Kártérítés áthárítása

Kérdés: Cégünk a termékeit magyar fuvarozóval szállíttatja Közösségen belüli vevői részére. A vevő jelezte, hogy az áru egy része átázott, ezért kártérítést kér tőlünk. Mivel a fuvarozási szerződésben úgy állapodtunk meg, hogy az áru átvétele után a fuvarozó felelős az áruért, így a kártérítés összegét át kívánjuk hárítani. Ha jól tudom, a kártérítésről számlát nem lehet kiállítani. Milyen bizonylattal tudom alátámasztani a folyamatokat?
Részlet a válaszából: […]  A fuvarozási szerződés alapján – a kérdés szerint – afuvarozó a fuvarozás során felelős az áruért. Feltételezhetően ez a felelősségekiterjed arra az esetre is, ha az áru egy részének az átázása a kár. Ez esetbenalapozhatja meg a fuvarozási szerződés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Közösségen belül továbbszámlázott szállítási költség

Kérdés: Vállalkozásunk külföldi (ciprusi) partnernek, aki/amely adóalany, továbbszámlázott szolgáltatásként számlázott ki szállítási költséget. A számlát áfa nélkül állította ki, figyelemmel az Áfa-tv. 37. §-a (1) bekezdésének előírására. Jól jártunk el? Vagy a júliusi törvénymódosítás ezt felülírta?
Részlet a válaszából: […]  Helyesen jártak el, feltételezve, hogy a ciprusi partnerközösségi adószámát és a saját közösségi adószámukat is feltüntették a számlán.Az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése szerint az adó­­alanyokrészére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Vetőmag ellenében új termék felvásárlása

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.
Részlet a válaszából: […]  A kérdés elbírálásához kapcsolódóan először isaz Áfa-tv. és az Szt. termékértékesítésre vonatkozó szabályaira kell kitérni.Az Áfa-tv. 9. §-a (1) bekezdésének elő­írása, mely szerint termék értékesítése:birtokba vehető dolog átengedése, amely az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Áfaellenőrzés megállapításának könyvelése

Kérdés: 2009-ben az APEH áfaellenőrzést tartott 2007. III. negyedévi bevallással kapcsolatban. Romániába búzát exportáltunk. Papírjaink alapján nem számítottunk fel áfát, mivel Közösségen belüli értékesítés volt. Utólag az APEH megállapította, hogy ezt jogtalanul tettük, mivel a román társaság nem létezik. Ezért jogtalan volt az áfa nélküli számla kibocsátása. Az ügy bíróságra került, de nem nyertünk, így a határozat jogerőre emelkedett 2010-ben, a bírság, a késedelmi pótlék, az elmaradt áfa összegét is akkor utaltuk át. Kérdésem, a 2007. évet önellenőrizni kell? Vagy csak 2010-ben a háromoszlopos beszámoló miatt? Azt hogyan kell elkészíteni? Hogyan kell kontírozni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint az APEH 2009-ben a 2007. III. negyedéviáfabevallást ellenőrizte, megállapítása azonban csak 2010-ben emelkedettjogerőre. Általános szabály – az Szt. 19. §-ának (3) bekezdéséből következik –,hogy az ellenőrzés megállapításait akkor kell könyvelni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Eladásiár-különbözet

Kérdés: Társaságunk rendszeresen árut szerez be külföldi, EU-illetőségű kapcsolt vállalkozásaitól. Az áruszállításokkal összhangban, az eladó vállalkozások év közben folyamatosan számlázzák az általuk teljesített ügyleteket, amelyeket vállalatunk az eladott áruk beszerzési értékeként könyvel. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem rendelkezik, az év végi készlet megállapítása leltározással történik. A kapcsolt vállalkozások az általuk leszállított árukat a saját beszerzési áraikon adják tovább. Megállapodás, illetve a transzferár-dokumentációban meghatározott nyereséghányad alapján év végén számlázzák az általuk év közben teljesített érték 16 százalékát, mint eladásiár-különbözetet. Hogyan kell ezt könyvelni? Áfa szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Az áfában melyik időszakot érinti? Figyelembe vehető-e az iparűzési adónál? Figyelembe kell-e venni az év végi árukészlet értékének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: nem a beszerzés módja, hanemaz értékesítés formája az, ami alapján a beszerzett terméket áruként, illetveanyagként kell kimutatni. Feltételezzük, hogy a kérdező társaság változatlanformában értékesíti a kapcsolt vállalkozásaitól beszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Csoportos adóalanyiság

