709 talált cikk a kölcsön kifejezésre

Kérdés: A megrendelő az utolsó árbevételi számlát nem fogadta el, nem ismerte el a teljesítést, emiatt az árbevétel nem szerepel a 2016. évi eredménykimutatásban, a hozzá kapcsolódó közvetlen önköltséget pedig elhatárolták. Követelésüket 2017-ben peresítették, 2018-ban pedig előnytelen peren kívüli egyezséget kötöttek, amely jelentősen torzítja a 2018. évi tevékenység eredményét. A társaság 2018-ban számlázta a kölcsönösen elfogadott ellenértéket, a teljesítés időpontjaként a peren kívüli egyezség létrejöttének időpontját jelölték meg, elszámolták az elhatárolásban lévő közvetlen önköltséget is. Helyesen jártak el?

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?

Kérdés: A kft. minden év decemberében fizet osztalékelőleget, amelyből nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem az egészségügyi hozzájárulást is levonta. Ez utóbbit azonban csak az osztalékká váláskor vallotta be. A társaság a vezetés és a tagság döntése alapján járt így el, azért, hogy a későbbi rendezés ne maradjon el a tulajdonosok részéről. Ha 2018-ban is lesz osztalékelőleg-fizetés, akkor mit tegyünk? 2019-ben az osztalékká váláskor már nem 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás lesz, hanem 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó.

Kérdés: Autókereskedő kft. autót ad el, amelyet a vevőnek bank finanszíroz meg. Így a vevő a kereskedőnek az önrészt fizeti meg készpénzben, amelyről a kereskedő előlegszámlát állít ki. Majd a kereskedő a teljes összegről kér számlát a banktól, mert a vevő a továbbiakban már a banknak tartozik, ugyanis a bank a kereskedőnek átutalja a befizetett önrésszel csökkentett tartozást. A kereskedő így az előlegszámlát sztornírozza, hogy ne szerepeljen duplán. Helyes-e az eljárás?

Kérdés: Betéti társaság bezárásánál mi a teendő a tagi kölcsönnel, amit a tulajdonos nyújtott?

Kérdés: Mit kell érteni a "Hitelviszonyon alapuló kötelezettség" alatt?

Kérdés: Cégünk üzemcsarnok-bővítést szeretne megvalósítani, melynek az értéke mintegy 200 millió forint. A megrendelő a beruházás megvalósításához azzal járulna hozzá, hogy a beruházási érték 50%-át biztosítaná részünkre a kivitelezés előtt, amely összeg a jövőben realizálódó bérmunkadíjból kerülne kompenzálásra az időszaki elszámolások alapján kiállított számlák értékéből 36 hónap alatt. A megrendelő részéről rendelkezésünkre bocsátani kívánt pénzeszköz adójogilag kölcsönnek vagy előlegnek minősül? Milyen adófizetési kötelezettség terheli? Hogyan történjen a számlázás? Az időszaki számlák milyen adatokat tartalmazzanak? Ha a fenti összeget előlegnek tekintjük, számvitelileg a bevétel arányos részét elhatárolhatjuk-e a következő évekre?

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?

Kérdés: Sok problémát jelent a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?

Kérdés: Egy kft. nagy összegű, nem hitelintézet felé fennálló, cégcsoporton belüli kölcsöntartozással rendelkezik. A saját tőke negatív. A fennálló kölcsöntartozás után jelentős összegű kamatot fizet minden évben. A kft. rendelkezik egy kölcsönköveteléssel is, amely szintén egy kapcsolt vállalkozással szemben áll fenn. A kölcsönkövetelés után kamatbevétele keletkezik. A kft. adótanácsadója szerint az alultőkésítés miatt csupán a kamatráfordítás és a kamatbevétel különbségével kell megnövelnünk az adóalapot. Mi ezt a törvényből nem tudjuk levezetni. Véleményünk szerint a kölcsönkövetelést csak a kötelezettségállomány számítása során vehetnénk figyelembe (ez viszont a negatív saját tőke miatt nem érinti az alultőkésítés eredményét), az alultőkésítés alapját jelentő fizetett kamat összegét pedig nem csökkenthetjük a kapott kamatok összegével. Melyik értelmezés a helyes?