Evás társas vállalkozó adózása

Kérdés: Nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt. beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. Többes jogviszonyú tagként köteles-e az egyéni vállalkozókkal azonosan az evaalap négy százaléka után megfizetni a járulékot? Amennyiben a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni, a 37 százalékos evafizetési kötelezettségen kívül terheli-e bármilyen más adófizetési kötelezettség a bt.-t?
Részlet a válaszából: […] ...a szociális hozzájárulási adó (legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján).Megjegyzés: A kérdés szerint a kérdező a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni. Sajnálatos módon azonban ez nem akarat kérdése. Ugyanis az Szt. hatálya alá nem tartozó bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
Kapcsolódó címke:

OEK-nyomtatvány – 1011-es

Kérdés: Egyik ügyfelem élni kíván azzal a lehetőséggel, amelyet a 2011. évi költségvetést megalapozó 2010. évi CLIII. tv. 82-83. §-ai 2012. 01. 01-jétől jelenleg is hatályos rendelkezései is biztosítanak számára. Részesedést kíván szerezni egy olyan magyar ingatlantulajdonnal rendelkező belföldi gazdasági társaságban, amelynek jelenlegi tulajdonosa olyan, alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, amelyben a részesedést szerző magánszemély a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad több mint 10 százalékával rendelkezik. E törvény 83. §-ának (2) bekezdése szerint – egyéb kedvezmények mellett – a tulajdoni részesedését megszerző magánszemély adókötelezettségének megállapításakor ezzel összefüggésben más, adózásról vagy illeték fizetéséről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás sem tehető. Ennek ellentmondani látszik a bevallásra rendszeresített 1011-es OEK bejelentés és nyilatkozathoz közzétett kitöltési útmutató második bekezdésének utolsó mondata, mely szerint: "Felhívjuk a figyelmét azonban arra, hogy a fentiek az illetékfizetési kötelezettségét nem érintik (lábjegyzetben ugyanitt hivatkozás történik az Itv. 18. és 26. §-ai rendelkezéseire)." Úgy tűnik, hogy a törvény illetékmentességi szabályát a kitöltési utasítás felülírja.
Részlet a válaszából: […] Időközben (07. 30. nappal) módosult a 1011-es OEK-nyomtatvány kitöltési útmutatója, amely már nem tartalmazza a kérdésben idézett előírást. Ez tehát azt jelenti, hogy a feltételek teljesülése esetén nem áll fenn vagyonszerzésiilleték-kötelezettség sem a részesedés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezetőkre vonatkozó bevallások

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2012. 01. 01-jével minden cég minden ügyvezetőjére le kellett adni a 12T1041-es bevallást, hogy milyen jogviszony keretében látja el a feladatát. A NAV információs szolgálatán arról tájékoztattak, hogy ezt követően ha az ügyvezető pl. saját jogú nyugdíjas, máshol megfizeti a 6390 forint egyösszegű egészségügyi járulékot, nem kap javadalmazást, nem vesz fel semmiféle jövedelmet, akkor is kell havonta 08-as bevallást küldeni 0 Ft értékkel. Ezt NY nyomtatvánnyal sem lehet kiváltani. Valóban így van? Mit kell tennem a külföldi állampolgárságú ügyvezetővel, akinek csak adóazonosítója van, kell kérnem taj-számot?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdés néhány félreértésről árulkodik, válaszunk során igyekszünk ezeket eloszlatni.A Gt. szabályai alapján a társas vállalkozások vezető tisztségviselőinek tevékenységét továbbra is munkaszerződés vagy megbízási szerződés alapozza meg. Változás abban van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Reprezentáció vagy nem reprezentáció

Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnerei­nek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?
Részlet a válaszából: […] A rövidített kérdésből is következik, hogy a szakmai, üzleti konferencián felmerülő költségeknek csak egy része minősül reprezentációnak.Az Szja-tv. szerint reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai rendezvény, esemény keretében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Áfabevallás, könyvelés eltérő árfolyamon

Kérdés: Az április havi áfabevallás ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy az importhoz kapcsolódó számla nem a vámhatározat szerinti árfolyamon került a könyvekbe, hanem a számla kelte szerinti árfolyamon. Az ügyfél az áfabevallás kapcsolódó sorában ugyan az adott hónapban a vámhatározatok szerint megfizetett áfát tüntette fel visszaigényelhető áfaként, de azt sem a pénzügyi, sem a főkönyvi moduljából nem tudja analitikával alátámasztani. Az ügyfél könyvelője nem tekinti jelentősnek az eltérést, majd azt válaszolta, hogy a helyes könyvelés elvégzése nem fedezi a befektetett munkát. Az ügyvezető a könyvelő válaszát elfogadta. Kérdéseink: Az áfabevallás és a főkönyvi könyvelés közötti elérés megengedett? A NAV tételesen ellenőrzi az áfabevallások egyezőségét? Az ügyvezetőnek, a beszámolót összeállító, illetve elektronikusan megküldő könyvelőnek mi a felelőssége a beszámolóért?
Részlet a válaszából: […] ...és a főkönyvi könyvelésközötti eltérés, a könyvelés adatai képezik az áfabevallás analitikáját.A NAV esetenként dönti el, hol, mit kíván ellenőriznitételesen. Egyszerű ellenőrzési lehetőség az, ha azt vizsgálja, hogy azáfabevallás a könyveléssel egyező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:    

