amelyek egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek) kapcsolatos előírások egyszerűsítését kívánta elérni az irányelv azzal, hogy a korábbi minimumharmonizáció helyett a maximumharmonizációt vezeti be. Ez a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél (jellemzően a kis- és középvállalkozásoknál) egyszerűsítést kívánt elérni azzal, hogy a korábbi minimumharmonizáció helyett a maximumharmonizációt vezette be. Ez a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Tárgyi eszköz beszerzése magánszemélytől

Kérdés: Ha egy cég magánszemélytől adásvételi szerződés alapján tárgyi eszközt szerez be, akkor – mint kifizető – kell-e szja-t vonni az ügylet után? Kell-e nyilatkozatot kérni, hogy milyen költségeket kíván levonni a bevétel után? Ezt a cég csak a magánszemélytől tudhatja, aki elad. Köteles-e a vevő cég ezt vizsgálni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem kell. Legfeljebb a magánszemély figyelmét kell felhívnia a következőkre:Az Szja-tv. 58. §-a az ingó vagyontárgy (az ingatlannak nem minősülő tárgyi eszköz, a gép, berendezés, jármű), az 59-64. §-a az ingatlan, a vagyoni értékű jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Osztalék az ügyvédi irodánál

Kérdés: Továbbra is fenntartják a Számviteli Levelek 326. számában a 6662. számú kérdésre adott állásfoglalásukat, függetlenül attól, hogy az igazságügyi miniszter attól érdemileg eltérő, azzal ellentétes álláspontot közölt a Magyar Ügyvédi Iroda elnökének küldött levelében?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltakkal is, mivel – belső határozatuk alapján – a végzett munkáért járó díjat a kedvezőbb adózású osztalékként kívánják a tagok részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...felsorolt kérdések egyik kiváltó oka az, hogy a köztudatban nem tisztázódott – sokszor történt ismétlés után sem – az ingatlan mint tárgyi eszköz fogalma. Az ingatlanfogalom a tárgyi eszközök egy csoportját jelöli, magában foglalja a földterületet, a telket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Szolgáltatással nem ellentételezett előleg

Kérdés: A kft.-nél előlegszámlákat állítanak ki a szolgáltatáshoz, majd a munkák befejeztével elszámolnak. A mostani elszámoláskor úgy alakult, hogy több lett az előleg, helyesbíteni kellett. Van, amelyek nem teljesültek, azokat sztornírozták, illetve helyesbítő számlával javították. Ezeket nem utalták vissza. Lehetséges-e, hogy az előlegszámlák helyesbítéseit kompenzálással rendezzék, vagy a következő elszámoláskor beszámítsák? Nem probléma az, hogy nem utalták vissza a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] ...illetve sztornírozó számla.Más kérdés és más módon való gondolkodást igényel az, ha a kapott előleget az eladó, a szolgáltató nem kívánja visszautalni. Az eladó és a vevő közötti kapcsolatot a két fél közötti szerződésben kell rögzíteni. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Garanciális visszatartás fordított adózásnál

Kérdés: "A" vevő "B" kivitelezővel fordított adózás alá tartozó munkát végeztet. A számla értéke 5000 E Ft, amelyből (10%) 500 E Ft a garanciális visszatartás, bankgaranciával kiváltva. A garanciális időszakon belül keletkezett hibákat a megrendelő – megállapodás alapján – külső vállalkozóval elvégezteti, a számlaértéket (300 E Ft + áfa) továbbszámlázza a kivitelezőre. A kivitelező egyéb ráfordításként számolja el ezt az összeget az áfa visszaigénylése mellett? A garanciális visszatartást ki kell vezetni a vevőkövetelésből (311-911), és ehhez elégséges egy jegyzőkönyv? Ha az áfa nem vonható le, mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a garanciális kötelezettségre történő visszatartás a fizetendő összegből történő visszatartást jelent. Ha a számla értéke 5000 E Ft, akkor a kivitelezőnek 5000 E Ft árbevételt kell a számla alapján könyvelnie, a megrendelőnek beruházásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Kiva-adóalap az adóalanyiság utolsó évében

Kérdés: Kivából 2015. december 31-én kilépő kft. zárása esetén a kilépési fordulónapon meglévő szállító-, illetve vevőállományt korrekciós tételként milyen értéken kell figyelembe venni? Úgy, mintha azt kiegyenlítették volna, tehát tényleges – áfás – értéken, vagy áfa nélküli (nettó) értéken?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalkozási adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 12. §-a szerint a társaságiadó-alanyiságot megelőzően a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésének adóévére vonatkozó pénzforgalmi szemléletű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.
Kapcsolódó címke:

Lakóingatlan építése eladási célból

Kérdés: Ügyfelem ingatlanfejlesztő kft. Az általa 2013. év végén vásárolt belterületi építési telken lakóingatlan-beruházást valósít meg, abból a célból, hogy az ingatlant értékesítse. Az építési engedélyt jogerősen 2015-ben szerezte meg, ezt követően a kivitelezők kiválasztása után el is kezdte a kivitelezést, amely várhatóan 2016-ban fejeződik be. Helyes-e, ha az értékesítendő telekingatlant a készletek között tartjuk nyilván? Hogyan kell nyilvántartásba venni a beruházáshoz kapcsolódó szolgáltatások (tervezés, műszaki ellenőrzés, szakipar) számláit a beruházás időszakában, ameddig nincs lakhatási engedély, vagy nem történik meg az értékesítés? A kft. az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l); j) és k) pontja szerinti adókötelezettséget választotta, a beruházás során érvényesíti a fordított adózást a szolgáltatásoknál.
Részlet a válaszából: […] A belterületi építési telket – helyesen – a vásárolt készletek (kereskedelmi áruk) között kell az áfa nélküli vételáron kimutatni mindaddig, amíg az egészében vagy részben értékesítésre nem kerül.A kérdésben leírtak alapján azonban a kft. nem beruházást valósít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:

Vásárolt ingatlan új ingatlan?

Kérdés: Partnerünk egy ipari parkban fog venni egy épületet. Használt ingatlanról van szó, de a cégnél még új ingatlanként fog szerepelni. Mi minősül új ingatlannak a beruházási adókedvezmény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredményt csökkenti az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan ... üzembe helyezése érdekében elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.
Kapcsolódó címke:
1
50
51
52
117