Külföldön vezetett bankszámláról forintszámlák kiegyenlítése

Kérdés: Magyarországon működő és bejegyzett kft. Ausztriában megnyitott bankszámlájára EUR-ban folyik be az exportszámlák ellenértéke. Erről a bankszámláról egyenlíti ki forintban a magyar szállítói számlákat. A devizás eszközöket és kötelezettségeket MNB hivatalos devizaárfolyamon értékeli, a bankszámlán lévő devizát átlagos bekerülési árfolyamon tartja nyilván. A szállítói számlák forintértékét adjuk meg a banknak, amelyhez a bank hozzárendeli a saját árfolyama szerint a devizát. Hogyan tudjuk ezt helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz a kérdésben szereplő tételek sajátos sorrendberendezéséből következik. Az osztrák bank valójában forintért megveszi adevizát, az eurót a magyar kft.-től (a kft. devizát ad el forintért), méghozzáannyi forintért, amennyit a magyar szállítói tartozások rendezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Hulladék értékesítése

Kérdés: A kft. nem saját tulajdont képező alkatrészek megmunkálásával foglalkozik. A megmunkálás során keletkezett hulladékot (fémforgácsot) eddig csak belföldön értékesítettük, és egyéb bevételként számoltuk el. Ebben az évben külföldre is értékesítünk fémforgácsot. Elszámolhatjuk-e a külföldre szállított fémforgácsot is egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...az egyébbevételkénti elszámolása eddig sem felelt meg az Szt. előírásainak (indokoltazt önellenőrzés keretében korrigálni!). Ha külföldre (pontosabban:külföldinek) történik a hulladék (a fémforgács) értékesítése, akkor aszámlázott eladási árat – az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Szokásos piaci ár

Kérdés: Társaságunk burkolólapokat értékesít külföldi leányvállalatainak. A lapok fajtája több száz, az ára jelentős szóródást mutat. Az egyes termékekre konkrét piaci árat – azok egyedisége és nagy száma miatt – nem lehet megállapítani. Az adott országba külföldről érkező burkolólapokból készült importstatisztikai adatokat sikerült megszerezni, amely átlagos négyzetméterárat tartalmaz USD-ben. Elfogadható-e, ha az átlagos piaci árhoz viszonyítjuk az egyedi árakat? Az átlagos piaci ártól milyen mértékű eltérés esetén kell a társaságiadó-alapot módosítani? Az exportáraink euróban vannak meghatározva, milyen árfolyamot kell használni az USD átszámításához?
Részlet a válaszából: […] A társaságnak – a kapcsolt vállalkozásnak történőértékesítés miatt – el kell készítenie a 18/2003. (VII. 16.) PM rendeletszerinti nyilvántartást, továbbá ha az alkalmazott ár eltér a szokásos piaciártól, akkor a Tao-tv. 18. §-ában foglaltak szerint módosítani kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Magyarországi kft. németországi fióktelepe

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. Németországban fióktelepet létesített. Számlázhat-e a magyar kft. a fióktelepnek, illetve hogyan kell a fióktelep bizonylatait szerepeltetni a kft. nyilvántartásában? A fióktelep Németországban leadózott eredményét hogyan kell figyelembe venni a kft. társaságiadó-bevallásában (a fióktelep bevételeit, adóalapot csökkentő, az adót és a költségeket, adóalapot növelő tételként)?
Részlet a válaszából: […] ...szerint. Ennek eljárási kérdéseit a Tao-tv. 28.§-a tartalmazza. E szerint a kft. egészére megállapított adóalaphoz hozzá kelladni a külföldön fizetett (fizetendő) adó Szt. előírása szerint [81. § (2)bekezdésének f) pontja] egyéb ráfordításként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Adó-visszatérítés egyezmény esetén

Kérdés: Ügyfelem egy amerikai vállalat magyar leányvállalata. A leányvállalat 2000 óta minden évben fizet az anyavállalat részére osztalékot, de mivel nem adott illetőségigazolást, a teljes adó levonására került sor. Most elhozta visszamenőleg 2000-ig az illetőségigazolást. Milyen feltételekkel lehet – önellenőrzésen kívül – az adót visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi személytől levont és befizetett adót a külföldiigényelheti vissza – az elévülési határidőn belül – az Art. 4. számúmellékletének 5. pontja szerint. E rendelkezés ugyanis előírja, hogy ha akülföldi személytől levont adó mértéke magasabb, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Külföldi üzleti partner alkalmazottainak adott juttatás

