522 talált cikk a megszűnés kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó át szeretne alakulni az idei év során egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Mi történik az egyéni vállalkozásból kikerült készletekkel az egyéni vállalkozásban? Az el nem adott készleteket el kell-e számolni bevételként, majd apportként kerül be a kft.-be, a jegyzett tőkét emelve?
2. Továbbvihető az egyéni vállalkozásban képzett fejlesztési tartalék a kft.-ben?
3. A havi áfabevallásokban göngyölített áfa továbbutódlik a kft.-ben?

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy a kivaadózást választja, mivel megfelelt a feltételeknek. Majd 1 hónap múlva a tulajdonos értékesítette üzletrészét két magánszemélynek. Az új tulajdonosokat tekintve kapcsolt vállalkozásuk van. A kft. folytathatja a kivaadózás módját, vagy jelen esetben újból vizsgálni kell az új tulajdonosok kapcsolt vállalkozásokkal együttes adatait?

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?

Kérdés: 1. Van egy "A" katás bt. és van egy "B" katás bt. Az egyikben az apuka a tulajdonos, a másikban a fia (egymás cégeiben nincsenek benne). Jár-e adófizetéssel, ha ők a két katás bt.-jükből számláznak egy tőlük független kft.-nek? Kell-e itt kapcsoltságot vizsgálni, illetve bejön-e a 40%-os adó?
2. Katás bt.-m van, ebben a beltag (kisadózó) is én vagyok (tulajdon = 44%, szavazati jog = 75%, osztalék = 99%), a kültag pedig pl. József (tulajdon = 56%, szavazati jog = 25%, osztalék = 1%. Katás bt.-ként számlázhatok-e abba a cégbe, ahol József ügyvezető? Van-e 40%-os adó? Katás bt.-ként számlázhatok-e annak a cégnek, ahol József ügyvezető és tulajdonos is? Van-e 40%-os adó?

Kérdés: Kérdésem az Áfa-tv. módosított 137. § (2)–(3) bekezdéseivel kapcsolatos:
–ha egy cégnek 2020. 09. 25-én törölték az adószámát, majd kérésre 2020. 10. 06-án visszaállították, a jelen szabályok alapján a 09. 25-ig le nem vont áfa le nem vonhatóvá válik, a törlés időszakára eső teljesítésű bejövő számlák áfája pedig szintén nem levonható, hiszen adószám nélkül nem végezhet gazdasági tevékenységet;
–a módosítás vajon hasonló esetekben az elévülés idejére lehetővé teszi a törlés miatt le nem vont áfa levonásba helyezését? Tehát a mi esetünkben a 2020. 09. 25-én törölt adószám esetén is alkalmazható a levonás, a módosítás hatálybalépése után? Vagy ez a szabály csak a hatálybalépés után törölt adószám esetére ad megoldást?

Kérdés: Segítségüket kérem a bánatpénz könyveléséhez. Hová kell helyesen könyvelni a bánatpénzt, amely szerződésben megfogalmazott feltételek alapján áfával növelt értékben került kiszámlázásra?

Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?

Kérdés: A 7184. számú kérdésre adott válaszuk mennyiben változna abban az esetben, ha versenytilalmi megállapodással érintett vezető nem ügyvezető lenne, hanem egy operatív felsővezető, és ami lényegesebb, a munkaviszony megszűnése a konkrét esetben 2021. február, a versenytilalmi fizetendő díj pedig a munkaviszony megszűnését követően 12 hónapon át történik, és a díj összege is ismert? Ebben az esetben is képezni kell a – távozó felsővezető működésével döntően érintett – 2020. december 31-ével végződő üzleti évre céltartalékot? A 2021. év első két hónapja már egyáltalán nem lesz érintett a felsővezető se aktív, se passzív tevékenységével?

Kérdés: Ügyfelem munkaerő-kölcsönzési tevékenysége folytatásának feltételeként kormányrendelet írja elő a pénzintézetnél letéti szerződés alapján határozatlan időre lekötött betét elhelyezését, amely kártérítési célt szolgál. Jelenleg a lekötött betét egy része tartós, több mint egy éve lekötött, illetve egy része éven belüli. A beszámolóban mely mérlegsorokba állíthatjuk be ezeket a tételeket? Pénzeszközök, Tartós betétek, Követelések?

Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?