Bemutató darab könyvelése

Kérdés: A szolgáltató cég közösségi beszerzésből megrendelt egy öltözőszekrényzár-rendszert, amelyet a tevékenységéhez kapcsolódóan vevői részére be kíván mutatni. A beszerzést melyik számlára kell könyvelni? Ha a későbbiek során ezt a bemutató darabot is értékesíti a cég, hogyan alakul a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 23. §-a (4) bekezdésének rendelkezésébőlkell kiindulni. E szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kella befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni.A kérdés szerinti, bemutatásra szánt zárrendszer -feltételezhetően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.
Kapcsolódó címke:

Nem használt programok kivezetése

Kérdés: Cégünk 3 éve használ számlázó- és készletnyilvántartó programot, amelyet a jövő évtől le kíván cserélni a cég igényeit jobban kiszolgáló új számlázó- és készletnyilvántartó programra. A jelenlegi program a vagyoni értékű jogok között szerepel, jelentős összegű a nettó értéke. 2010-ben már nem használjuk. 2009. 12. 31-ével terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni a nettó értéket? Ki lehet-e vezetni ez esetben a már "0" értékű szoftvert, vagy 5+1 évig (elévülés) még a könyvekben nyilván kell tartani? Előfordulhat, hogy még szükség lehet rá. Az év végén elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel a társasági adó alapját növelni kell?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Szt. 23. §-ának (5) bekezdésében foglaltakbólkell kiindulni, amennyiben az eszköz használata, rendeltetése a besorolástkövetően megváltozik, mert ha az eszköz a tevékenységet, a működést tartósanmár nem szolgálja, akkor a besorolást meg kell változtatni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg havonta

Kérdés: Vállalkozásunk 2010-re bejelentkezik az evaalanyok közé. Az evaalanyiság egyik jelentős előnye, hogy a költségek elszámolása után fennmaradó eredmény adófizetési kötelezettség nélkül a vállalkozásból osztalék, illetve osztalékelőleg formájában kivehető. Kérdés az, hogy mikor? Mivel a napi átlagos pénztári pénzkészlet limitjére vonatkozó szabály az evaalanyokra is érvényes, a havi osztalékelőleg-elszámolás lenne a célszerű. Van-e ennek valamilyen akadálya? Elegendő ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...okok, továbbá a saját tőkeösszetétele is korlátozhatja. Ha az Eva-tv. hatálya alatt adófizetési kötelezettség nélkülkíván a taggyűlés 2010-ben osztalékelőleg kifizetéséről dönteni, akkor egyrészta 2009. évi – a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.
Kapcsolódó címkék:  

Klaszterrel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?
Részlet a válaszából: […] ...számlázni kell!)A kérdésben szereplő klaszter – feltételezhetően – a 12társaság vállalkozási tevékenységét kívánja elősegíteni, növelni ahatékonyságot, a piacon való részvétel lehetőségét. Ha az együttműködés eztszolgálja, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.
Kapcsolódó címke:

Vállalati üdülő hasznosítása

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?
Részlet a válaszából: […] ...társaság miként képzeli el. A kérdés bevezető részébenleírtakból az következik, hogy üzletszerűen üdülésiszolgáltatás-nyújtásrakívánják használni, ami – ha megfelel az egyéb feltételeknek is – az Áfa-tv.86. §-a (2) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Tagi kölcsön esetén a vagyoni betét értékesítése

Kérdés: A betéti társaság által épített panzió könyv szerinti értéke 30 millió forint, piaci értéke 80 millió forint. A beruházáshoz igénybe vett tagi kölcsön 32 millió forint, amit a bt. még nem tudott visszafizetni. A bt.-t a régi tulajdonosok értékesíteni kívánják. Hogyan juthatnak hozzá a pénzükhöz, hiszen a panzió építését ők finanszírozták? A bt.-ből kivont jövedelem 25%-os forrásadós? Mennyi a régi tagokat megillető vagyoni betét értéke, ha a bt. tulajdonát képező panzió piaci értéke 80 millió forint?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először azt kell meghatározni, hogy mennyit ér abetéti társaság? Ehhez tudni kellene, hogy mennyi a saját tőke összege, apanzión kívül még milyen eszközei vannak, azoknak mi a piaci értéke?Jövedelmezően működik-e a bt., vagy csak a panziót üzemelteti, esetleg azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: A fejlesztési tartalék feloldási határidejének meghosszabbítása mellett melyik évben van a végső határideje a következő esetben: a cég 2006. évben képzett fejlesztési tartalékot, amelyet 2008-ban kiválással a jogutód továbbvisz. 2009-ben (év közben) a kiválással létrejött cég beolvad egy másik társaságba. A másik eset: a cég 2005-ben képez fejlesztési tartalékot, majd 2009-ben (év közben) beolvad egy másik cégbe, amely jogutódnak számít. Ez esetben mi a feloldás végső határideje?
Részlet a válaszából: […] ...lehet feloldani. A kérdésben szereplő első esetben: az első adóév 2007., amásodik és a harmadik adóév 2008. (azért kettő, mert a kiválással létrejötttársasághoz került a képzett fejlesztési tartalék, és ennek a társaságnak akiválása után 2008-ban is volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.
Kapcsolódó címke:

