1036 talált cikk a külföld kifejezésre

Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa nem lelhető fel. Ez egy külföldi gazdasági társaság volt. Megpróbáltuk vele felvenni a kapcsolatot, sikertelenül. A Cégbíróságon bejelentettük a tényállást, a szükséges közzétételek után az üzletrész bevonását írták elő számunkra. A jegyzett tőke összege az üzletrész bevonása után sem csökken a törvényesen előírt mérték alá, illetve a társaság pozitív eredménytartalékkal is rendelkezik. Hogyan kell ez esetben a megszüntetett üzletrészt elszámolni? Dönthet-e a taggyűlés úgy, hogy a bevont üzletrész értékét a tőketartalékba helyezi? Kell-e rendelkeznie a bevont üzletrészre jutó jegyzett tőkén felüli vagyonról? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?

Kérdés: Ügyfelünk külföldről importált termékek nagykereskedelmével, valamint a korábban eladott termékek karbantartásával, szervizszolgáltatással foglalkozik. Szakmai napot szervezett, melyre meghívta a vállalat fontosabb megrendelőit, partnereit. A szakmai nap során több előadást tartottak ügyfelünk ügyvezetői, az általuk felkért szakemberek, valamint a legfontosabb beszállítók külföldi képviselői. Emellett azonban megvendégelik a partnereket (welcome fogadás, vacsora), zenekart bérelnek, búcsúajándékokat vásárolnak, valamint szórakoztató előadókat is felkérnek. A teljes rendezvényt egy ügynökség szervezte meg, amely egyetlen részletes számlát állított ki ügyfelünk számára, amelyen szerepelnek az egyes költségtételek. Bizonyos költségelemek esetében egyértelmű, hogy reprezentációs költségről (pl. welcome fogadás, vacsoramenü stb.) vagy igénybe vett szolgáltatásról (pl. tolmács, ruhatár) van szó. Viszont a rendezvénnyel kapcsolatban rengeteg általános költség merült fel, például a következők: parkolóhelyek bérlése a vendégeknek, takarítás, színpadtechnika (világítás és hangosítás), dekoráció beszerzése, kialakítása és bérlése, konferenciaterem bérlése, hangosítás, személyzet költsége, műsorvezető díja, valamint a szervező ügynökség jutaléka. Ezek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek, vagy személyi jellegű ráfordításként kezelendők, amelyek után meg kell fizetni a 15%-os szja-t és a 22%-os ehót? Esetleg meg kell osztani őket valamilyen ismérv alapján? Ha igen, mi alapján oszthatók meg a költségek az igénybe vett szolgáltatások és a személyi jellegű ráfordítások között?

Kérdés: Az egyházi iskolának van egy alapítványa. Az iskola külföldről nagyobb összegű adományt kap. Kinek célszerű ezt bevételezni? Ha az alapítványnak kell elszámolni, akkor ezt az összeget hol és milyen formában kell bejelenteni a NAV-nak?

Kérdés: Ügyfelem pénzváltási tevékenységet kezdett. Egyik pénzintézettel szerződést kötött, melyben szerepel ugyan számviteli elszámolásra iránymutatás, de nem teljes körű. Hogyan kell elszámolni a konkrét valutaváltást? 0. számlaosztályt kell kialakítani, és ott könyvelni? Nem találtam erre szakmai anyagot.

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a külföldről beszerzett és utána a lízingcégnek eladott, majd visszalízingelt tárgyi eszközt?

Kérdés: A valutakezelésről szeretnék tájékoztatást kapni, mind az Áfa-tv., mind az Szt. szempontjából, példával illusztrálva. Szállítói számla készpénzben való kiegyenlítésénél helyesen járunk el az átlagáras könyveléssel? Két hónappal később érkező számlánál a teljesítéstől számított következő hónap 15-i árfolyamot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kifizetés a számla beérkezése előtt megtörtént? Utalásos jóváíró számla esetében nem történik visszautalás, csak készpénzben levonás egy későbbi számla összegéből? Mi a helyes eljárás az árfolyamok tekintetében, és keletkezhet-e árfolyam-különbözet?

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?

Kérdés: Kereskedőcég vagyunk, a külföldről vásárolt árut közvetlenül a partnerhez szállítjuk. Az árut FCA-paritáson vesszük át Szlovákiában, a szállítást mi bonyolítjuk le, az áru érkezési helye vevőnk raktára. A szállítási költséget eddig a készlet bekerülési értékének részeként könyveltük, ám felmerült, hogy e költségeket értékesítési költségként, igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni. Helyes az általunk alkalmazott gyakorlat?