2000 talált cikk a könyvelés kifejezésre

Kérdés: A társaság ellen 2002. december 12-én megindult felszámolási eljárás 2004 januárjában a hitelezőkkel történt megegyezéssel úgy fejeződött be, hogy a társaság tovább folytatta a tevékenységét. A társaság könyvelését azonban azóta sem lehet elkezdeni, mert a felszámoló nem hajlandó kiadni a teljes zárómérlegét, a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat, a felszámolás időszakában könyvelt bizonylatokat, a benyújtott bevallásokat stb. A felszámoló arra hivatkozik, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a bizonylatokat neki kell megőriznie. Törvényesen jár-e el a felszámoló?

Kérdés: Ügyfelünk bérbe adott egy ipartelepet egy kft.-nek 2004 márciusában. A bérbeadás kapcsán 460 000 Ft (2 havi bérleti díjnak megfelelő összegű) kauciót vett át a bérlőtől. A bérleti szerződést közös megegyezéssel a felek megszüntették, de a kaució nem került visszafizetésre. Ügyfelünk újabb bérlőnek adta bérbe az ipartelepét, aki annak egy részét bérbeadja a korábbi bérlőnek. Mit kell tennünk a könyvelésben a kaució összegével? Változtat-e az elszámolás módján az, ha a bérleti szerződésben a bérbeadó kikötötte, amennyiben a bérlő az esedékessé vált bérleti díjat a tárgyhó 10-éig nem fizeti meg, a bérleti szerződés automatikusan érvényét veszti, és a kaució a bérbeadó tulajdonába kerül?

Kérdés: A kft. motorkereskedelemmel foglalkozik. A motorkerékpárok forgalomba helyezésekor a vevőnek regisztrációsadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, a vámhatóság a határozatot a társaság nevére hozza meg, amelyet megfizet és amelyet továbbszámláz a vevő részére. Az eladási árról szóló számla tartalmazza a motorkerékpár árát, a regisztrációs adót és az áfát. Helyes ez? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a Közösségen belülről hozott 125 cm3-t meghaladó motorkerékpárt a társaság saját maga részére kívánja üzembe helyezni? Aregisztrációs adót a vámhatóság felé megfizeti, keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Ha igen, mi az áfa alapja? Mi a számviteli elszámolás bizonylata?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek", bt.-k, kft.-k, szövetkezetek pénzkezelésével van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Ezeknél a cégek vezetői kezelik a pénzt. A cégvezető tölti ki a bevételi pénztárbizonylatot, a pénztári jelentést. Lehetséges ez? Hogyan kell ezt a pénzkezelési szabályzatban előírni, hogy ne sértsenek jogszabályt?

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. fuvarozással foglalkozik, rendelkezik közösségi adószámmal. Egy másik belföldi cég Olaszországba, illetve Szlovákiába történő fuvarozással bízza meg a kft.-t. A kft. számlázhat-e euróban? Az euróban kiállított számlára elegendő-e kézzel ráírni a forintra átszámított öszszeget?

Kérdés: Bírósági ítélettel pert nyertünk. Mi a teendőnk, ha a megítélt összegről korábban nem készült számla, mert nem ismerték el a teljesítést? Az Szt. szerint csak akkor kell kimutatni követelésként, ha azt pénzügyileg is rendezték. Áfát is csak akkor kell fizetni? Számlát is csak akkor állítsunk ki, ha már megtérült?

Kérdés: Cégünk divatáru forgalmazásával foglalkozik. Sok termékünk egy idő után eladhatatlanná válik. Hogyan történik a selejtezés könyvelése, ha a cég az árubeszerzést közvetlenül az ELÁBÉ-ra számolja el, folyamatosan nem vezet készletnyilvántartást, a leltárkészletet év végén vezetjük át a 2. számlaosztályba? A készletselejtezésnek van-e társaságiadó-alapot módosító hatása? Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?

Kérdés: A nullás nyilvántartási számlák vezetésével kapcsolatban nincs részletes szabályozás. Az Szt. csak néhány konkrétumot fogalmaz meg, de sem a törvényben, sem más szakkönyvben nem található a nyilvántartásra vonatkozó szabály vagy ajánlás.