517 cikk rendezése:
491. cikk / 517 Betéti társaságból kilépő tag részére fizetett összeg könyvelése
Kérdés: A bt. egyik beltagja kilépett a társaságból. A tagi betét összege: 2 beltag együtt 20 ezer forint, 2 kültag együtt 20 ezer forint. A mérleg szerinti saját tőke 33 558 ezer forint, a mérleg szerinti tartalék összege: -3821 ezer forint, a naplófőkönyv szerinti pénzügyi eredmény 30 495 ezer forint. A taggyűlés úgy határozott, hogy a kilépő tagnak visszafizeti a tagi betétjét és az üzletrészét közös megegyezés alapján összesen 40 millió forint összegben. Hogyan könyveljük a kilépő tagnak kifizetett összeget?
492. cikk / 517 Könyvvizsgálati kötelezettség megszűnése
Kérdés: Egyszemélyes kft. a beszámoló felülvizsgálatát megelőzően kéttagúvá válik. A könyvvizsgálati kötelezettség megszűnik, a választott könyvvizsgálói adatokat a cégjegyzékből törlik. Ezt követően fennállhat-e a könyvvizsgálati kötelezettség, és az jogszerűen elvégezhető-e? Különösen akkor, ha mindez még az előtársasági időszakban történik.
493. cikk / 517 Negatív elszámolandó áfa: beolvadás
Kérdés: 2001-ben beolvadásunk záró (havi) bevallásában negatív elszámolandó áfa-visszaigénylést adtunk be. Helyesen tettük-e? Vagy a beolvadást követően kifizetett beszerzések áfáját csökkentő tételként kellett volna bevallani?
494. cikk / 517 Végleges vagyonmérlegben kimutatott saját tőke
Kérdés: Az Szt. 141. §-ának (5) bekezdése alapján, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani. Mit lehet tenni abban az esetben, ha erre nincs lehetőség? A mi gyakorlatunkban bt. alakul át kft.-vé, a vagyonmérleg-tervezetben még megvan a minimális 3 millió forintos jegyzett tőke, de mire bejegyzik a társaságot, a saját tőke kevesebb lesz, mint a jegyzett tőke összege.
495. cikk / 517 A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése
Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
496. cikk / 517 Folyószámla megőrzése
Kérdés: Az Szt. 2001-től hatályos előírása szerint a folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik. Az Szt. nem határozta meg a "folyószámla" fogalmát. A napi használat alapján szinte minden folyószámlának minősíthető (pl. adófolyószámla, vevő-, szállító-folyószámla stb.). Ha a szállítói számla folyószámlának minősül, akkor például a közüzemi számlákat a cégek fennállása alatt nem lehetne selejtezni. Mit értünk az Szt. által említett folyószámla alatt?
497. cikk / 517 Végelszámolás: felosztott vagyon utáni adókötelezettség
Kérdés: A gazdasági társaság végelszámolásának befejezésekor, ha van felosztható vagyona, mely vagyonelemek után kell adóznia, s miként (osztalékadó, jövedelemadó)?
498. cikk / 517 Óvadék címén visszatartott összeg kimutatása
Kérdés: Üzleti létesítményét részünkre üzemeltetésre átadó partnerünknek havi rendszerességgel jutalékot számlázunk, amelyből szerződés szerint havonta egy fix összeget óvadék címén visszatart. Az így folyamatosan összegyűlő óvadék csak a határozatlan idejű üzemeltetési szerződés lejártakor jár részünkre vissza, a szerződés megszűnésekor fennálló tartozásunkkal csökkentett összegben. Az így felgyűlt óvadékot hol kell könyvelni, és hol kell a mérlegben bemutatni?
499. cikk / 517 Pótbefizetés kezelése átalakulásnál
Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
500. cikk / 517 Határozatlan idejű szerződés szerinti előleg elszámolása
Kérdés: Partnereink részére – határozatlan idejű szerződés szerint – termékeket szerzünk be. A szerződés szerint átlag egyhavi vásárlás finanszírozására egyszeri előleget kapunk, amellyel azonban csak a szerződés megszűnésekor (esetleg sok-sok év múlva) kell elszámolnunk. A kapott előleg miatti kötelezettséget hova soroljuk be a könyvelésnél, illetve a mérlegkészítéskor?