Időbeli elhatárolás átértékelése

Kérdés: Kérdésem az 5449. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Az első év végén az érvényes árfolyammal számoljuk el passzív elhatárolásként a költséget (300 Ft/euró árfolyamon), ha nem számláztak folyamatos teljesítést. Sőt még a következő év végén sem számlázzák ki, ekkor az euró árfolyama 250 Ft. A 3. évben számlázzák, amikor az árfolyam 320 Ft/euró. A 2. év végén, illetve a számla megérkezésekor az árfolyam-különbözetet a pénzügyi eredményben vagy a költségek között kell kimutatni? Ha az Áfa-tv. szerinti árfolyamot alkalmazzuk, akkor a számlát 320 Ft/euró árfolyamon a költségek közé kell tenni. Ebből számomra az következik, hogy az átértékelési különbözet is költség.
Részlet a válaszából: […] ...teljesítés megtörtént (legfeljebbegyértelműen utal arra, hogy a számla kibocsátója nem a jogszabályielőírásoknak megfelelően kíván eljárni, azaz jogszabályt sért). Ezek előrebocsátása mellett kövessük végig a kérdező extrémpéldáját, és a példa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Átalakulás vagyonmérlege mint a következő átalakulás vagyonmérleg-tervezete

Kérdés: A kft. kiválással átalakult. A kiválás szabályosan lezajlik a cégbíróság által jóváhagyott március 31-i nappal. Az átalakulás során maradó kft. ezt követően át kíván alakulni zártkörűen működő részvénytársasággá. A zrt.-vé történő átalakulás vagyonmérleg-tervezetének (illetve vagyonleltár-tervezetének) lehet-e alapja az átalakulás során maradó kft. március 31-i fordulónapra készített vagyonmérlege, vagyonleltára?
Részlet a válaszából: […] ...kellalátámasztani. Az Szt. hivatkozott előírásából az következik, hogy az adottesetben a társaság legfőbb szerve csak a kiválás megtörténte után van abban ahelyzetben, hogy a további átalakulásról, a zrt.-vé alakulásról döntsön. Ezesetben azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:      

Bekerülési érték korrekciója

Kérdés: A kft. 2010-ben magánszemélytől vásárolt lakást, amelyet átalakítás (felújítás) után kereskedelmi tevékenységre kívánt használni. Az átalakítás építésiengedély-köteles volt. Az átalakítás 2011-ben befejeződött, az üzembe helyezés is megtörtént. Mivel a tulajdoni lap szerinti lakás felújításáról volt szó, a felújítás áfáját nem vontuk le, így az része az aktivált értéknek. A cég kezdeményezte a lakás átminősítését üzlethelyiséggé. Az átminősítést a földhivatal engedélyezte 2012 márciusában, ezt követően a kft. jogosulttá vált az áfa levonására, a visszaigényelhető áfa összegével viszont csökken az aktivált érték. 2012-ben értékhelyesbítéssel rendezni kell-e az aktivált értéket?
Részlet a válaszából: […]  A válasz röviden az, hogy nem kell! Az értékhelyesbítésalkalmazása nem kötelező. Akkor indokolt, ha az egyedi eszközmérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket.Piaci értékként – természetesen – az áfa nélküli értéket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Méhcsalád nyilvántartása, amortizációja

Kérdés: Egy kft. méhészkedéssel kíván foglalkozni. A méhcsaládok beszerzése várhatóan 30 000 Ft/db áron történik. A beszerzett méhcsaládok elszámolhatók-e a beszerzéskor egy összegben költségként, vagy tenyészállatként kell állományba venni? Egy méhcsalád esetében az anyaméh 2-3 évig él, míg a dolgozó méhek nyári időszakban 50-60 napig. A méhcsalád 2-3 év után teljesen kicserélődik.
Részlet a válaszából: […]  A méhcsalád – mivel tartása során leválasztható termékettermel (pl. méz) – a számviteli törvény 26. §-a (6) bekezdésének előírásaszerint tenyészállatnak (tárgyi eszköznek) minősül (függetlenül attól, hogymeddig szolgálja a vállalkozási tevékenységet). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.
Kapcsolódó címkék:  

Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapjánadómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónakhitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapjánnyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.
1
64
65
66
117