Külszolgálat címén kapott napidíj

Kérdés: Kezdő, nemzetközi árufuvarozással foglalkozó vállalkozás a gépkocsivezetői részére a külföldön eltöltött idő után külszolgálat címén napi 25 USA-dollárt fizet. Tudomásom szerint a 25 dollár igazolás nélkül levonható a külszolgálat címén kapott bevételből, így szja-befizetési kötelezettség nem keletkezik. Keletkezik-e valamilyen tb-befizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...és személyszállításban részt vevő gépkocsivezető és árukísérő esetében napi 25 dollárnak megfelelő forintösszeg vonható le a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. Korm. rendelet alapján, mint igazolás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Vámoltatás közvetett képviselet útján

Kérdés: Cégünk árut importál. A vámoltatást egy szállítással is foglalkozó társaság végzi, közvetett képviselet útján. A vámhatározat a közvetett vámjogi képviselet nevére szól. A vám, áfa megfizetése a közvetítő cégen keresztül történik. Hogyan kell könyvelni és mikor a vámhatározatot, a számlát helyettesítő okmányt, a kiegyenlítést és az áfa kivezetését?
Részlet a válaszából: […] ...számláját könyvelte volna!).A közvetett vámjogi képviselet fizeti meg a vámot is a nevére szóló vámhatározat alapján. Mivel a vám a külföldről beszerzett terméket terheli, azt a kérdésben szereplő társaság számlában tudja áthárítani.A kérdés nem szól arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Szt. változásai a csatlakozás időpontjával

Kérdés: Milyen változásokat hoz az Európai Unióhoz való csatlakozás a számviteli előírásokban? Mikor válnak ezek ismertté?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos előírásait a 2003. évi LXXXV. tv. már tartalmazza. Ezen változások a számlát helyettesítő okmány megszűnéséhez; a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei beszámolóinak közzétételéhez, letétbe helyezéséhez; a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Szoftverhasználati díj

Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...(a leányvállalatnak) kell megállapítania, levonnia és befizetnie. A kifizetéskor az 1976. évi 2. tvr. előírása akkor alkalmazható, ha a külföldi nyilatkozik az illetőségéről, vagy illetőségigazolást ad át a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Vezetői tanácsadás

Kérdés: A külföldi anyavállalatok minden év végén számlát bocsátanak ki a magyar leányvállalatok részére management-fee címen az év közben nyújtott vezetői tanácsadás ellenértékeként. Kell-e e szolgáltatás ellenértékével növelni a társasági adó alapját? Kell-e, s ha igen, hogyan e munkák teljesítését, megvalósulását igazolni?
Részlet a válaszából: […] A vezetői tanácsadás címen számlázott szolgáltatásra is alkalmazni kell a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakat, amelyek szerint növeli az adózás előtti eredményt az a költség, ráfordítás, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Egy Magyarországon alapított társaság francia állampolgárságú tulajdonosának – aki egyben a társaság ügyvezetője is – adott tiszteletdíj bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetés? Helyes-e az szja-számítás, ha a tiszteletdíj bruttó összege havi 160 000 forint, és – számításunk szerint – az szja 47 333 forint? Kell-e a külföldinek március 20-án, hasonlóan a magyar állampolgárokhoz, adóbevallást készítenie, és megilletik-e azok a kedvezmények, amelyek a belföldi adózókat megilletik?
Részlet a válaszából: […] ...akkor személyi jellegű egyéb kifizetés. A jövedelem az Szja-tv. értelmezésében munkaviszonyból származó (ha munkaviszonyban áll a külföldi), illetve nem önálló tevékenységből származó jövedelem. Mindkét esetben a juttatás egésze tekintendő jövedelemnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Devizaügyletek

Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?
Részlet a válaszából: […] ...arra bármilyen jogcímen szerzett devizát elhelyezhet, illetve onnan bármilyen jogcímen felhasználhat devizát; bárki nyittathat külföldön devizabetét-számlát, amelyre bármilyen címen szerzett devizabevétel elhelyezhető, és onnan a deviza bármilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Külföldön vásárolt és üzemeltetett kishajó áfája

Kérdés: Belföldön bejegyzett társaság kishajót vásárolt külföldön, és azt az Adriai-tengeren fogja üzemeltetni. A vízi jármű kölcsönzéséből árbevétele lesz. A beszerzés vámköteles-e, lehet-e áfavonzata, az árbevétel után kell-e áfát fizetni, és az árbevétel exportárbevételnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...is a belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni. Az elszámolás módján nem változtat az, ha a kölcsönző a bérleti díjat külföldi pénznemben (devizában) számítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Építkezést végző külföldi vállalkozó adózása

Kérdés: Egy holland társaság Magyarországon építkezési tevékenységet végez be nem jegyzett telephelyen. A telephely az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, de nem alanya az Szt.-nek. Jól tudjuk-e, hogy a be nem jegyzett telephelyet könyvvezetési kötelezettség nem terheli? Mi alapján kell meghatározni az adó alapját? Mikor kell beadni a társaságiadó-bevallást? Mi számít egy üzleti évnek, a naptári év, vagy az alakulás utáni 12 hónap? A telephely egy, már a holland cég által korábban nyitott bankszámláját jelentette be az adóhivatalhoz. Helyesen járt-e el?
Részlet a válaszából: […] ...telephely valóban nem tartozik az Szt. hatálya alá, de az adókötelezettségéhez az Art. [33. §-ának (3) bekezdése] előírja, hogy a külföldi vállalkozó [azaz az a külföldi személy, amely telephely útján végez vállalkozási tevékenységet, és amely személy a Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Visszamaradt anyag értékesítése

Kérdés: Társaságunk külföldről behozott vasanyagból eszközöket állít elő, amelyeket visszaszállítunk külföldre. A gyártásból visszamaradt, még felhasználható anyagokat készletre vettük, és időbelileg elhatároltuk. A visszamaradt anyag egy részét értékesítettük, más részét belföldi munkákhoz felhasználtuk. Az értékesítésről számla készült (T 381 – K 9891), kapcsolódó tételként könyveltük az anyagfelhasználást (T 5114 – K 211). Kell-e könyvelni az időbeli elhatárolás megszüntetését? A saját felhasználást belső bizonylat alapján könyveljük (T 5114 – K 211), megszüntetve az időbeli elhatárolást is (T 4833 – K 9891). A saját felhasználásnak van-e áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt könyvelési tételek alapján a válasz az, hogy nem mindig jártak el a törvényi előírásoknak megfelelően.A megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagból a gyártás után visszamaradt – mint térítés nélkül átvett – anyagot valóban készletre kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
1
81
82
83
102