Találati lista:
391. cikk / 466 Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet
Kérdés: A Számviteli Levelek 83. számában az 1710. számú kérdésre adott válasz – véleményünk szerint – hibás értelmezésen alapul. Az értelmezés ellentétes a számviteli logikával, a Tao-tv. alapelveivel. Az értékvesztés évközi visszaírását nem zárja ki az Szt. logikája. Indokolt az értelmezés felülvizsgálata.
392. cikk / 466 Mezei leltár könyvvitele
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a mezőgazdasági termelő bt. befejezetlen termelését az egyszeres és a kettős könyvvitelben? A következő év érdekében vásárolt anyagok (műtrágya, növényvédő szer, vetőmag) számláinak egy része kifizetésre került (a naplófőkönyvben anyagköltségként elszámolva), másik részénél a fizetési határidő 2004. július vége. Hogyan számoljuk el ezeket a tételeket? Hol szerepeltessük az előzetesen felszámított áfát, amely csak 2004-ben lesz levonható? Mi a teendő a mezei leltárral a kettős könyvvitelben?
393. cikk / 466 Bérbe adott tárgyi eszközök kivezetése
Kérdés: Mikor jár el helyesen a tárgyi eszközök bérbeadásával foglalkozó cég: ha a futamidő lejártakor a tárgyi eszközt piaci értéken készletre veszi, az átminősítésig elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést, a piaci érték és a kivezetéskori nettó érték különbözetét terven felüli értékcsökkenésként mutatja ki, vagy ha a futamidő lejárata után is elszámolja a terv szerinti értékcsökkenést, és a tárgyi eszközt az értékesítéskor vezeti ki a könyveiből?
394. cikk / 466 Cégautó üzemeltetése
Kérdés: Kft.-nk tulajdonában 1 db személygépkocsi van, amely után cégautóadót, annak eho-ját és munkaadói járulékot megfizetjük. A jármű üzemanyag-vásárlási számláit megőrizzük, de a költségelszámolás a tényleges km-óra állás alapján havonta, APEH üzemanyagnorma és az APEH által közzétett üzemanyag-egységár alapján történik. Év végén a km-óra állást leltárszerűen rögzítjük. A fent leírtak alapján szükséges-e esetünkben az útnyilvántartás vezetése és költségelszámolásunk helyes-e?
395. cikk / 466 Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással
Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
396. cikk / 466 Kamatkedvezmény jövedelme
Kérdés: Ha a dolgozónál leltárhiány keletkezik, és azt részletekben kell visszafizetnie, de a társaságunk erre a követelésre nem számít fel kamatot, akkor keletkezik-e ezen a címen a dolgozónál kamatkedvezmény jogcímén jövedelem?
397. cikk / 466 Tárgyi eszközök bruttó értéke áttéréskor
Kérdés: Az egyszeresről a kettős könyvvitelre való áttéréskor a tárgyi eszközöknél a nettó értéket kell a főkönyvi számlára felvinni, vagy pedig a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartásáról külön tételben a bruttó értéket és külön az addig elszámolt értékcsökkenést? Másik kérdésem: a kettős könyvvitelre való áttérés alkalmával megváltoztathatom-e az értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összegét?
398. cikk / 466 Állványozáshoz szükséges elemek nyilvántartása
Kérdés: A kft. az ipari, az építési-szerelési munkákhoz szükséges állványozást külön részlegével végzi. Az ehhez szükséges elemeket a kft. beszerzi. A különféle elemek beszerzési egységára 50 ezer forint alatt van. Megfelelően jár-e el a kft., ha az állványozáshoz szükséges elemeket fajtánként csoportosan nyilvántartásba veszi, az állványozórészleg használatába adja, és ezzel egyidejűleg egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolja? A fenti elemeket a kft. háromévenként leltározza, amikor meggyőződik azok állapotáról, megállapítja a hiányt, a megrongálódott elemeket selejtezi. Követhető-e ez az eljárás nagyobb összértékű beszerzések esetén is, ha az azonnali értékcsökkenés-elszámolás miatt kiugróan magas az eredménykimutatásban megjelenő értékcsökkenési leírás?
399. cikk / 466 Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása
Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
400. cikk / 466 Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet
Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