Személygépkocsi bérbeadás utáni értékesítése

Kérdés: A cég kiválással jött létre. A kiválás során a jogelőd és a kiválással létrejött új cég elosztották a vagyontárgyakat, eszközöket, jogokat és kötelezettségeket. Így a kiválással létrejött cégnek olyan személygépkocsik kerültek a birtokába, amelyeket a jogelőd vásárolt még 2008. 01. 01. előtt, és az akkor érvényben lévő előírások szerint nem vonta le a személygépkocsik beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát. A jogelőd is, a jogutód is bérbeadás útján hasznosítja az autókat. A kiválással létrejött jogutód szeretné értékesíteni néhány autóját, amelyeket most az érvényben lévő rendelkezések szerint áfásan kellene értékesítenie. Valóban áfásan kell értékesítenie azt a bérbeadás útján hasznosított személygépkocsit, amelynek az előzetesen felszámított áfáját nem vonta le? Ha igen, a le nem vont áfát arányosan visszaigényelheti?
Részlet a válaszából: […] ...és bérbeadás útján hasznosított személygépkocsi2008. 01. 01-jét követően történő értékesítésekor is alkalmazni kell. Ha a kiválással létrejött cég a tulajdonába kerültszemélygépkocsikat egészében vagy túlnyomó részben bérbeadás útjánhasznosította,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Kiküldetés kiváltása

Kérdés: A 4186. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: egy kétszemélyes kft.-ben az egyik tag személyes közreműködésre nem kötelezett, a másik tag munkaviszonyban látja el az ügyvezetéssel és a cég tevékenységével kapcsolatos feladatokat. Munkájához nélkülözhetetlen a személygépkocsi használata. Az Önök válasza szerint ezen személyesen közreműködő ügyvezető saját magát nem tudja kiküldeni (bár a munkaszerződését aláírhatja). Hogyan kerülhető el a cégautóadó fizetése? Ha a cég vásárol egy személyautót, útnyilvántartást vezet, megfizeti a cégautóadót, akkor a magáncélú használat a cégautóadóval le van tudva? A magánhasználatra jutó üzemanyag, értékcsökkenési leírás, javítási költségek elszámolhatók a cég költségeként? Mi a jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] Igazán jó megoldás nincsen. A Számviteli Levelek 200. számában a 4186. kérdésre adottválaszban valóban azt írtuk, ha a céget csak az ügyvezető, azügyvezető-tulajdonos képviseli, akkor önmagát nem tudja kiküldeni, hiányoznak akiküldetés személyi feltételei. A kiküldetéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.
Kapcsolódó címke:

Irodakialakítások továbbszámlázott költségeinek a minősítése

Kérdés: Új bérlő beköltözése esetén az iroda standard kiépítését a bérbeadó saját költségére a bérlő kívánságának megfelelően elvégezteti. Ezen kiépítések számlázott ellenértéke aktiválásra kerül. Vannak azonban olyan extra bérlői igények, amelyek a standard kialakítás szintjét mennyiségben vagy minőségben meghaladják, de az ebből adódó többletköltségeket a bérlő megtéríti. Ez esetben a kivitelező cég számlája részben vagy egészen továbbhárításra kerül, nyereség vagy felár nélkül. A műszaki koordinációs feladatokat folyamatos megbízás alapján egy külső megbízott végzi. Elfogadható-e ezen extra, a bérlő felé továbbszámlázott munkák ellenértékének közvetített szolgáltatáskénti elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a válasz röviden az, hogy igen, feltételekkel. A bérlő kívánságára – a bérlemény rendeltetésszerűhasználatbavétele előtt – elvégzett, a standard kialakítás szintjétmennyiségben vagy minőségben meghaladó munkáknak a kivitelező által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.
Kapcsolódó címke:
1
76
77
78
117