409 talált cikk a közvetített szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?

Kérdés: Ügyfelem könyvkiadással foglalkozó céget vezet. Visszatérő problémája az esedékes iparűzési adó alapjának megállapítása, a nettó árbevétellel szemben milyen költségek érvényesíthetők. A mások által végzett szolgáltatások közül melyek azok, amelyek az iparűzési adó adóalapját csökkentő tételként figyelembe vehetők?

Kérdés: Az éves beszámoló eredménykimutatása mely sorában kell szerepeltetni azon alvállalkozói teljesítmények értékét, amelyek a Htv. előírásainak megfelelően kielégítik a nettó árbevétel csökkentésének feltételéül előírt követelményeket, de nem felelnek meg az Szt. közvetített szolgáltatásokra vonatkozó előírásainak?

Kérdés: Az Szt. 62. §-a szerint az építés-szerelésnél a befejezetlen termelés meghatározható teljesítési fok alapján arányosítással is. Mi egyszerűsített éves beszámolót készítünk. Miként kell értelmezni ezt a kitételt? Hogyan kell az elszámolást kimunkálni? Melyek a könyvelési lépések? Különösen az eredményre való hatás és könyvelés érdekel, egyik évről a másikra való átmenet során.

Kérdés: Cégünk a vidékről bejáró munkavállalóinknak megveszi a munkába járáshoz szükséges bérleteket, majd a bérletek árának 20 százalékát megtérítteti. A bérletről szóló számla áfája levonható-e? A dolgozók által megtérített 20 százalékról összevontan lehet-e számlát kiállítani? Mi a fizetendő áfa alapja?

Kérdés: Társaságunk, mint a közbeszerzési eljárások "minősített szállítója", rendszeresen szállít eszközöket a közbeszerzési eljárás alá tartozó intézményeknek. A számlában az eladási ár mellett minden tételnél feltüntetünk egy bizonyos "közbeszerzési díjat", amelyet árbevételként számolunk el. Ezt az összeget azonban tovább kell utalnunk a MeH-nek, mely ezekről a díjakról számlát küld. Hogyan számoljuk el a MeH számlájában lévő közbeszerzési díj összegét?

Kérdés: Két könyvkiadással foglalkozó kft. – megállapodás alapján – közösen folytat könyvkiadási tevékenységet. Az egyik a könyv kiadását bonyolítja le, a másik az értékesítést végzi. Mindkét tevékenységen 50-50 százalékban osztoznak. A könyvkiadással kapcsolatos költségek 50 százalékát mint közvetített szolgáltatást számlázzuk át. Kiadunk azonban olyan könyvet is, amelynek nyomtatása külföldön történik. Ezen költségszámla továbbszámlázásakor fel kell-e az áfát számítani, ha igen, akkor milyen mértékkel?

Kérdés: Mi a helyes elszámolása a munkába járáshoz szükséges helyközi utazási bérletnek, valamint a munkavállaló által térített értékrésznek, figyelembe véve az Áfa-tv. 2003. január 1-jén hatályba lépett módosításait is?

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással is foglalkozó, kettős könyvvitelt vezető kft. 2003. január 1-jével az evát választotta. A társaság a közüzemi díjakat – szerződés szerint – továbbhárítja a bérlőire közvetített szolgáltatásként. A december havi gáz-, villamosenergia-, víz- és csatornadíjak számláit 2003. január havi teljesítéssel – folyamatosan teljesített szolgáltatások – januárban kaptuk meg, és számláztuk tovább a bérlőknek evaalanyként. A fenti közüzemi díjakat időbeli elhatárolással számoltuk el 2002. évre bevételként, illetve ráfordításként. Kérdés, hogy a közüzemi díjakat, illetve azok továbbszámlázott összegét áfával vagy áfa nélkül kell időbelileg elhatárolni, mivel 2003-ban a társaság az áfa levonására nem jogosult? Ha az áfával növelt összeget határoljuk el, akkor a probléma az, hogy a fizetendő áfát bevételként, a levonható áfát ráfordításként kell kimutatni, holott a társaság az Áfa-tv. alanya. Ha az áfa nélküli összeget, akkor viszont 2003-ban a felszámított fizetendő áfa után is evát kell fizetni. Melyik a helyes?

Kérdés: A Számviteli Levelek 57. számában az 1186. kérdésre adott válaszuk nem egyértelmű számomra. Miért az egyéb ráfordítások között kell a fizetendő áfát elszámolni, és miért nem az árbevételt kell azzal csökkenteni? A válasz különösen fontos a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához.