Közösségen belül megfizetett adó visszatéríttetése

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozást végző cég vagyunk. A külföldi tankolásaink áfáját 2010-ben az új szabályok szerint a magyar APEH-hez nyújtjuk be. Kérdéseim: A visszaigényelt és visszakapott áfát hova kell könyvelni? Egyéb bevételként? Ezen külföldi áfa-visszatérítések általában több hónap után jönnek meg. Köteles a vállalkozó a már be­­adott áfa-visszatérítési igényét időbelileg elhatárolni? 2010-ben az összes negyedévre beadtam áfa-visszatérítési igényemet, de még egy fillért sem kaptam. Ezeket valószínűleg csak 2011-ben kapom meg. Melyik adóévet fogja érinteni a visszatérített összeg? Ha el kell határolni, akkor azt mi alapján teszem meg?
Részlet a válaszából: […] A hozzáadottérték-adó (az áfa) visszatéríttetési kérelemmelkapcsolatos eljárásról az Art. 9. számú melléklete rendelkezik. Ezenmellékletben foglaltak szerint kell az áfa-visszatéríttetési kérelmetelkészíteni, majd az előírtak szerint a magyar adóhatóságon keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Átvállalt fuvarköltség elszámolása

Kérdés: Társaságunk terméket értékesít Ausztriában lévő testvérvállalatának. A testvérvállalat a terméket a tőle megrendelő vevő címére kéri leszállítani. Mivel – a szerződés szerint – a magyarországi társaság a fuvarköltséget a testvérvállalat telephelyéig vállalja, a fuvarköltség különbözetét át kell hárítanunk a testvérvállalatra. Hogyan kell ezt számlázni, könyvelni és áfázni? Közvetített szolgáltatás vagy egyéb szolgáltatás? Kell-e jelenteni az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti fuvarozást a kérdező cég -feltételezhetően – magyar fuvarozócégnél rendelte meg, amely fuvarozócég ateljes útszakaszra (a megrendelő vevő címéig) számlázza a tevékenységét. Abelföldi cég által adott számlában felszámított szállítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Közösségen belül beszerzés késve érkező számlája

Kérdés: Cégünk 100%-ban külföldi tulajdonú. A tulajdonos megköveteli minden hónap 8. napjáig az előző hónap zárását. Ez azt jelenti, hogy arra a hónapra már semmit nem könyvelhetünk. A problémát a Közösségen belüli beszerzések jelentik, mert vannak olyan számlák, amelyek 8-a után érkeznek be. Ha az Áfa-tv. 63. § rendelkezését vesszük figyelembe, akkor nem hibázunk, ha a következő havi áfabevallásba állítjuk be a fizetendő és a levonható adót. Azonban vannak olyan állásfoglalások, amelyekből az állapítható meg, hogy amennyiben a bevallás esedékességéig (következő hónap 20-ig) beérkezik a számla (ez esetünkben azt jelenti, hogy 8-a és 20-a közötti időszakban), akkor még be kell állítani az áfabevallásba a számlán lévő kiállítás dátuma szerinti hónapra. Ez esetben mi a helyes eljárás? Mekkorát hibázunk, ha csak a következő hónapban valljuk be? Mi a helyes eljárás abban az esetben, amikor a szállítói számla kiállítása még az előző hónap végén megtörténik, ám az áru a telephelyre csak következő hónap elején érkezik be?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban jelezzük, hogy az Áfa-tv. 63. § (1) bekezdésénekrendelkezése arra az alaphelyzetre "született" (és elsődlegesen ezt is követile), hogy a Közösségen belüli termékbeszerzést – ahozzáadottértékadó-rendszerek általános működésének megfelelően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Szerzői jogdíjak áfája, elszámolása

Kérdés: Társaságunk könyvkiadással foglalkozik. Külföldi szerzők jogdíját ügynökségeken keresztül bonyolítjuk. Vannak a Közösségen belüli és Közösségen kívüli ügynökségek is, amelyekkel kapcsolatban állunk. Az Áfa-tv. szerint miként és hol kell szerepeltetni és bevallani ezeket a szerzői jogdíjakat? Ezen szerzői jogdíjak csak meghatározott példányszám kiadására szólnak. Számvitelileg hova kell ezeket sorolni? Melyik számlaosztályba?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a következő feltételezésekkel élünk: a szerzőijogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény előírásai figyelembevételével történik akülföldi szerzők jogdíjának fizetése, továbbá azok az ügynökségek, amelyekkelkapcsolatban állnak, a szerzővel kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Elkésett közösségi számlák

