397 talált cikk a lakás kifejezésre

Kérdés: A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lszt.) 10., 11., 12. §-ai tartalmazzák, hogy mi lehet a lakásszövetkezet tulajdonában. Lényeges előírást fogalmaz meg a 11. §, amely szerint, ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A kérdező véleménye szerint, amennyiben a lakásszövetkezet a saját tulajdonában lévő építményrészeken, berendezéseken és felszereléseken végzi a felújítást, és nem a lakók tulajdonában lévő lakáson, akkor azt, mint saját tulajdont aktiválni kell. Így nem merül fel számlaadási kötelezettség. A lakástulajdonos által felújítási céllal befizetett összegek a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint végleges pénzeszközátvételnek minősülnek a lakásszövetkezetnél.

Kérdés: A cég saját tulajdonú lakás bérbeadásával foglalkozik. Minden negyedévet követő hó elején, az addig beérkező rezsiszámlák alapján elkészíti a bérlő számára a bérleti díjjal együtt a rezsi továbbszámlázását is. Emiatt év végén lesznek olyan számlák, melyek a számlázáskor még nem érkeztek meg, de még 2018. évet érintő időszak is szerepel azokon. A következő negyedév elején érkező számláknál mi a helyes eljárás? 2019. évi közvetített szolgáltatásként rögzítve, a 2018. évi részt pedig először elhatároljuk, majd nem számlázottként kimutatjuk? Vagy az előbbi mellett vegyes tételként elhatároljuk a kapcsolódó bevételt is? Vagy csak 2019-ben rögzítjük ezeket a költségeket közvetített szolgáltatásként? Ez utóbbi esetben nem teljesül a teljesség elve.

Kérdés: Magyarországon bejegyzett egyszemélyes kft. (B1) 100%-ban EU-n kívüli gazdasági társaság tulajdonosa. A (B1) társaság egy új egyszemélyes kft.-t alapított (Ú1) Magyarországon. A korábban magánszemélytől vásárolt lakást apportként bevitte az (Ú1) társaságba. A (B1) társaság főtevékenysége ingatlanügynöki tevékenység, és megalakulása óta a lakóingatlan, illetve a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan-bérbeadást és -értékesítést az általános szabályok szerint adókötelessé tette. A lakóingatlan apportálásával keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Az apportálást milyen bizonylattal kell alátámasztani? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha az új (Ú1) társaság a későbbiek során értékesítené az apportként kapott lakóingatlant, megtehetné-e áfamentesen?

Kérdés: Lakásépítéssel foglalkozunk. Az építkezést 2017-ben kezdtük el. Eddig előszerződések révén előleget (+ foglalót) kértünk vevőinktől. 65 százalékos készültségi foktól végszerződéseink vannak. A részletfizetéseket továbbra is előlegként számlázom és könyvelem. Mivel a ház minden lakása 2019-ben lesz birtokba adható, ha addig a vevő kifizette a teljes vételárat, akkor kerül sor a végszámlára, az árbevételkénti elszámolásra. Mivel részben saját, részben alvállalkozók bevonásával építkezünk, az eddig felmerült költségeket a saját termelésű készletek között befejezetlen termelésként tartom nyilván. A telek az áruk között szerepel. Helyesen jártam el?

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?

Kérdés: Ha a munkavállaló saját jogú nyugdíjas, akkor 2019-ben a lakáscélú munkáltatói támogatásnál – ha azt munkabérben kapja – mivel nem kell tőle nyugdíjjárulékot levonni (csak személyi jövedelemadót), a cégnek nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.

Kérdés: A cég lakást ad bérbe magánszemélynek. A bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Szerződés szerint 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizettek, melyről számlát nem állítottak ki. Az óvadék összege a bérbeadónak okozott károk ellentételezésére használható fel. A bérleti szerződés megszűnik, mivel az ingatlanban károk keletkeztek. Szóban megállapodtak, hogy az óvadékot a bérlő nem kapja vissza. A bérbeadó erről írt egy feljegyzést, de a bérlő már nem fogja aláírni, és az óvadékot sem fogja visszakövetelni. A bérbeadónak van-e számlázási kötelezettsége a nála maradt óvadékkal kapcsolatban? A károk helyreállítási költsége meghaladja az óvadék összegét. Elképzelhető, hogy a bérlő nem minden kárt állít helyre az eredeti állapotnak megfelelően, ez esetben kevesebb lesz a költség, mint az óvadék összege. Hogyan kell könyvelni a cégnél maradt óvadékot?