170 talált cikk a Közösségen belül kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi gazdasági társaságban kíván tulajdonjogot szerezni tőkeemeléssel. A tőkeemelést késztermék apportálásával biztosítják. A megállapodásuk szerint az apportként kezelt késztermékeket egy éven belül kell kiszállítani, külön ütemezés szerint. Az apportálás alapelszámolása: T 17 – K 981 és T 881 – K 26. Itt előbb lesz a bejegyzés, mint az apport rendelkezésre bocsátása. A cégbejegyzéssel egyidejűleg hogyan kell könyvelni? Mikor lehet a 881. számlán elszámolni, ha nem történik meg egy tételben az átadás? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: "A" belföldi adószámmal nem rendelkező Közösségen belüli vállalkozás, "B" belföldi vállalkozás, "C" belföldi vállalkozás. "C" vállalkozás a belföldön épülő új csarnokába "A" vállalkozástól megrendel egy komplett anyagmozgató berendezést helyszíni szereléssel együtt. "A" vállalkozás a berendezés gyártásának 90%-át és a helyszíni szerelést "B" vállalkozó részére kiadja. "B" vállalkozó az elkészült berendezést leszállítja közvetlenül "C" vállalkozónak, és a helyszínen be is szereli. "B" vállalkozónak "A" vállalkozó felé az Áfa-tv. 82. § (1) bekezdése, vagy a 89. § (1) bekezdése szerint kell számláznia a gyártást és a szerelést?

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozást végző cég vagyunk. A külföldi tankolásaink áfáját 2010-ben az új szabályok szerint a magyar APEH-hez nyújtjuk be. Kérdéseim: A visszaigényelt és visszakapott áfát hova kell könyvelni? Egyéb bevételként? Ezen külföldi áfa-visszatérítések általában több hónap után jönnek meg. Köteles a vállalkozó a már be­­adott áfa-visszatérítési igényét időbelileg elhatárolni? 2010-ben az összes negyedévre beadtam áfa-visszatérítési igényemet, de még egy fillért sem kaptam. Ezeket valószínűleg csak 2011-ben kapom meg. Melyik adóévet fogja érinteni a visszatérített összeg? Ha el kell határolni, akkor azt mi alapján teszem meg?

Kérdés: Társaságunk terméket értékesít Ausztriában lévő testvérvállalatának. A testvérvállalat a terméket a tőle megrendelő vevő címére kéri leszállítani. Mivel – a szerződés szerint – a magyarországi társaság a fuvarköltséget a testvérvállalat telephelyéig vállalja, a fuvarköltség különbözetét át kell hárítanunk a testvérvállalatra. Hogyan kell ezt számlázni, könyvelni és áfázni? Közvetített szolgáltatás vagy egyéb szolgáltatás? Kell-e jelenteni az áfabevallásban?

Kérdés: Cégünk 100%-ban külföldi tulajdonú. A tulajdonos megköveteli minden hónap 8. napjáig az előző hónap zárását. Ez azt jelenti, hogy arra a hónapra már semmit nem könyvelhetünk. A problémát a Közösségen belüli beszerzések jelentik, mert vannak olyan számlák, amelyek 8-a után érkeznek be. Ha az Áfa-tv. 63. § rendelkezését vesszük figyelembe, akkor nem hibázunk, ha a következő havi áfabevallásba állítjuk be a fizetendő és a levonható adót. Azonban vannak olyan állásfoglalások, amelyekből az állapítható meg, hogy amennyiben a bevallás esedékességéig (következő hónap 20-ig) beérkezik a számla (ez esetünkben azt jelenti, hogy 8-a és 20-a közötti időszakban), akkor még be kell állítani az áfabevallásba a számlán lévő kiállítás dátuma szerinti hónapra. Ez esetben mi a helyes eljárás? Mekkorát hibázunk, ha csak a következő hónapban valljuk be? Mi a helyes eljárás abban az esetben, amikor a szállítói számla kiállítása még az előző hónap végén megtörténik, ám az áru a telephelyre csak következő hónap elején érkezik be?

Kérdés: Társaságunk könyvkiadással foglalkozik. Külföldi szerzők jogdíját ügynökségeken keresztül bonyolítjuk. Vannak a Közösségen belüli és Közösségen kívüli ügynökségek is, amelyekkel kapcsolatban állunk. Az Áfa-tv. szerint miként és hol kell szerepeltetni és bevallani ezeket a szerzői jogdíjakat? Ezen szerzői jogdíjak csak meghatározott példányszám kiadására szólnak. Számvitelileg hova kell ezeket sorolni? Melyik számlaosztályba?

Kérdés: Többször előfordul, hogy a közösségi bejövő számlák a teljesítést követő hónapokban kerülnek könyvelésre. Előfordul az is, hogy a számla a társaságnál van, ám azt a könyvelésre nem adják át. Előfordult már az is, hogy a számla a postán elkeveredett, így a megkért számlamásolat könyvelésére csak később került sor. Mi a helyes eljárás? Melyik összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni a közösségi számlákat, vagy mindig önellenőrizni kell?

Kérdés: Az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján "a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett". A 42. §-ban nevesített szolgáltatásnyújtások esetében pedig "a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik". Ebben az esetben a szolgáltató közösségi tagállam felszámolja az áfát a számlában. A számla áfatartalmát hogyan könyveljük, illetve hogyan igényeljük vissza az áfát?

Kérdés: Német anyacég magyar leányvállalata elektronikai termékeket állít össze bérmunkában. Az anyacég idehozza az alkatrészeket, és itt összerakják, majd a készterméket kiszállítják Németországba. Ahhoz azonban, hogy a késztermékeket ki lehessen szállítani, a leányvállalat Magyarországon is vásárol anyagot, amit szintén beépít, de egy az egyben kiszámláz az anyacégnek. Tehát a leányvállalat egyszer kiszámlázza a bérmunkadíjat, másrészt a megvásárolt pluszalapanyagot, amit a német anyacég külön megfizet. Kérdésem, mindkét eset szolgáltatásnak minősül? A számlán Közösségen belüli szolgáltatásnak kell szerepelnie?

Kérdés: A kiskereskedő családi bt. ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik, amelyeket kizárólag külföldről szerez be. A társaság nem vezet az árukról folyamatos nyilvántartást, de december 31-én leltároz. A leltározott árut beszerzési áron, euróban tartja nyilván. A beszerzéskori vagy a december 31-i árfolyamon kell azok értékét forintra átszámítani? Ha az utóbbin, akkor a különbözet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség?