308 talált állásfoglalás a könyvvizsgáló kifejezésre

Kérdés: A Gt. 63. §-ának (1) bekezdése szerint: az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteként az Szt. szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg. A (4) bekezdés szerint: a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A gazdasági társaság könyvvizsgálója erre nem jogosult. Az átalakuló társaság könyvvizsgálójaként auditálhatom-e az éves beszámolót, utána ellenőrzi ezt a külső könyvvizsgáló, mint előzetes vagyonmérleget, vagy úgy kell értelmezni, hogy ilyen esetben a szokásos beszámoló egyben átalakulási vagyonmérleg is, amelyhez elegendő a külső könyvvizsgáló ellenőrzése?

Kérdés: Egy vas- és acéláru-nagykereskedelmet bonyolító kft. – mely év közben sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet a készletekről – év végén milyen értéken értékelheti és szerepeltetheti a vásárolt készleteket a mérlegben? A cég könyvvizsgálója (az IAS-re hivatkozva) azt állítja, van arra lehetőség, hogy a mérlegértéket piaci vagy valós értéken is megállapítsa. Úgy gondolom, erre a hatályos számviteli előírások nem adnak lehetőséget. Más előírások, mint az Szt., nem vonatkoznak a cégre, így az IAS-eket nem alkalmazhatja.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?

Kérdés: A filmgyártással foglalkozó cég bevételének nagyobbik részét pályázat útján nyeri el, támogatók az ORTT, a filmszövetség, a tv-társaságok. Az elszámolások szigorú ellenőrzés mellett történnek. A támogatásokat egyéb bevételként könyveljük. A tevékenység árbevétele két év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. Kell-e a cégnek könyvvizsgálót választania, ha a bevétel nem árbevételként, hanem egyéb bevételként került könyvelésre?

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?

Kérdés: A társaság 2003-ban vásárolt egy nagy értékű földterületet, amelyet kempingként üzemeltet. A területen minimális értékű felépítmény (üzlet) található. Az eladó 2003-ban a földterület értékesítését tárgyi adómentesként, a felépítményt 25 százalékos áfával állította be a számlába. A vásárló 2004-ben apportálni szeretné a földterületet. Helyesen járnak-e el, ha az apportált földterületet áfával növelten adják át, és az apportot befogadó cég az áthárított áfát levonja?

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?

Kérdés: Helyes-e azon értelmezésünk, mely szerint a könyvvizsgálói jelentést az Szt. előírásai alapján nem kell letétbe helyezni, illetve közzétenni? A könyvvizsgálók egy részének más a véleménye.

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?