Ismeretlen eredetű tőketartalék, fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, az Art. 164. §-a az adók, a költségvetési támogatások elévülése vonatkozásában tartalmaz előírásokat. A kérdés szerinti esetben a fejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódó adózás előtti eredmény csökkentését nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] Azzal kezdjük, hogy az örökség értékét a hagyatéki eljárás lefolytatása el ő tt kell meghatározni, még akkor is, ha az örökös az örökhagyó egyenes ági rokona. Az üzletrész öröklése esetén az örökölt üzletrész forgalmi értéke tekintend ő az üzletrész szerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
Kapcsolódó címke:

Kiválásos beolvadás

Kérdés: "A" társaságnak 3 belföldi magánszemély tulajdonosa van egyenlő arányban. "A" társaság összes eszköze: 1 000 000 E Ft, jegyzett tőkéje: 3000 E Ft, eredménytartaléka: 350 000 E Ft, lekötött tartalék: 27 000 E Ft, adózott eredmény: 20 000 E Ft, összes kötelezettség: 600 000 E Ft. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak. A 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot szavaznak meg, amelyet a "C" társaságban lévő részesedéssel fizetnek ki a tagoknak. Ezáltal a tagok "C" társaság egyenlő arányú tagjai lesznek. "A" társaságból 20 000 E Ft könyv szerinti értékű ingatlant visznek ki "B" cégbe, amivel az azonnal beolvad "C" társaságba. A kiválással létrejövő "B" cég csak virtuálisan jön létre, vagy cégjegyzékszámmal, adószámmal rendelkező élő jogalany lesz? A kiválásnál nem válik meg a tag a társaságtól véglegesen klasszikus formában, hanem marad mindenki tag, de ki is válik akként, hogy törzsbetétjét csökkenti 20 E Ft-tal, majd az eredménytartalékból a tőkerendezés során pótolva lesz a jegyzett tőke minimumszabálya miatt. Az arányos elszámolás miatt az eredménytartalék arányos részét is viszik 7400 E Ft értékben. A lekötött tartalékból (fejlesztési tartalék) nem visznek semmit. A kötelezettségből az eszközértékből még hiányzó részt: 20 000-(7400+60) = 12 540 E Ft-ot. Helyes-e ez a gondolatmenet? Vagy megállapodhatnak úgy is, hogy visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant és 20 000 E Ft összegű kötelezettséget? Visznek 20 000 E Ft értékű ingatlant, 3x20 = 60 E Ft értékű jegyzett tőke mellett 19 940 E Ft eredménytartalékot? Jól gondoljuk, hogy ezen kiválásos beolvadás során összesen öt vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni? A természetben kiadott részesedés egyik vagyonmérlegben sem szerepel? Kiválásos beolvadáskor felmerül-e az ingatlanok után illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kiválásos beolvadás sajátos átalakulási forma, nem túl gyakran fordul elő. A kérdésben közölt információk azonban alkalmasak arra, hogy a kiválással létrejövő társaság tőkeszerkezetére, illetve a tulajdonosok befektetésének alakulására irányítsák a figyelmet.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.
Kapcsolódó címkék:    

Szövetkezeti tagsági viszony megszüntetése

Kérdés: Szövetkezetünk tagja társasági viszonyát megszüntette, és kérte vagyoni hozzájárulásának (befektetői részjegyének) kifizetését. A részjegy névértéke 1240 E Ft, visszavásárlási értéke 6340 E Ft. A kifizetés 8 év alatt részletekben történik. A felosztható vagyonrész (saját tőke mínusz lekötött tartalék) 61 000 E Ft, amelyből a jegyzett tőke 12 000 E Ft, a tőketartalék 47 000 E Ft, az eredménytartalék 2000 E Ft. A tőketartalékban a korábbi években beruházásokhoz kapcsolódóan kapott támogatások szerepelnek, amelyeknek a tőketartalékba helyezéséről jogszabály rendelkezett. A támogatásokat feltételekhez kötötten folyósították, melyeket a szövetkezet teljesített, így a tőketartalékban nyilvántartott összeget nem terheli visszafizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz szükség lenne a kérdésekre is, ezekről azonban a kérdező megfeledkezett. Milyen kérdések lehetnek? A szövetkezet helyesen állapította meg a befektetői részjegy visszavásárlási értékét? A visszavásárlási érték és a névérték különbözetét terheli-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Vidékfejlesztési Stratégiák támogatása