Kérdés: Társaságunk rendszeresen fogad olyan devizakülföldi személyeket, akik a társaság külföldi ügyfeleivel vannak munkaviszonyban, és a termékeink felhasználására irányuló képzés vagy a termékek átvétele céljából érkeznek hozzánk. A szerződéses feltételeknek megfelelően e személyek tartózkodási költségét (szállás, napidíj) többnyire társaságunk viseli. A személyi jövedelemadó tekintetében e kifizetéseket (amelyről átvételi elismervényt kérünk) egyéb jövedelemnek tekintjük, és nem vonunk adót, hivatkozva az adott állammal kötött egyezményre. Az így kifizetett összegeket személyi jellegű egyéb kifizetésként könyveljük, és a társaságiadó-kötelezettség megállapítása szempontjából a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősítjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] Az eljárások helyesek, azzal a megjegyzéssel, hogy attól,hogy személyi jellegű kifizetésként történt az elszámolás – tekintettel arra,hogy a magánszemélyek nem állnak jogviszonyban a társasággal –, a Tao-tv. 3.számú melléklete B) fejezetének 3. pontja alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Nem magánszemély esetén adóalap-kedvezmény

Kérdés: Igénybe veheti-e a Tao-tv. 22/A §-ának (1) bekezdése szerinti adókedvezményt az a kisvállalkozás, amelynek kis- vagy közepes vállalkozás tulajdonosa is van magánszemélyen kívül? Hogyan kell eljárni külföldi (EU-tagországbeli) tulajdonos esetén?
Részlet a válaszából: […] ...az adókedvezmény a kamat alapján igénybevehető, ha a hitelszerződés megkötésekor hatályos előírásoknak az adózómegfelelt. Annak, hogy külföldi tagja van a társaságnak, nincs különösjelentősége. A külföldi tagot ugyanis a kis- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Cégautóadó külföldön használt gépkocsi után

Kérdés: A 2003. évben hatályos Szja-tv. 70. §-ának (1) bekezdése szerint "természetbeni juttatásnak minősül a kifizető belföldi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépkocsi magáncélú használata..." 2004. évben a "belföldi" nem szerepel a törvényben. Ukrajnában használt (ukrán rendszámú), operatív lízinggel finanszírozott autó után, melyet vállalkozói jogviszonyban lévő ügynökök használnak, kell-e a magáncélú használat esetén cégautóadót fizetni? Mivel sem telephelyen, sem székhelyen nincs Ukrajnában, így automatikusan megvalósul-e a magáncélú gépkocsihasználat?
Részlet a válaszából: […] Természetbeni juttatásnak minősül a kifizető tulajdonábanlévő, vagy általa bármely más jogcímen használt személygépkocsi magáncélúhasználatára tekintettel keletkező jövedelem (ideértve az úthasználat díját ésa cégautó használatával összefüggő más kiadásokat is)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...20 százalék. (A részesedési követelmény 2004. évi -május 1. napját követő – kifizetés esetén 25 százalék volt.) Társaságnak az akülföldi személy minősül, amely az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozójogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Külföldi személlyel kapcsolatos bejelentési, adókötelezettség

Kérdés: Egy bt. beltagja német magánszemély, aki évente 2-3 alkalommal, rövid ideig tartózkodik Magyarországon. Jövedelmet nem vesz fel. A bt.-nél fennálló feladatok ellátását szintén német vezető munkatárs végzi, aki 180 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon. Jövedelmet nem vesz fel. Van-e a bt.-nek bármilyen bejelentési, adó- vagy járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...és ezzel kapcsolatosbejelentési kötelezettség sem áll fenn. Abban az esetben, ha a magánszemélyek atbj-törvény szerint külföldi illetőségűek, nincs járulékfizetési kötelezettségsem. A részesedési viszonyoktól, a szavazati, kinevezési jogtól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.
1
73
74
75
102