262 talált cikk a könyvvezetés kifejezésre

Kérdés: Milyen törvényi előírás vonatkozik a közös képviselőre a könyveléssel kapcsolatban? Konkrétan, lehet-e még naplófőkönyvben vezetni a társasház könyvelését, vagy csak digitális formában (egy ház könyveléséről van szó), esetleg valamilyen szoftvert szabad használni, mert nálunk a közös képviselő évente több tízezer forintot állít be "professzionális szoftver évenkénti frissítése" címen? (Amit nem tud kezelni sem.) Nyilván egy naplófőkönyv lényegesen olcsóbb lenne.

Kérdés: Cégünk VP3-4.2.1-4.2.2-2-21. élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztése keretében támogatást nyert. A támogatás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szabályai alapján nyújtott támogatás. Az agrárminiszter 55/2019. AM rendelete alkalmazható-e ebben az esetben, vagyis a beruházási célú támogatást kettős könyvvezetésre kötelezett esetén a tőketartalékba kell helyezni, majd azt a fenntartási időszak végéig a lekötött tartalékban kell kimutatni? Ha nem alkalmazható, akkor a 272/2014. Korm. rendelet szerint a támogatás egyéb bevételként könyvelendő, amelyet halasztott bevételként kell kimutatni, és a bevétel értékcsökkenés-arányosan számolható el?

Kérdés: Társaságunk egy informatikai céggel közösen fejleszt szoftvert. Ezt a szoftvert 3 szervezeti egység, költségviselő is használja. A jelenlegi tárgyieszköz-könyvelés során a havi értékcsökkenést csak egy költségviselőre tudjuk könyvelni. A kontrollingosztály javaslata az, hogy a szoftvert ne 1, hanem 3 szoftverként aktiváljuk, és így oldjuk meg azt, hogy 3 költségviselőre (szervezeti egységre) legyen az értékcsökkenés elszámolva. Helyes ez az eljárás?

Kérdés: Az adott belföldi társaság forintban vezeti a könyvelését. Ez a társaság 2021-ben egy külföldi társaságban fennálló részesedést vásárolt 600.000 USD-ért (a bekerülési érték devizában az anyavállalatnál), és így annak 100%-os anyavállalatává vált. Amegvásárolt részesedés névértéke, euróban meghatározott jegyzett tőkéje 10.000 euró. Az Szt. szerint a külföldi pénzértéken kifejezett részesedések értékét a mérlegfordulónapi választott árfolyamon számított forintértékre kell átértékelni az üzleti év végén. Emellett egy részesedés devizás tételnek történő minősítését az határozza meg, hogy a részesedés névértéke milyen pénznemben van meghatározva. Hogyan kell meghatározni a részesedés év végi forintértékét az adott körülmények ismeretében? 10.000 eurót kell átszámítani a fordulónapi árfolyammal, és egy nagy összegű árfolyamveszteséget elszámolni? Amennyiben igen, ez nem sérti a megbízható és valós kép követelményét a 2021. évi beszámoló tekintetében?

Kérdés: A behajthatatlan követelés miatt a NAV-tól visszaigényelt áfát a behajthatatlan követelés csökkentéseként vagy egyéb bevételként kell elszámolnia a kettős könyvvezetést vezető társaságnak?

Kérdés: Az OSS regisztrációs felületen bevallott EU-s magánszemélyeknek értékesített termékek számlavégösszegét bevételként, a megfizetett különböző EU-s áfát kettős könyvvezetés esetén egyéb ráfordításként, vagy nettó bevétel csökkentéseként kell elszámolni?

Kérdés: A kft. bérbeadással foglalkozik. Egyik esetben megvásárolja az "üres" használt lakást és külön a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat egyedileg kell nyilvántartani a tárgyi eszközök között, vagy rá lehet/kell aktiválni a lakásra? A másik esetben új lakást vásárol, megbíz egy lakberendezőt, hogy rendezze be a lakást, és a lakberendezői szolgáltatásról kap számlát, a berendezési tárgyak nincsenek egyedileg nyilvántartva, azokat a lakberendező szerezte be. Ha nincsenek egyedileg nyilvántartva a berendezési tárgyak, akkor egy berendezési tárgy elhasználódása és cseréje esetén hogyan lehet kivezetni a lecserélt eszközt a könyvekből?

Kérdés: Egy IFRS-ek szerinti könyvvezetésre áttért adózó IFRS1 szerinti áttérésének napja 2016. 01. 01., adó szerinti áttérés napja 2017. 01. 01. Az adózó 2018. évi IFRS szerinti adózás előtti eredménye és adóalapja is alacsonyabb, mint a jövedelem- (nyereség-) minimum, ezért a bevallásában jelöli, hogy a jövedelem- (nyereség-) minimum összege után fizeti meg a társasági adót. A jövedelem- (nyereség-) minimum alapján fizetendő adója azonban kevesebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóévben (tehát 2016-ban) megfizetett adó összege. Atársaság a bevallásában jelölte, hogy élni szeretne a Tao-tv. 18/D. § (8) bekezdésében foglaltakkal, miszerint a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított adóévi fizetendő adót tekinti fizetendő adónak. Az így megállapított adóalap és adózás előtti eredmény szintén nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimum összegét. Ha nem tért volna át a társaság az IFRS-ek szerinti könyvvezetésre, akkor a jövedelem- (nyereség-) minimum után fizetné meg a társasági adót. A fent felvázolt esetben mi minősül a társaság által fizetendő adó alapjának? Az IFRS-szabályok kihagyásával megállapított adóalap, vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum? Mit kell a társaságiadó-bevallás 1829-01-06 183. sorában szerepeltetni?

Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?