Kérdés: Többször előfordul, hogy a közösségi bejövő számlák a teljesítést követő hónapokban kerülnek könyvelésre. Előfordul az is, hogy a számla a társaságnál van, ám azt a könyvelésre nem adják át. Előfordult már az is, hogy a számla a postán elkeveredett, így a megkért számlamásolat könyvelésére csak később került sor. Mi a helyes eljárás? Melyik összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni a közösségi számlákat, vagy mindig önellenőrizni kell?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az Áfa-tv. 63. §-ának az (1)–(2) bekezdésébenfoglaltakból kell kiindulni. Ez szerint termék Közösségen belüli beszerzéseesetében a fizetendő adót– az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, delegkésőbb– a teljesítést követ hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Közösségen belül igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján "a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett". A 42. §-ban nevesített szolgáltatásnyújtások esetében pedig "a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik". Ebben az esetben a szolgáltató közösségi tagállam felszámolja az áfát a számlában. A számla áfatartalmát hogyan könyveljük, illetve hogyan igényeljük vissza az áfát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből egyértelműen nem derül ki, hogy az Áfa-tv. 42.§-a szerinti szolgáltatást a kérdező cég nyújtja vagy igénybe veszi a Közösségvalamely tagállamában. Ezért az utóbbi feltételezésével adjuk meg a választ.Az Áfa-tv. 42. §-ában nevesített szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Bérmunkához felhasznált anyag

Kérdés: Német anyacég magyar leányvállalata elektronikai termékeket állít össze bérmunkában. Az anyacég idehozza az alkatrészeket, és itt összerakják, majd a készterméket kiszállítják Németországba. Ahhoz azonban, hogy a késztermékeket ki lehessen szállítani, a leányvállalat Magyarországon is vásárol anyagot, amit szintén beépít, de egy az egyben kiszámláz az anyacégnek. Tehát a leányvállalat egyszer kiszámlázza a bérmunkadíjat, másrészt a megvásárolt pluszalapanyagot, amit a német anyacég külön megfizet. Kérdésem, mindkét eset szolgáltatásnak minősül? A számlán Közösségen belüli szolgáltatásnak kell szerepelnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a pluszanyagok beszerzését a bérmunkaszabályszerű elvégzése (az elektronikai termék összeállítása) igényli, annakérdekében történik. Így egyértelmű, hogy a magyar leányvállalat a bérmunkaformájában szolgáltatást nyújt a német anyacégnek, bár annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Ajándéktárgyak nyilvántartás szerinti értéke

Kérdés: A kiskereskedő családi bt. ajándéktárgyak értékesítésével foglalkozik, amelyeket kizárólag külföldről szerez be. A társaság nem vezet az árukról folyamatos nyilvántartást, de december 31-én leltároz. A leltározott árut beszerzési áron, euróban tartja nyilván. A beszerzéskori vagy a december 31-i árfolyamon kell azok értékét forintra átszámítani? Ha az utóbbin, akkor a különbözet árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség?
Részlet a válaszából: […] Ha a bt. a külföldről beszerzett ajándéktárgyakat abeszerzéskor nem veszi készletre, akkor azok forintra átszámított bekerülésiértékét már a beszerzéskor az eladott áruk beszerzési értékeként kellelszámolnia. Ebből az következik, hogy az ajándéktárgyak euróban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Visszaszállított termék bizonylatolása

Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 168. §-a alapján a számlával egy tekintet alá esőokirattal szemben a legfontosabb követelmény, hogy kétséget kizáróan az adottszámlára hivatkozva, annak adattartamát módosítsa. A kötelező adattartalomnélkülözhetetlen eleme többek között: – hivatkozás arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Készpénzes számla román ügyfélnek

Kérdés: Magyarországon működő, EU-s adószámmal rendelkező kft. román ügyfelei részére lejben akar készpénzes számlát kiállítani. A számlavezető bankja nem váltja a lejt. Hogyan kezelhető a tranzakció? A befolyt összeget átváltatja hivatalos pénzváltónál, és az így kapott összeget befizeti a bankszámlájára, vagy a pénztárban maradhat? A pénzváltó árfolyamával lehet könyvelni az értékesítést? Ha a vevő rendelkezik EU-s adószámmal, akkor ki lehet állítani a készpénzes számlát áfa nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az értékesítésről a számla a számviteli, az áfatörvényielőírások szerint is kiállítható bármilyen pénznemben, devizában. Így azegyszerűsített adattartalmú számla, azaz a készpénzes számla is azzal, hogy aszámlán az ellenérték adót is tartalmazó összegén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.
1
6
7
8
17