Kérdés: Az Áfa-tv. 8. §-a rendelkezik a csoportos adóalanyiságról, melynek feltétele, hogy a csoporttagok gazdasági célú letelepedési helye belföldön legyen, és a tagok kapcsolt vállalkozások legyenek. Ha a kapcsolt vállalkozási kört A, B, C, D társaság alkotja, de ebből A-nak mind a gazdasági célú letelepedési helye, mind lakóhelye és szokásos tartózkodási helye külföldön van, a B, C, D társaság létrehozhat-e csoportos adóalanyisági kört? Kell-e nyilatkoznia A-nak arról, ha nem akar részt venni a csoportban? Ha létrejön a csoport, akkor a csoporttagok által egymásnak számlázott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó harmadik féltől származó beszerzések áfatartalma levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] A csoportos adóalanyiságnak nem feltétele, hogy a kapcsoltvállalkozási körbe tartozó valamennyi társaság résztvevője legyen, akkor sem,ha az a társaság belföldön letelepedett gazdasági társaság. A külföldönletelepedett gazdasági társaság (a kérdés szerinti A társaság)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Értékesítés Szlovákiába részletekben

Kérdés: Szövetkezetünk Szlovákiába értékesített kukoricát 229 euró/tonna áron. Az adásvételi szerződés kelte: 2011. április 13., az áruszállítás időpontjai 2011. április 18. és május 6. között. Teljesítési hely: az eladó telephelye. Az áru ellenértékének az elszámolása euróban történik. Az áru elszállítandó tételének ellenértékét a vevő a szállítás előtt a célországba befizeti, ezt követően, a pénznek a bankba történő megérkezése után történhet az adott tétel szállítása. A kérdés 11 időpontot tartalmaz az euróutalásra és 11 időpontot a szállításra. Hogyan kell a leírt kukoricaeladást számlázni és könyvelni? A számlán mi lesz a kiállítás időpontja, a teljesítés időpontja és a fizetési határidő?
Részlet a válaszából: […] Két megjegyzés a válasz előtt. A kérdésben szerepel a 11euróutalás, illetve a 11 szállítás időpontja. Az átutalt eurómennyiség és aszállított mennyiség ellenértéke nincs összhangban. Van olyan szállítás,amelynél az ellenérték részben csak a szállítás megtörténte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Személyszállítás, forgalomba helyezés nélkül

Kérdés: A kft. formában működő faiskola személygépkocsit vásárolt olasz magánszemélytől, aki nem áfaalany. Ezt a személygépkocsit nem kívánják forgalomba helyezni, nincs rendszáma. Így amíg nem kérnek rendszámot, nem kell regisztrációs adót és áfát fizetni. A személygépkocsit, mint üzemi járművet, a faiskola telepén használják, hogy a vevőknek bemutassák a kínálatot. Helyes ez így? Ha igen, mennyi az értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] A regisztrációs adóról a 2003. évi CX. törvény rendelkezik.A törvény 3. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint adókötelezettségetkeletkeztet a gépjármű Közösségen belüli beszerzése, feltéve hogy annakközvetlen következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Tőkeemelés késztermékapporttal

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi gazdasági társaságban kíván tulajdonjogot szerezni tőkeemeléssel. A tőkeemelést késztermék apportálásával biztosítják. A megállapodásuk szerint az apportként kezelt késztermékeket egy éven belül kell kiszállítani, külön ütemezés szerint. Az apportálás alapelszámolása: T 17 – K 981 és T 881 – K 26. Itt előbb lesz a bejegyzés, mint az apport rendelkezésre bocsátása. A cégbejegyzéssel egyidejűleg hogyan kell könyvelni? Mikor lehet a 881. számlán elszámolni, ha nem történik meg egy tételben az átadás? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A külföldi gazdasági társaságban történő tőkeemelés eseténis a gazdasági társaság létesítő okiratában, ahhoz kapcsolódó taggyűlési (ezzelegy tekintet alá eső) határozatban rögzíteni kell – többek között – a magyartársaság által emelni kívánt jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Adóköteles vagy adómentes szerelés

Kérdés: "A" belföldi adószámmal nem rendelkező Közösségen belüli vállalkozás, "B" belföldi vállalkozás, "C" belföldi vállalkozás. "C" vállalkozás a belföldön épülő új csarnokába "A" vállalkozástól megrendel egy komplett anyagmozgató berendezést helyszíni szereléssel együtt. "A" vállalkozás a berendezés gyártásának 90%-át és a helyszíni szerelést "B" vállalkozó részére kiadja. "B" vállalkozó az elkészült berendezést leszállítja közvetlenül "C" vállalkozónak, és a helyszínen be is szereli. "B" vállalkozónak "A" vállalkozó felé az Áfa-tv. 82. § (1) bekezdése, vagy a 89. § (1) bekezdése szerint kell számláznia a gyártást és a szerelést?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a szóban forgó ügyletben az Áfa-tv. 89.§-ának (1) bekezdése – függetlenül attól a körülménytől, hogy a feltettkérdésben foglalt tényállás nem egyértelmű abból a szempontból, hogy "B"vállalkozó a számára kiadott gyártást ténylegesen hol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.
1
5
6
7
17