940 talált cikk a külföldi kifejezésre

Kérdés: Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?

Kérdés: A Számviteli Levelek 275. számában az 5636. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: ugyanazon devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlák már különböző eszköznek minősülnek, és ezek közötti átvezetés során keletkezik devizaárfolyam-különbözet? A vállalkozás számviteli politikájában meghatározhatja-e, hogy az azonos devizanemben, de különböző bankoknál megnyitott devizaszámlákat azonos eszköznek tekinti?

Kérdés: Társaságunk 30%-ban tulajdonos az A kft.-ben. A kft. 2011. évi beszámolóját 2012. november hónapban ismételten közzétette jelentős összegű hiba miatt. A 2011. év után 2012. április hónapban jóváhagyott osztalék 10 millió forint, amelyet 2012. november hónapban az önellenőrzés miatt csökkentettek 5 millió forintra. Társaságunknak hogyan kell könyvelnie az osztalékcsökkentést?

Kérdés: Adva van egy anyavállalat, aminek a székhelye EU-tagállam, japán tulajdonossal. Ez az anyavállalat létesít egy fióktelepet Magyarországon. Az ügyvezetőt (japán állampolgár) az anyavállalat alkalmazza, illetve a munkáltatói jogokat is ő gyakorolja – úgymond kirendelt a fióktelephez. Itt fizetik utána a járulékot, mert most már 183 napnál több ideje van itt. A mindenkori ügyvezetőnek a cég bérel Magyarországon egy lakást, csak ő lakik benne, családtag nem. Havonta egy hétre egy másik fióktelepre is átmegy, a magyarországi fióktelep emiatt terhel át költségeket a személyi jellegű ráfordításokból a másik fióktelepre. Kell-e természetbeni juttatásként értelmezni a cég által fizetett lakás bérleti díját? Ha nem, akkor van-e más jövedelemadózási vonzata a magánszemélynek?

Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?

Kérdés: A 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről. Tagi jogviszonyban lévő tulajdonos végzi a külföldi fuvarozást. Tagi jogviszonyban is jár a napi 40 eurónak megfelelő összeg adómentesen? A tulajdonos nem vesz fel előleget, így a napidíj összegét mindig a hó végén, a tagi kivéttel együtt kapja meg, a bérfeladásba könyvelve: T 551 – K 471, T 471 – K 381.

Kérdés: Az Oroszországban nyitott kereskedelmi képviselet orosz adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik, a képviselet nem folytat üzleti/vállalkozási tevékenységet. A társasági szerződést kell-e módosítani, a magyarországi cégjegyzékbe be kell-e jegyezni? A képviselet költségeit a magyar társaság finanszírozza, meghatározott összeg előre történő átutalásával. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és azt számlamásolatokkal küldi meg (az eredeti számlákat nem). Elfogadható a számlamásolat, annak érdekében, hogy az így elszámolt költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség legyen? A számlák a magyar cég székhelyére szóljanak, vagy elegendő, ha azokon a képviselet címe szerepel? (A név megegyezik!) A jövedelemkifizetés az orosz szabályok szerint adózik. Milyen bizonylat szükséges ezen költségek könyveléséhez?

Kérdés: Van öt cég: "A", "B", "C", "D" és "E". Az "A", "B", "C", "D" cégek külföldiek. Az "A" cégnek 100 százalék tulajdonrésze van "B" cégben, a "C" cégnek 100 százalék tulajdonrésze van "D" cégben. A "B" és a "D" cégnek 50-50 százalék tulajdonrésze van a magyar "E" cégben.
Részesedés és szavazati jog "A" "B" "C" "D" "E"
"A" 100%
"C" 100%
"B" 50%
"D" 50%
A tulajdonrészek aránya megegyezik a szavazati jogok arányával. Számviteli szempontból nincs probléma, van két kapcsolt vállalkozói kör. A társaságiadó-törvény szerint viszont a kapcsolt vállalkozási viszony akkor jön létre, ha valamelyik tag többségi irányítást biztosító befolyással – 50 százalék felett – rendelkezik. Jól értelmezzük-e, hogy a Tao-tv. szerint jelen esetben az "E" cégnek nincs kapcsolt vállalkozói viszonya?

Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?

Kérdés: A nemzetközi fuvarozást végző vállalkozás egy nemzetközi üzemanyag-forgalmazóval megállapodást kötött, mely szerint a külföldi tankolások áfájának visszaigénylését az üzemanyag-forgalmazó intézi meghatalmazás alapján 10 százalék díjazás ellenében. Az üzemanyag-forgalmazó kéthetente állít ki számlát a külföldi tankolásról forintban, az áthárított áfát az adott országban meghatározott áfakulcsnak megfelelő mérték szerinti összegben tünteti fel (üzemanyag: T 5 – K 451, külföldi áfa: T 368 – K 451). A visszaigényelhető áfát a következő számlában írják jóvá, jóval korábban, mint ahogy a külföldi adóhatóság visszatérítené azt. Könyvelhető-e a következő tétel: T 451 – K 368 (az áfa 90 százaléka) és T 529 – K 368 (10 százalék ügyviteli díj)?