710 talált cikk a kölcsön kifejezésre

Kérdés: A pénzügyi szervezet pénzügyi tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonták, végelszámolásra került, ezért a mérlegét át kellett fordítani a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó mérlegre, a sajátos könyvelési tételek átkonvertálására. Korábban lehetősége volt arra, hogy az egy hónapnál régebben lejárt kamatokat csak a 0. számlaosztályban mutassa ki, mint függő kamatot. Úgy gondoljuk, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérlegben ezen függő kamatokat a rendes követelések közé kell visszavezetni. Ez a bevételt növeli, adóvonzata van. Ha értékvesztést számolunk el, az is növeli az adóalapot. A korábbi elhatárolt veszteség viszont csak 50 százalékig csökkenti a 2012. évi adóalapot. Kötelező-e a fentiek szerinti nyitómérleg-korrekciókat elvégezni?

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető társaság tulajdoni hányaddal rendelkezik egy társasházban. A társasház közgyűlése elfogadta, hogy a szükséges tetőfelújítás pénzügyi fedezete állami támogatás és kamatmentes kölcsön. A társaságnak a tulajdoni hányad szerint rá eső kamatmentes kölcsönt, célbefizetésként, három év alatt egyenlő részletben kell megfizetnie a társasház részére. A tetőfelújítás költségét – amennyiben az az Szt. szerint karbantartásnak minősül – mikor kell a költségek között érvényesíteni? A vissza nem térítendő támogatás jogosultja a társasház, a társaságnak ezen támogatást ki kell-e mutatnia a könyveiben? A társaságnak a közgyűlés által elfogadott terv szerinti, vagy a tényleges felújítási összeg rá eső hányadát lehet (kell) költségként elszámolnia? Tényleges költség elszámolása esetén mi a könyvelés bizonylata?

Kérdés: A kft. eurós banki kölcsönnel, valamint a magánszemély tagok által nyújtott forintösszegű tagi kölcsönnel vásárolt ingatlant, három évvel ezelőtt. A kft. – a bankikölcsön-szerződésnek megfelelően – a tagi kölcsönt a hátrasorolt kötelezettségek között mutatja ki. A kft. tagjai dönthetnek-e úgy, hogy a tagikölcsön-szerződést módosítják, a forintkölcsönt adott napi árfolyamon átszámítják euróra, és ettől az időponttól a kölcsönt euróban követelik a kft.-től, a kft. pedig eurós kötelezettségként tartja nyilván? A kft. tagjainak van-e lehetősége arra, hogy a tagikölcsön-szerződést később újból módosítsák?

Kérdés: Társaságunk 2009-ben hosszú lejáratú, svájcifrank-alapú forintkölcsön felvételével gépkocsit vásárolt. Mivel az időközben bekövetkezett árfolyamváltozások jelentősen megnövelték a törlesztés összegét, a társaság a 2010. év közepén szerződésmódosítással olyan havi fix, rögzített árfolyamon történő törlesztésre tért át, mely szerint az árfolyam- és kamatváltozások elszámolása a futamidő végén történik. A kölcsön törlesztése 2012-ben megtörtént. A hitelintézet az árfolyam- és kamatkülönbözetről szóló fizetési kötelezettséget megküldte, futamidő-meghosszabbítás címén. Hogyan kell ezt könyvelni? Társaságunk a kölcsön törlesztését a könyveiben nyilvántartott árfolyamon számolta át forintra, és folyamatosan elszámolta az árfolyam-különbözeteket.

Kérdés: A tulajdonos pótbefizetést eszközölt. A befizetett összeget a lekötött tartalékban tartják. A jegyzett tőkéhez viszonyítva mekkora lehet a maximális pótbefizetés összege? A lekötött tartalékban keletkezett forrás mire használható?

Kérdés: A társaság által egy összegben kifizetett biztosítási díjat a társaság a biztosítóval szembeni követelésként mutatja ki. Év végén a beszámolóban ezt a követelést át kell-e sorolni a befektetett pénzügyi eszközök közé, abban az esetben, ha a tárgyévet követő évben várhatóan visszavásárlás, illetve a biztosítással kapcsolatos kifizetés a társaság részére nem lesz?

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alól év közben – 100%-os tulajdonosváltás miatt – a Tao-tv. hatálya alá visszakerült kft. az evás időszakban keletkezett veszteségét továbbviheti-e? Ha igen, milyen feltételekkel? A kötelezettségei között nyilvántartott evás osztalékát, amely után az evát megfizették, kifizetheti-e az új tulajdonosok számára újabb teher nélkül? A korábbi tulajdonosok által nyújtott tagi kölcsönt visszafizetheti-e az új tulajdonosok számára tulajdoni hányaduk arányában?

Kérdés: A veszteségesen gazdálkodó kft. tulajdonosa a saját tőke elemeinek rendezése érdekében 2001. évben pótbefizetés címén euróban átutalt egy összeget, amelyet a kft. lekötött tartalékként mutat ki. A kft. társasági szerződése pótbefizetési kötelezettséget nem ír elő. Egy előadáson elhangzott, hogy a tulajdonosok pótbefizetést csak akkor tehetnek, ha azt a társasági szerződés tartalmazza. Hogyan lehet a leírt problémát rendezni? A kft.-nek, lehetősége van az összeg visszafizetésére. Vissza lehet-e fizetni ezt az összeget a jelenlegi árfolyamon, függetlenül az euróösszegtől? Amennyiben önellenőrzést kell végrehajtani, lehet-e egy átfogó adóellenőrzéssel lezárt évet önellenőrizni?