1364 talált cikk a követelmény kifejezésre

Kérdés: A 2309. kérdésre adott válasz szerint exportértékesítésként könyvelendő a kiskereskedelmi egységben az eladás, ha a vevő számlát kér, és abból megállapítható, hogy külföldi. A vállalkozás termelőibor-kimérési engedéllyel rendelkezik, borkóstolót tartott, a vevő számlát kért, amelyből látható, hogy a vevő külföldi. A számla 25%-os áfát is tartalmazott. Más esetekben a külföldi vevő bort vásárolt, forintban fizetett, áfás számlát kapott. Ezeket az eseteket a számvitelben exportértékesítésként kell elszámolni? Az áfabevallásban is exportként kell feltüntetni? A külföldi vevőről nem tudom, hogy a magyarországi üzlethelyiségemben vásárolt terméket kiszállítja-e külföldre, akkor is exportárbevételként kell elszámolni?

Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?

Kérdés: Az újságkiadó cég az értékesítést bizományosi konstrukcióban végzi, eladja a bizományosnak, aki továbbértékesíti a lapokat. A számlázás a bizományos által készített elszámolási összesítő alapján történik, ami tartalmazza az eladott lapok értékét, a bizományosi díjat és a korábban előlegként fizetett összegeket. A lapkiadó által kiállított számla tételei: a lapeladás értéke-bizományosidíj-előleg = összesen. Helyesen járunk-e el, ha a bizományosi díjat az árbevételt csökkentő tételként számoljuk el? Ha nem, akkor a bizományosi díjat – számla nélkül – költségként számoljuk el?

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: A kft. motorkereskedelemmel foglalkozik. A motorkerékpárok forgalomba helyezésekor a vevőnek regisztrációsadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, a vámhatóság a határozatot a társaság nevére hozza meg, amelyet megfizet és amelyet továbbszámláz a vevő részére. Az eladási árról szóló számla tartalmazza a motorkerékpár árát, a regisztrációs adót és az áfát. Helyes ez? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a Közösségen belülről hozott 125 cm3-t meghaladó motorkerékpárt a társaság saját maga részére kívánja üzembe helyezni? Aregisztrációs adót a vámhatóság felé megfizeti, keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége? Ha igen, mi az áfa alapja? Mi a számviteli elszámolás bizonylata?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek", bt.-k, kft.-k, szövetkezetek pénzkezelésével van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Ezeknél a cégek vezetői kezelik a pénzt. A cégvezető tölti ki a bevételi pénztárbizonylatot, a pénztári jelentést. Lehetséges ez? Hogyan kell ezt a pénzkezelési szabályzatban előírni, hogy ne sértsenek jogszabályt?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek" (bt.-k kft.-k, szövetkezetek) leltározásával van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Hogyan történjen a "kis cégek"-nél a leltárszabályzat összeállítása és a tényleges leltározás végrehajtása?

Kérdés: Könyvelőirodánk partnere határozatlan idejű bérleti szerződést kötött 2004. évben egy eszköz bérbevételére. A szerződés szerint az aláíráskor egy jelentősebb összeget kellett bérleti díj címén kifizetni, majd ezt követően, a szerződés megszűnéséig, havonta egy nagyságrenddel kisebb öszszeget kell fizetni. A szerződés aláírásakor kifizetett összeg esetében szükség van-e időbeli elhatárolásra? Ha igen, milyen időszakot kell figyelembe venni?

Kérdés: Hirdetési szolgáltatást megrendelő – számlát befogadó – társas és egyéni vállalkozók a fizetési kötelezettségüknek – többszöri felszólításra – nem tesznek eleget. Peresítünk. Időközben kiderül, hogy a megrendelő megszűnt, illetve nem található. A BM-nyilvántartó nem tud információt adni. Mi a legjobb megoldás?

Kérdés: Ingatlancsere-szerződést kötöttünk egy céggel. Azért, hogy legyen mit elcserélni, jelképes összegért kaptunk egy telket. Az illetékhivatal az illetéket a telek piaci értéke alapján szabta ki. Az ingatlant külső kivitelezővel építtettük fel. A csereszerződés révén mind a két társaság számlázott egymásnak. Társaságunk által számlázott összeg egyrészt kevesebb, mint a bekerülési érték, de a piaci értéket meg a telekértéket szintén növeli. Véleményem szerint a piaci ár és a számlázott összeg különbözete a társaságiadó-alapot, az áfaalapot növeli. Hogyan történik a könyvelése?