Kérdés: A kft. a 76/2011. és a 35/2013. VM rendelet alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához kapott támogatásokat. A kapott összegeket a tőketartalékba kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy részben igen. Az ezt alátámasztó előíráshoz azonban bonyolult módon lehet eljutni.A 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet, illetve a 35/2013. (V. 22.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt üzletrészt a visszavételi értéken az értékpapírok között kell kimutatni (T 373 – K 381, 384), és ezen értéknek megfelelő összeget az eredménytartalékból le kell kötni, és a lekötött tartalékba átvezetni (T 413 – K 414). A visszavételi érték és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Elszámolás átalakuló társaságtól megváló taggal

Kérdés: A kft. taggyűlése rt.-vé történő átalakulását tervezi. Ezzel azonban az egyik tag nem ért egyet, ezért az átalakuláskor megválik a társaságtól. Az átalakulási törvény szerint a társaságtól megváló taggal el kell számolni. Hogyan kell megállapítani a megváló tagot megillető járandóságot?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. a társaságtól megváló, a társaságból kilépő taggal való elszámolással – ilyen címen – nem foglalkozik, az üzletrész átruházását, illetve bevonását helyezi előtérbe. (Az üzletrész tagok közötti, illetve kívülálló személyre történő átruházásával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
Kapcsolódó címkék:    

Pótbefizetés végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor mi a sorsa a pótbefizetés összegének, amelyet lekötött tartalékként tartunk nyilván? A pótbefizetés, amennyiben a vállalkozás felosztható vagyonnal nem rendelkezik, nem elengedett követelés a tulajdonosok részéről, mert az a saját tőke részévé vált? A végelszámolást lezáró beszámolóban össze kell vezetni a negatív eredménytartalékot a lekötött tartalék pótbefizetés miatti összegével?
Részlet a válaszából: […] A pótbefizetés kezelésével kapcsolatosan több kérdés is megfogalmazódott a kérdező részéről, de azok egyike sem érinti a lényeget.A Ptk. 3:183. §-ának (5) bekezdése szerint a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész-visszavásárlás, ajándékozás

Kérdés: A társaság jegyzett tőkéje 3 millió Ft. Két tulajdonos volt 2015-ig 1,5-1,5 millió Ft jegyzett tőkével. 2015. decemberben a társaság visszavásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét 9,3 millió forintért. A másik tulajdonos a 1,5 millió forintos üzletrészből, amit az ajándékozási szerződésben 10 millió forint értékűnek határoztak meg, a fiának ajándékoz 40%-ot, 600 E Ft értékű üzletrészt (szerzési értéke 4 M Ft). Egyenes ági rokonok ajándékozása után illetéket nem kell fizetni? Mikor, milyen esetben van jelentősége a szerződésben meghatározott értéknek? Az ajándékozónak keletkezik-e jövedelme? Decemberben a társaság bevonja a 1,5 M Ft-os visszavásárolt üzletrészt, és a szabad eredménytartalékból felemeli a jegyzett tőkét ismét 3 M Ft-ra. A két tulajdonos üzletrésze ezáltal a tulajdoni hányaduk (40-60%-ban) arányában fog nőni? Eredményez ez jövedelmet és adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdezőt tájékoztatjuk arról, hogy a társaságnak van jegyzett tőkéje, a tulajdonosoknak üzletrésze van, a tulajdonosok a saját üzletrészük felett rendelkeznek, a társaság nem a tulajdonos jegyzett tőkéjét, hanem az üzletrészét vásárolja vissza.A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Elszámolás a szövetkezet tagjával

Kérdés: Szövetkezeti tagunk vagyoni hozzájárulással rendelkezik, a tagsági jogviszonyát meg akarja szüntetni. Kérheti-e a vele való elszámolást? Megilleti-e a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke a lekötött tartalékkal csökkentett összegben?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. hatálybalépését követően a szövetkezetre – mint gazdasági társaságra – vonatkozó előírásokat nem a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény tartalmazza, hanem a Ptk. A kérdéshez kapcsolódóan a szövetkezetnek – értelemszerűen – úgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.
1
10
11
12
37