Találati lista:
401. cikk / 472 Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással
Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
402. cikk / 472 Kamatkedvezmény jövedelme
Kérdés: Ha a dolgozónál leltárhiány keletkezik, és azt részletekben kell visszafizetnie, de a társaságunk erre a követelésre nem számít fel kamatot, akkor keletkezik-e ezen a címen a dolgozónál kamatkedvezmény jogcímén jövedelem?
403. cikk / 472 Tárgyi eszközök bruttó értéke áttéréskor
Kérdés: Az egyszeresről a kettős könyvvitelre való áttéréskor a tárgyi eszközöknél a nettó értéket kell a főkönyvi számlára felvinni, vagy pedig a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartásáról külön tételben a bruttó értéket és külön az addig elszámolt értékcsökkenést? Másik kérdésem: a kettős könyvvitelre való áttérés alkalmával megváltoztathatom-e az értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összegét?
404. cikk / 472 Állványozáshoz szükséges elemek nyilvántartása
Kérdés: A kft. az ipari, az építési-szerelési munkákhoz szükséges állványozást külön részlegével végzi. Az ehhez szükséges elemeket a kft. beszerzi. A különféle elemek beszerzési egységára 50 ezer forint alatt van. Megfelelően jár-e el a kft., ha az állványozáshoz szükséges elemeket fajtánként csoportosan nyilvántartásba veszi, az állványozórészleg használatába adja, és ezzel egyidejűleg egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolja? A fenti elemeket a kft. háromévenként leltározza, amikor meggyőződik azok állapotáról, megállapítja a hiányt, a megrongálódott elemeket selejtezi. Követhető-e ez az eljárás nagyobb összértékű beszerzések esetén is, ha az azonnali értékcsökkenés-elszámolás miatt kiugróan magas az eredménykimutatásban megjelenő értékcsökkenési leírás?
405. cikk / 472 Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása
Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
406. cikk / 472 Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet
Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
407. cikk / 472 Környezetvédelmi termékdíj elszámolása
Kérdés: A számlában külön tételben feltüntetett termékdíjat hogyan kell elszámolni? Tevékenységünkhöz hígítót szerzünk be, amit festéshez használunk. A hígítót anyagköltségként számoljuk el. A termékdíj része a beszerzési árnak?
408. cikk / 472 Épületbővítés
Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
409. cikk / 472 Értékesítés érdekében felmerült költségek elszámolása
Kérdés: A társaság ruha-nagykereskedelemmel foglalkozik, az árut részben belföldről, részben külföldről szerzi be. A megvásárolt termékeket a kft. saját maga csomagolja, márkajelzéssel ellátott dobozba, tasakba, vállfára helyezi az áru jellegének, a vevő igényeinek megfelelően, valamint méret- és kezelési útmutató címkét ragaszt a csomagolóanyagra. A társaság év közben a készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet, év végén leltározással állapítja meg a készlet értékét. A csomagolóanyag- és címkevásárlást hogyan helyes elszámolni? A továbbeladásról kiállított számlán a csomagolóanyagot tételesen nem tüntetjük fel.
410. cikk / 472 Tőkeemelés üzletrészek apportálásával
Kérdés: A részvénytársaság új részvények zártkörű kibocsátásával felemelte az alaptőkét 99 millió forinttal. A tőkeemelésből 11 millió forint készpénzbefizetéssel, 88 millió forint apportátadással teljesült. Az apportot az "A" kft. tulajdonosai a kft.-üzletrészek átadásával szolgáltatták. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, a kft. könyvvizsgáló által megállapított üzleti értéke 88 millió forint.) Az adótörvények az apportot az adásvétellel azonosan kezelik, az Szt.-ben nem találtam erre vonatkozó utalást. Az rt.-nél megbontható-e úgy az apport értéke, hogy abból 68 millió forint üzleti vagy cégértékként szerepeljen?
