1161 talált cikk a kiva kifejezésre

Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?

Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?

Kérdés: Vállalkozásunk szerződést kíván kötni egy sportegyesülettel, melynek keretében ellenérték fejében az egyesület a cégünk nevét több helyen (mezeken, pályán stb.) feltünteti. Kötelező-e ennek a sporttörvény szerinti szponzorálási szerződésnek lennie, vagy lehet ez reklámszerződés? Ennek megfelelően a kifizetett összeg a társasági adó alapját módosítja-e?

Kérdés: Kft.-nk bruttó 400 000 Ft értékben sportmezeket vásárolt. Ezeket egy közhasznú sportegyesületnek kívánjuk adni. A mezeken a kft. logója és az általa forgalmazott/gyártott termékek neve szerepel. Kérdésem: Visszaigényelhetem-e a sportmezekről szóló számla áfáját; elszámolhatom-e ezt az összeget reklámköltségnek? Van-e teendője a sportegyesületnek, kell-e reklámszolgáltatást számláznia felénk? Vagy elég szerződni, hogy ingyen kapják a mezeket azok hordásáért, reklámozásért cserébe?

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság 2008-tól az evát választja. Ha nem kíván az Szt. hatálya alá tartozni, akkor nem szükséges kettős könyvvitelt alkalmaznia? Nem köteles napi pénztárjelentést sem vezetni? Mi az eltérés, hogy az evás gazdasági társaság az Eva-tv. vagy az Szt. hatálya alá tartozzon?

Kérdés: A kft. kölcsönt vett fel külföldi személytől valutában. A kölcsönnyújtó szóban lemondott a követeléséről, de ezt írásban 9 éve nem hajlandó megerősíteni. Azóta még mindig kölcsönként szerepel a könyvekben. Milyen adóvonzata van az esetnek? Hogyan könyveljek? A kft. ügyvezetője a fennálló összeget a tőketartalékba kívánja tenni. Lehetséges ez?

Kérdés: Jövedéki termékek nagykereskedelmével foglalkozó társaság telephelyein lakossági értékesítést is kíván végezni. (Diszkontjelleggel.) A készletnyilvántartó-számlázó rendszerből közvetlenül kerülnének kiállításra a lakossági értékesítések készpénzfizetési bizonylatai is. A 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletben szereplő nyugtaadási kötelezettség alól hogyan lehet mentesülni? Pénztárgépes nyugta helyett alkalmazható-e – a számítógéppel nyilvántartott készlet rendszerből történő értékesítése esetén – olyan kiskereskedelmi bizonylat, amelyen a vevő neve, címe nem szerepel, csak a kiskereskedelmi (diszkont) értékesítésre történő utalás? (Pl.: kiskereskedelmi bizonylat a fejlécben, a többi adat részletes számlának felelne meg, a készletnyilvántartás miatt.) Amennyiben kötelező számlát kiállítani, de a lakossági vevő nem mondja meg a nevét, címét, ami a számla kiállításának kötelező eleme lenne, ez esetben megtagadható-e a kiszolgálás, ha diszkontértékesítésre figyelmeztető tábla kerül elhelyezésre az üzletben, amin szerepel, hogy csak a vevő neve, címe közlése után áll módunkban kiszolgálni?

Kérdés: Év közbeni kiválás esetén meg kell-e osztani, illetve megosztható-e a jogelőd és a kiváló társaság között a társaságiadó- és az egyéb adókötelezettség a vagyonmegosztás arányában? Hogyan kell könyvelni a kiváló társaság vagyonának kivezetését a jogelőd társaságnál?

Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?