Könyvkiadás közvetített szolgáltatása

Kérdés: Két könyvkiadással foglalkozó kft. – megállapodás alapján – közösen folytat könyvkiadási tevékenységet. Az egyik a könyv kiadását bonyolítja le, a másik az értékesítést végzi. Mindkét tevékenységen 50-50 százalékban osztoznak. A könyvkiadással kapcsolatos költségek 50 százalékát mint közvetített szolgáltatást számlázzuk át. Kiadunk azonban olyan könyvet is, amelynek nyomtatása külföldön történik. Ezen költségszámla továbbszámlázásakor fel kell-e az áfát számítani, ha igen, akkor milyen mértékkel?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások tartoznak a 12%-os adómérték alá.A kérdésben leírt esetekben az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja szerinti követelményeknek is teljesülnie kell ahhoz, hogy számviteli szempontból is közvetített szolgáltatásnak minősüljön. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettségmozgáshoz, a céltartalék változásához kapcsolódóan adóalapot növelő-csökkentő tételként figyelembe venni. Az egyéb követelményeket a Tao-tv. 16. §-ának (9)–(11) bekezdései tartalmazzák.]Ha az eszközök piaci értéke kevesebb, mint a könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Éves beszámoló elfogadása

Kérdés: Mikro- és kisvállalkozások esetében rendszeresen előfordul, hogy nem tartanak taggyűlést az éves beszámoló elfogadására. Milyen kötelezettségei vannak ezzel kapcsolatban a könyvvizsgálónak, van-e annak kihatása a következő évi beszámoló záradékára?
Részlet a válaszából: […] ...meg 30 napon belül a cégbíróságnak, illetve a szolgálatnak azokat az iratokat, amelyeknek benyújtására jogszabály kötelezi (ilyen az Szt. követelményeinek megfelelő éves beszámoló), a cégbíróság felhívja a céget, hogy kötelezettségének meghatározott határidőn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Bérleti szerződés felmondása

Kérdés: A bérlő a bérleti díjon felül a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt fizet a várhatóan felmerülő, a bérbeadó által dokumentált és a bérlő által elfogadott közös költségekre. Január 1-jétől a bérbeadó a havonta számlázott szolgáltatásidíj-átalányt jelentősen megemelte, amit a bérlő megkifogásolt, mert az emelés indokoltságát a bérbeadó részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérbeadó ezt követően a bérleti szerződést felmondja, és a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat számláz. A bérlő sem a bérleti szerződés felmondását, sem a használati díjat nem fogadja el, bírósághoz fordul. A bírósági döntésig továbbra is megfizeti a szerződés szerinti bérleti díjat és a korábbi szolgáltatásidíj-átalányt. Jogos-e a kétszeres használati díj? Jogos-e a megkifogásolt számlák többszöri megküldése? Jogos-e, hogy a bérbeadó a bérleti díjat a használati díj számlázott összege teljesítéseként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...mert a nélkül a szerződés szerinti teljesítés – vita esetén – nem ellenőrizhető.A bérleti szerződéssel kapcsolatos törvényi követelményeket a Ptk. 423-433. §-ai szabályozzák. A bérleti szerződésben kell rögzíteni azt is – többek között –, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Az ügyvezető pénztárkönyvvezetése

Kérdés: A pénztár működésével kapcsolatosan kérdezzük: megfelelő megoldás-e az, ha az ügyvezető folyamatosan és ismétlődően a működéshez szükséges készpénzt előlegként veszi fel, majd elszámol azzal, és csak ezek a tételek kerülnek a pénztárkönyvbe? A könyvelő pedig az elszámolás bizonylatai alapján könyveli a pénztári be- és kifizetéseket tételesen?
Részlet a válaszából: […] ...szabályzatot is.A pénzkezelési szabályzat célja a pénzforgalom adott szervezetre vonatkozó szabályainak írásba foglalása, az Szt. követelményeinek és az adott szervezet sajátosságainak a figyelembevétele mellett. A pénzkezelési szabályzat elkészítése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Számlázási program megőrzése, a számlák javítása

Kérdés: A számlázási program minden számlájának kinyomtatására sor kerül, a folyamatosság nyomon követhető. Meg kell őrizni magát a számítógépes programot? Ha igen, hány évig? Amennyiben a gépi számlák példányait egyszerre javítom, például a vevő nevének elírása miatt, megtehetem-e kézzel (dátum, bélyegző, aláírás)? Az Áfa-tv. szerint helyesbítő számlát csak az áfa alapjának vagy összegének változásakor kell készíteni.
Részlet a válaszából: […] ...működésének ellenőrizhetőségét. A hivatkozott előírás ugyan a számlázási program megőrzéséről nem szól, a megőrzésre vonatkozó követelmény azonban a rendelkezésből következik.A számlázási programot a program működésének ellenőrizhetősége érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Leltárkészítési kötelezettség

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...ellenőrizhető módon, a valóságnak megfelelően tartalmazza.A leltárral szemben – a számviteli alapelvekből következően – különböző követelmények fogalmazhatók meg, mint a teljesség, a valódiság, a világosság, az áttekinthetőség, az egyedi (a tételes) értékelés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Követelések egyeztetése

Kérdés: Elfogadható-e hitelesnek az a beszámoló, amelyhez kapcsolódóan az egyenlegközlő leveleket a társaság nem küldte ki, így csak a saját analitika alapján számolta el azokat?
Részlet a válaszából: […] ...az egyeztető levélben foglaltakat írásban visszaigazolja, a korábbi teljesítést ismételten elfogadja. (Megjegyezzük, nem felel meg ezen követelménynek az a mindennapi gyakorlat, amely szerint, ha 8 napon belül az egyenlegközlő levélben foglaltakat nem igazolják vissza, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...a fizetendő áfát az Áfa-tv. szerint is – az eszköz átadásakor – számlázni kell. A számlázással kapcsolatos számviteli, adózási követelmények a "zárt végű" lízingnél egybeesnek.A kérdésben szereplő esetben nem ilyen pénzügyi lízingről van szó.Az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Megkifogásolt szolgáltatásidíj-átalány elszámolása

Kérdés: A bérlő üzlethelyiséget bérel többéves szerződés alapján. A havi – előre számlázott – bérleti díjon felül havonta a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt kell fizetni, a várhatóan felmerülő költségek alapján. A január hónapra kiállított számlát a bérlő megkifogásolta, mert a bérbeadó annak összegét jelentősen megemelte, az emelés indokoltságát részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérlő csak a korábbi díjátalányt fizette meg. A bérbeadó a kifogást nem fogadja el, a számlát helyesbítés nélkül ismételten megküldi. Melyik fél jár el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéses kapcsolat sem jöhetett létre. Ebből következően, a bérbeadó megsértette az Szt. 72. §-ában foglalt azon követelményt, mely szerint árbevételt elszámolni a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített ellenérték összegében lehet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.
1
117
118
119
132