1161 talált cikk a kiva kifejezésre

Kérdés: Kft.-nk a tartós tulajdonosi részesedésének felét adásvételi szerződés alapján a könyv szerinti értéknél lényegesen magasabb áron értékesítette decemberben, amelyet a vevő ki is egyenlített. A cégbíróságra a tulajdonosváltás nem került beadásra. Februárra úgy alakultak a dolgok, hogy a mérlegkészítés időpontjáig visszavásároljuk eredeti áron az üzletrészt. Helyesen könyveltem a 478. főkönyvi számlára?

Kérdés: Van-e lehetőség a Magyarországon munkát végző külföldi állampolgárok (pl. ügyvezető) részére a munkabért, megbízási díjat, tagi jövedelmet stb.-t EUR-ban meghatározni HUF helyett és EUR-ban kifizetni azt a részükre? Ha igen, milyen árfolyamon kell forintosítani a jövedelmet ahhoz, hogy az adókat és a járulékokat forintban le lehessen vonni, illetve milyen árfolyamon kell a kifizetendő nettó összeget EUR-ra visszaváltani ahhoz, hogy az illetőnek kifizessük? Kifizetés esetén van-e különbség az árfolyam tekintetében a között, hogy HUF-ban vezetett bankszámláról vagy EUR-ban vezetett bankszámláról utaljuk át az összeget, illetve készpénzben fizetjük ki?

Kérdés: Társaságunk élni kíván a könyveiben szereplő ingatlan piaci értéken történő értékelésével. Az ingatlan hivatalos értékbecslését 2007. december hónapban kellett volna elvégezni, vagy megtehetjük ezt a mérlegkészítés időpontjáig?

Kérdés: Könyvelőirodaként egy kht. által működtetett iskolának könyvelünk. Az iskolában a foglalkoztatottak száma meghaladja a 20 főt, megváltozott munkaképességű dolgozót nem alkalmaznak. Kell-e az iskolának rehabilitációs hozzájárulást fizetnie?

Kérdés: Egy magánszemély meg kívánja vásárolni a testvérével közösen örökölt családi ház (másik) 50%-át befektetési céllal. A magánszemélynek (66%-os tulajdonrésszel) ingatlanhasznosítással foglalkozó evás kft.-je van. Vannak-e adózási, illetékezési, költségelszámolási különbségek az ügyletben, ha magánszemélyként, illetve ha a kft. részére történik a vásárlás? Ha a kft. később értékesíti a tulajdonában álló lakrészt, milyen adókötelezettségei lesznek?

Kérdés: Kft. alapításakor a törzstőkebefizetést a magánszemély tagok a személygépjármű apportjaként kívánják teljesíteni. Mivel az apport piaci értéke magasabb, mint a törzstőke értéke, a különbözetet törzstőkén felüli vagyonként (tőketartalékként) kívánják nyilvántartani. Mivel a magánszemélyek nem áfaalanyok, úgy gondoljuk, az apport egyik fél szempontjából sem jár áfafizetési kötelezettséggel, 2008-tól sem. Később készpénzzel kiváltják az apportot, és a gépjárművet értékesítik. Hogyan kell az apport visszaadását, készpénzzel történő kiváltását elszámolni? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: 2003. évi szállítói tartozást, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak, hány év után lehet kivezetni a szállítói állományból? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?

Kérdés: A címben szereplő témára a Számviteli Levelek 165. számában a 3446. kérdésre adtak választ. Ehhez kapcsolódóan kérdezem: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy a tőketartalékot és az eredménytartalékot nem kívánja csökkenteni, azt az egyszemélyes kft.-ben hagyja. Döntését az egyik szakmai lapban közöltekre alapozza. E szerint a tulajdonosok egyhangúlag úgy is dönthetnek, hogy a leszállítás során az ahhoz kapcsolódó arányos jegyzett tőkén felüli tőketartalékot nem vonják ki, hanem azt a társaságban hagyják. Ez sem a tulajdonosok, sem pedig a hitelezők érdekeit nem sérti. A kérdésemet megalapozó tényállás a következő: Az önkormányzat 1990-ben a korlátozottan forgalomképes közmű vagyonát a ma már egyszemélyes kft.-jébe tőketartalékként vitte be. Ezt az ÁSZ a 2003. és 2005. években megkifogásolta. A jogellenes állapotot az önkormányzat meg kívánta szüntetni, és több minisztérium egyeztetett álláspontja alapján a tőketartalékban lévő közművagyon értékével a jegyzett tőkét megemelte, majd ezt követően a tőke leszállításáról hozott határozatot. A határozat tartalmazta, hogy a jegyzett tőkében szereplő közművagyont milyen összegben vonja ki a jegyzett tőkéből, és azt, hogy a tőke- és eredménytartalékot nem kívánja arányosan csökkenteni. Az önkormányzat célja az eredeti vagyoni állapot helyreállítása volt. A meghatározott összegű jegyzett tőke leszállítását a cégközlönyben meghirdették, a cégbíróság bejegyezte. Ezen tényállás mellett hogyan lehet megfelelnie a bevezetőben említett kérdésre adott válasznak?

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?

Kérdés: Az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. Milyen eszközök tartoznak a (6) bekezdés alá? Például az épületek? Az irodaházat ide kell sorolni? Vagy elszámolható rá értékcsökkenés?