740 talált cikk a mérlegfordulónap kifejezésre

Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére osztalékelőleget kívánunk fizetni. A közbenső mérlegben, illetve az eredménykimutatásban szereplő társasági adót be kell-e vallani, illetve be kell-e fizetni? A közbenső mérleg készítésének időpontjáig felhalmozott eredménytartalék terhére is megállapítható és fizethető osztalékelőleg? Az osztalékelőleg után kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni? Van-e eltérés a 2003. és a 2004. évi elszámolás között?

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.

Kérdés: Az átalakuláshoz kapcsolódó bevallási nyomtatvány borítólapján nem tudom értelmezni a jelölendő időszakokat. Például bt.-ből kft.-vé alakulás esetén mi a bevallások határideje, tao, áfa és a többi adónem szempontjából? Mi a létrejövő kft. tevékenységének kezdete, ha a bt.-t 2003. 07. 14-én törölte a cégbíróság, és a kft.-t ugyanezen a napon jegyezte be?

Kérdés: A kft. termékdíjköteles terméket állít elő, amely termék értékesítésekor felszámítja a termékdíjat és azt befizeti az APEH-hoz. E termék előállításához olyan alapanyagot használ fel, amely után a szállító szintén termékdíjat számított fel. Az alapanyagként felhasznált termék után megfizetett termékdíj visszaigényelhető, de nem az APEH-től, hanem a KvVM-től. Hogyan kell könyvelni a szállítónak fizetett, az értékesítéskor felszámított, illetve a visszaigényelt termékdíjat? Van-e sajátosság a könyvelésben akkor, ha a termékdíjat csak a mérlegkészítés időpontja után lehet visszaigényelni?

Kérdés: A társaság visszavásárolta egyik üzletrészét. Egyidejűleg egy másik társaságnak vételi opciós jogot adott a visszavásárolt üzletrész későbbi időpontban történő megvásárlására. Hogyan kell elszámolni a kapott opciós díjat? El kell-e határolni, ha a visszavásárolt üzletrész értékesítése a mérlegfordulónapig nem történt meg?

Kérdés: A megyei bíróság másodfokon 2003. november 11-én jogerős ítéletet hozott volt munkavállalóinkkal kapcsolatban téves jogalkalmazás miatt, amelyben társaságunkat arra kötelezte, hogy végkielégítést és jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt kártérítést, illetve perköltséget, az illetékhivatalnak illetéket fizessen. A Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, mert a megyei bíróság ítéletét törvénysértőnek tartjuk. A Legfelsőbb Bíróság 2004. március 3-án kelt végzésében a felülvizsgálati eljárást elrendelte, a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztette. 2003-ra kell-e könyvelni az illeték, végkielégítés, kártérítés és perköltség összegét? Vagy céltartalékot kell képeznünk?

Kérdés: Mi a teendő az áfával akkor, ha a vevő a teljesített és átvett áruról kiállított számlát az árra, a fizetési határidőre hivatkozással nem fogadja el, visszaküldi? Az áfát befizettük, bevallottuk. Az ügy bíróságra került. Mi a teendő a befizetett és bevallott áfával akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig nem születik döntés?

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?

Kérdés: A kft. a könyveiben kimutatott követelései jelentős hányadát 2003-ban értékesítette azok bekerülési értékének 60 százalékáért. Ezen követeléseknél az adós minősítése alapján 2002-ben, illetve azt megelőzően már értékvesztést számolt el, a követelések eredeti értéke 50 százalékának megfelelő összegben. Azt hallottam, hogy ilyen esetben a korábban elszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, annak összegével nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni. A vonatkozó törvények milyen előírásából következik ez?