4821 talált állásfoglalás a kötelezettség kifejezésre

Kérdés: A kft. a GINOP-1.2.8-20-2020 támogatási rendszerében támogatásra jogosult, a támogatói okirat rendelkezésünkre áll (Covid-19 járvánnyal összefüggő). A kft. előleget igényelt és kapott is 2020 őszén. A támogatás visszatérítendő támogatásnak minősül, amely bizonyos eredményességi célok elérése esetén részben vagy egészében átalakítható vissza nem térítendő támogatássá (a következő 1-2 évben). A pályázatíró tájékoztatása alapján a támogatást tőketartalékként kell könyvelni. Sajnos nem találom ennek a jogszabályi megerősítését. Melyik jogszabály írja le, hogy tőketartalékként kell könyvelni a szóban forgó támogatást? Helyes-e, ha a kapott előleget kötelezettségként mutatjuk ki? A pályázat elszámolásának elfogadásához kapcsolódóan kell megszüntetni az előlegkötelezettséget, és átvezetni a tőketartalékba, majd onnan a lekötött tartalékba? Mindaddig, amíg a támogatás visszatérítendőnek minősül, addig a lekötött tartalékon marad?

Kérdés: Áfakörös cég tárgyi eszközt vásárolt áfásan, de az áfalevonással nem élt. Amennyiben 60 hónapon belül eladja a tárgyi eszközt, amiről áfás számlát állít ki, arányosítható-e a levonható áfa és milyen mértékben?

Kérdés: Az adott társaság – a részben speciális feladatai ellátása érdekében – munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat néhány munkavállalót, a kölcsönzésre vonatkozó EU-s és a hazai jogszabályok betartása mellett. A társaságnak külföldi tulajdonosai vannak. A napi kapcsolattartás, az aktuális feladatok ellátása a tevékenység specialitása mellett megköveteli, gyakorlatilag minden alkalmazottól, a megfelelő színvonalú angol nyelvtudást. Emiatt az iskolarendszeren kívüli képzés keretében a saját alkalmazottak képzése mellett a kölcsönzött munkaerő(k) képzéséről is gondoskodni kell, mivel a cég speciális tevékenysége, a napi szintű kommunikáció ezt elengedhetetlenné teszi. Álláspontunk szerint a képzési költségek elszámolására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény alábbi szabályai alapján nem keletkezik sem a munkavállaló, sem a kölcsönzött munkavállaló esetében jövedelem, továbbá a társaságot sem terheli adófizetési kötelezettség a képzési költség vonatkozásában, hiszen a tevékenység végzése érdekében merül fel. Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát az Szja-tv. [a hatályos szerint 3. § 86) pontja] határozza meg, mely szerint az olyan képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. E képzési formánál nem keletkezik adóköteles bevétel az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján (pl. nyelvtanfolyam).

Kérdés: Részmunkaidős megváltozott munkaképességű dolgozó havi bruttó bére 30.000 Ft. 2020. 09. 01-től meg kell-e fizetni a szociális hozzájárulási adót a minimum-járulékalap (48.300 Ft) után?

Kérdés: Társaságunk az irodaház egyik tulajdonosa. Az irodaház mint épület karbantartásával, felújításnak nem minősülő nagyjavításával kapcsolatosan felmerülő költségeket az egyes tulajdonosok között hogyan indokolt megosztani? Az üzemeltető miként köteles elszámolni? A közös üzemeltetés költségeit számlázni kell, vagy egyéb módon is átterhelhető? A közös üzemeltetés költségeit csökkentő tételként számításba vehető-e pl. a közös helyiség bérbeadásából származó bevétel, illetve beszámítható-e?

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó mikrogazdálkodó kft. versenylovat szeretne vásárolni Hollandiából. Egy idő után díjlovaglási tevékenységből származna bevétele. Milyen TEÁOR-számon kell ezt bejelenteni, és van-e más bejelentési kötelezettség a versenylótartással kapcsolatban? Amegvásárolt lovat a tárgyi eszközök között kell-e szerepeltetni? Hány százalékos leírási kulccsal számolom az értékcsökkenési leírást? A ló tartási és versenyeztetési költségei a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek?

Kérdés: Segítségüket kérem a bánatpénz könyveléséhez. Hová kell helyesen könyvelni a bánatpénzt, amely szerződésben megfogalmazott feltételek alapján áfával növelt értékben került kiszámlázásra?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt gépjárművel kapcsolatban kérdezem: 2020-ban, élve a hitelfizetési moratóriummal, nem törlesztettük a hitelt, azonban az eredeti ütemezés szerint ebben az évben kell a maradványértéket rendezni. A bank tájékoztatása szerint erre nem vonatkozik a moratórium. Élve a vevőkijelölési jogunkkal, egy 3. felet jelöltünk meg, aki a maradványértéket ki is fizette a lízingcégnek. Természetesen a 2020. 4. hónaptól fennálló törlesztőrészleteink rendezetlenek. A banknak ki kell-e adnia a törzskönyvet, illetve a tulajdonjog-átírási hozzájárulást? Ha igen, akkor jól gondolom-e, hogy a tulajdonjog átruházása napjával a lízingbe vevő kivezeti a könyveiből az eszközt, a 3. fél állományba veszi? Ha nem, akkor mi a helyes eljárás?

Kérdés: Az adóhatóság határozata szerint a társaságnak nagy összegű adóbírságot kell fizetnie. Atársaság az Art. 198. §-a alapján az adóbírság megfizetésére részletfizetés engedélyezését kérte, amelyet az adóhatóság határozat formájában engedélyezett. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: Éves beszámolót készítő gyártó középvállalkozás milyen árat használhat a készletek nyilvántartására? Az alapanyagot megvásárolja, ebből előállít készterméket, amit értékesít. Év végén marad alapanyagkészlet, befejezetlen és félkész termék. Ezek vonatkozásában milyen árat lehet alkalmazni?