1364 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: Hogyan történik a vagyonkezelőnél a vagyonkezelési szerződés alapján kezelésbe vett, a kincstári vagyon részét képező tárgyi eszközök főkönyvi könyvelése, analitikus nyilvántartása, értékcsökkenése, üzembe helyezés utáni felújításának elszámolása? A Kincstár részére történő adatszolgáltatásnak mi a tartalma?

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?

Kérdés: A Közösségen belüli áfa elszámolására előírt (T 466 – K 467) könyvelési tételt a program nem engedélyezi, csak a 368. számla közbeiktatásával. A le nem vonható áfa ráfordításkénti elszámolásánál a 867. számla ellenszámlája a 466., és nem a 467. számla. A fizetendő áfát miért módosítaná a le nem vonható áfa?

Kérdés: A kft. adózott eredményét 2003-ig az eredménytartalékba helyezte. 2004-től az Eva-tv. hatálya alá bejelentkezett. A 2004. évi adózott eredményét ki szeretné fizetni a tagok részére. Megteheti-e úgy, hogy az előző évek eredménytartalékát nem veszi igénybe?

Kérdés: A Számviteli Levelek 111. számában a 2287. számú kérdés a tagdíj számlázására vonatkozott. Kérjük a kérdésre adott válasz jogszabályi hátterét!

Kérdés: Nonprofit szervezetnél kell-e, lehet-e ingatlan esetében piaci értéket megállapítani? Ha a szervezet úgy dönt, hogy az ingatlan értékét valódi értékben kívánja nyilvántartani, az átértékeléshez kell-e szakértői becslés?

Kérdés: Kft.-nk személygépkocsi-értékesítéssel, a gépkocsik javításával, valamint alkatrészeladással foglalkozik. Számítógépes programmal kerül sor az anyagok, az alkatrészek, a gépkocsik tételes bevételezésére, egyedi nyilvántartással. Az értékesítés, a javítások kiszámlázása is ugyanezen programmal történik. A raktárkészletet is kezeli a program. A könyvelőiroda a főkönyvi könyvelést saját programmal végzi, a bejövő összes számlát azonnal elszámolja az 5., illetve a 8. számlaosztályban, arra hivatkozik, majd a leltár alapján év végén fogja a tényleges felhasználásra helyesbíteni. Helyes-e a könyvelőiroda gyakorlata?

Kérdés: Sok problémát jelent, a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Különösen zavaró az, ha több millió forintos tételekről van szó, hogy a gazdasági esemény a megfelelő helyen kerüljön elszámolásra. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?

Kérdés: Cégünk a garanciális javítások során a vevő részére nulla forintról szóló számlát állít ki, amelyben feltünteti a felhasznált anyagokat és a szolgáltatások értékét. A vezérképviseletünk részére garanciális jelentést küldünk, amelyben közöljük a felhasznált alkatrészek és szolgáltatások nettó értékét, amelyet a vezérképviselet havonta megtérít. A beépített alkatrészekről a vezérképviselet nulla forintos szállítólevelet küld, amely alapján az alkatrészeket bevételezzük, majd kiadjuk a munkalapra, és ennek alapján készül a nulla forintos számla. A külső szolgáltatások és az egyéb anyagok számláin szereplő előzetesen felszámított áfát levonásba helyezzük. A vezérképviselet által megtérített összeget egyéb bevételként számoljuk el. Helyesen járunk el?

Kérdés: A kft. 2004. 12. 27-én adásvételi szerződés alapján 2 db üzletet vásárolt, amelyek birtokba adása ugyanezen a napon megtörtént. Az üzletek ellenértéke még decemberben kiegyenlítésre került. A számlakibocsátó megállapította, hogy a szerződésben a telek és a felépítmény értéke helytelenül került meghatározásra. A javítás nem változtatta meg a számla végösszegét, a levonható áfát. A számla már a helyes telek- és felépítményértékkel került kiállításra. Az ügyvéd az ellenjegyzett szerződésmódosítást 2005. 01. 19-én készítette el. Az adóhatóság a kft.-nél áfakiutalás előtti ellenőrzést végzett, és a 4 M Ft összegű áfát nem utalta ki (bár elismerte annak jogosságát), mivel a számla módosítására vonatkozó szerződés kiegészítése csak januárban készült el, az üzletek bérbeadása sem történt meg december hónapban. Így az áfakiutalást önrevízióval módosítani kellett. A belső feljegyzés megfelelő dokumentáció-e a számla belső tartalmának módosítására? A bérbeadás ténye oka lehet-e az áfa-visszatérítésnek? Hogyan kell elszámolni és év végén a mérlegben kimutatni az adóhatóság által a következő időszakra átviendő áfát? Számviteli szempontból a teljesítés megtörténtnek tekinthető-e, és így a nyilvántartásba vétel helyes volt-e?