Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...a nyereségadó, továbbá a fizetendő osztalék, részesedés miattirövid lejáratú kötelezettség, valamint a rövid lejáratú hitelek, kölcsönökmiatti tartozások összegei, az átvállalt, pénzügyileg rendezendőkötelezettségek. Itt kell viszont számításba venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Önkéntes pénztárba történő befizetés elszámolása

Kérdés: Éves beszámolót készítő, kettős könyvvitelt vezető vállalkozás esetében az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett, akár több hónapra előre befizetett munkáltatói hozzájárulást mikor, melyik hónapra kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetettösszeget, munkáltatói hozzájárulást a pénzügyi rendezéskor (a befizetéskor)kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni. Amennyiben a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre,egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Méltányolható lakásigény

Kérdés: A munkáltató a vele munkaviszonyban álló munkavállaló részére lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújt, melynek összege 2 millió forint, 60 hónapra, egyenlő havi részletfizetéssel. A kölcsön nyújtása, illetve annak visszafizetése pénzintézeten keresztül, annak közvetítésével történt, illetve történik. A munkavállaló egyedülálló, a lakás nagysága: 54 négyzetméter, a vételár: 5,4 millió forint. Helyesen értelmezte-e a társaság a fentiek alapján a 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét?
Részlet a válaszából: […] A lakáscélú állami támogatásokról szólól 12/2001. (I. 31.)Korm. rendelet alapján méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak aszáma és a lakás építési (vásárlási) költsége a következő feltételeknek megfelel:– egy-két személy esetében: legalább egy és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés: Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik, csak egy részükre: az eszközök közül a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközökre (részesedés, kölcsön, értékpapír), a kötelezettségek közül a hosszú lejáratú kötelezettségekre (kapott kölcsön, hitel, kötvény miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Önkéntes nyugdíjpénztár kifizetése

Kérdés: Önkéntes nyugdíjpénztári tagság 1995-ben történt létesítése esetén a 10 éves várakozási idő 2005-ben lejár. A 2005-ben való felvétel esetén milyen adófizetési kötelezettség keletkezik? Az szja mellett van-e 11%-os ehofizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja részére anyugdíjpénztár a kötelező várakozási idő leteltét követőennyugdíjszolgáltatásnak (kiegészítő nyugdíjnak) nem minősülő kifizetést teljesít(ahol már nem számít, hogy a befizetés 1995-ben vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Követelés engedményezése sajátos módon

Kérdés: Három magánszemély (az Y kft. tulajdonosai) kölcsönt adott X kft.-nek. X kft. a kölcsönt nem tudta visszafizetni, ezért értékesített Y kft. nevére egy tárgyi eszközt az engedményezési megállapodás keretében. Ezzel a három magánszemély és a két kft. egymás közötti követelése megszűnt. Y kft.-nél a szállítói kötelezettség helyett tagi hitel marad. Visszaigényelhető-e az áfa Y kft.-nél, ha azt bevételszerző tevékenységhez használja? Hogyan kell az engedményezést könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségkénti kimutatásával (T 365 – K478). Ezt a 3 magánszeméllyel szembeni kötelezettséget nem lehet, nem szabadtagi kölcsönnek tekinteni (a kölcsönszerződés X kft.-vel volt!).A beszámításra vonatkozó előírásokat a Ptk. 296-297. §-aitartalmazzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Tagi kölcsön utáni kamat

Kérdés: Osztrák tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kft.-nek a külföldi magánszemély tulajdonosai kölcsönt bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. Az ez után járó kamatot (kb. 500-1000 E Ft) a kft. a magánszemélyek részére kifizetné. Ezt a kifizetést milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Amennyiben osztalékot vennének fel ezek a külföldi magánszemélyek, azt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné?
Részlet a válaszából: […] A kamat adóztatása szempontjából irányadó az 1976. évi 2.törvényerejű rendelet. Az egyezményben foglaltak alapján a kamat (11. cikkely)ott adóztatható, ahol a kamatjövedelemben részesülő illetőséggel bír. Tehát azosztrák tulajdonos magánszemélynek fizetett kamat után nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Kölcsön jelzáloghitelből

Kérdés: A kft.-nek idegen forrásra volt szüksége, a társaság azonban nem tudott bankhitelt igénybe venni. Ezért az ügyvezető jelzáloghitelt vett fel, amit a társaság rendelkezésére bocsátott. Hogyan lehet a felvett hitel összegét a társaságba bevinni? Az ügyvezető által felvett jelzáloghitel kamatait a társaságnál mikor, milyen módon lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvezető által felvett jelzáloghitelt úgy lehet a kft.rendelkezésére bocsátani, hogy azt az ügyvezető, ha tagja a kft.-nek, akkortagi kölcsönként, ha nem tagja a kft.-nek, akkor ügyvezetői kölcsönként átadja.A pénzkölcsönnyújtást – mindkét esetben – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Kamatmentes kölcsön elengedése

Kérdés: Építőipari cég egyik partnere részére rövid határidőre, kamatmentes kölcsönt adott. Felszólítások ellenére sem történt meg a kölcsön viszszafizetése. Amennyiben a cégvezetés elengedné a kölcsöntartozást, az érinti-e a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy igen. A építőipari cégnél apartnere részére adott kamatmentes kölcsönt követelésként kell kimutatni. Haezt a behajthatatlannak nem minősülő követelést az építőipari cég elengedi, akkoraz elengedett követelés összegével a Tao-tv. 8. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Garanciavállalási díj elszámolása

Kérdés: A kft. 2004-ben beruházási hitelt vett fel. Ehhez kapcsolódóan a kezességet vállaló bank 1300 E Ft garanciavállalási díjat számlázott ki, a számlában feltüntette az elszámolási időszakot 2004. 04. 29.-2010. 12. 31., a kölcsön futamidejével azonosan. A kft. a garanciavállalási díjat az elszámolási időszak alatt kívánja költségként leírni, azaz a díjat időbelileg elhatárolja. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nincs szó arról, hogy a garanciavállalási díjszámlázott összege módosulhat-e az elszámolási időszak alatt, vagy a kezességetvállaló bank "rendelkezésre állásának" a díja. Ez utóbbi esetben a megfizetettöszszeget véglegesen fizetendő összegnek kell tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.
1
…
58
59
60
…
71