489 talált állásfoglalás a kivezetés kifejezésre

Kérdés: A kft. a tag saját házánál raktárrészt és egy cukrászüzemet alakított ki. Ezt idegen ingatlanon végzett beruházásként vették fel az eszközök közé. Két éve azonban ez a tevékenység megszűnt, így az ingatlanrészek funkciójukat elvesztették. Az előző könyvelő az utóbbi két évben nem számolt el értékcsökkenést. Szerintünk ez nem helyes. Ki kellett volna vezetni az eszközök közül? De hová? Hiszen mint készlet csempézett falból, egy-két kialakított vízcsapból, vezetékből, esetleg jobb minőségű bejárati ajtóból áll, és így nem értékesíthető. Bontsák ki, mert az a cégé? Vagy számlázni kellene a magánszemély felé azt a részt, ami hasznosítható? A raktár már 1998-ban elkészült, még 170 ezer forinton tartják nyilván. A cukrászat 205 ezres beruházás, a nettó értéke 177 ezer forint. Kérem segítsenek!

Kérdés: 2010. évben jelentős tűzkár keletkezett a terményszárítóban. A mérlegkészítés időpontjáig a biztosítótól nem kaptunk visszaigazolást a kártérítési összegről. Szakértői vélemény nincs a kár összegéről. A kibontott bontási anyagok értékére nincs adatunk. A terményszárítóban keletkezett kár összege jelentős a kft. mérlegfőösszegéhez képest. Mi a teendőnk az év végi záráskor? A leégett szárítót milyen értéken vezessük ki a könyvekből? A még felhasználható bontott anyag értékét hogyan állapítsuk meg? A biztosító a kártérítés összegét csak a mérlegkészítés időpontja után közli majd velünk. Segítsenek abban, hogy a 2010. évi beszámolót az Szt. előírásai szerint készíthessük el!

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2010. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet kereskedelmi középárfolyamát alkalmazta. A számviteli politika 2011. 01. 01-től módosult, az MNB-középárfolyam szerinti értékelésre tértünk át. A 2010. 12. 31-én a számlavezető pénzintézet középárfolyamán nyilvántartott devizaalapú kötelezettségeinket, követeléseinket át kell-e értékelni az MNB-középárfolyamnak megfelelően, vagy csak 2011. év végén történjen meg az átértékelés, és addig a számlavezető pénzintézet közép­árfolyama szerint könyveljünk? Ha az év elején át kell értékelnünk, a különbözet pénzügyi bevételként vagy ráfordításként számolandó el?

Kérdés: A gazdasági társaság a tárgyi eszközök (ingatlanok) tekintetében élt az értékhelyesbítés intézményével. Milyen esetekben és mikortól lehet ezt megszüntetni? És azt hogyan kell dokumentálni?

Kérdés: A kft. a személygépkocsiját hulladékként 38 Ft/kg áron eladja. Ki fizeti az áfát? Ki igényli vissza? Mi a számla tartalma erre vonatkozóan? Hogyan könyveli az eladó?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a társaság nem tudta az esedékes lízingdíjakat fizetni, ezért a lízingcég felmondta a szerződést, és az eszközök visszaadásra kerültek. A lízingbe vevőnél ezzel kapcsolatosan milyen számviteli elszámolások szükségesek?

Kérdés: Társaságunk 5 évvel ezelőtt vásárolt egy telket, amelyen egy üzleti célú ingatlant tervezett felépíteni. A tervezés és engedélyezés költségeit befejezetlen beruházásként tartottuk nyilván. Külső okok miatt az eredeti terv meghiúsult, így az épület nem fog felépülni. Hogyan kell rendezni a beruházásként nyilvántartott összeget? Aktiválni kell épületenként, és terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezetni a könyvekből?

Kérdés: A társaság – hitelszerződése alapján – bankhitelét bármikor átválthatja másik devizanemre, egy napon belül többször is (például USD-ről euróra vagy forintra). A napon belüli átváltásból adódó árfolyam-különbözeteket (nyereség-veszteség) lehet-e összevontan könyvelni a 8-as vagy 9-es számlákra?

Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.

Kérdés: Tévedésből 2009. évre vonatkozóan egy kft.-nek sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítettünk, tettünk közzé. Hogyan lehet javítani, illetve milyen következményei lehetnek a hibának?