Követelések értékvesztésének megállapítása

Kérdés: A vagyongazdálkodási társaság az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakásbérleményeket kezeli, bérbe adja, bérleti jogviszonyban áll a bérlőkkel. A bérlők négy év alatt több mint 170 millió Ft hátralékot halmoztak fel. A bérlők zöme magánszemély. A felhalmozódott követelésekre százalékos mértékben értékvesztést számoltunk el, amelynek a mértékeit – a könyvvizsgálóval egyeztetve – a számviteli politikában rögzítettük. A követelések jogi úton történő behajtása akár évekig (a bérlő haláláig) is eltarthat. Van-e arra lehetőség, hogy az éven túli tartozások esetében – a számviteli politikában rögzített – 100%-os értékvesztés elszámolásától eltérjünk?
Részlet a válaszából: […] A követelések értékvesztése elszámolandó mértékének nagyságát – a számviteli törvény főszabálya szerint – a vevő, az adós minősítése alapján kell meghatározni. Az Szt. 55. §-ának (2) bekezdése csak a vevőnként, adósonként kis összegű követelések esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Késedelmi kamat könyvelése

Kérdés: Társasházunk gépi programmal könyvel. A program által készített mérlegben a követelések megbontva szerepelnek: közösköltség-tartozás, ez bontódik jelzáloggal terhelt és nem terhelt tartozásra, késedelmikamat-tartozásra. Véleményem szerint a késedelmi kamat nem kerülhet be a követelések közé.
Részlet a válaszából: […] Egyetértünk véleményével. Az Szt. 77. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az egyéb bevételek között kell elszámolni a kapott késedelmi kamatok összegét, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgy­évet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik, és azt a mérlegkészítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Előző évi bérleti díj számlája

Kérdés: 2012. évre vonatkozó havi bérleti díjról kaptunk számlát. A számlában mind a teljesítés, mind a számlakiállítás dátuma és a fizetés is 2013. évi. Mi a könyvelés menete 2012-ben és 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] A 2012. évi (bármelyik) havi bérleti díjról – a mérlegkészítés időpontjáig – kapott számlát a számla alapján a szállítóval szemben kell a 2012. évi költségek között, az igénybe vett szolgáltatások költségeként elszámolni (T 522 – K 454). Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Megtérített költség elszámolása

Kérdés: A forgalmazó társaságnak a termékek forgalomba hozatali engedélyeit 2011. évben részben meg kellett hosszabbítani, részben módosítani kellett. A módosítások jelentős összegbe kerültek, amelyet a forgalmazó szeretett volna a gyártóval megtéríttetni. A gyártó erre hajlandóságot mutatott, ezért a magyar forgalmazó 2012. év elején erről kiállította a számlát, amelyet azonban a könyvelésben sztornírozott, mivel a mérlegkészítés időpontjáig nem egyenlítették azt ki. A külföldi partner augusztusban átutalta a támogatás összegét. Milyen árfolyamon kell a számlát könyvelni? A megkapott támogatás miatt társasági adó szempontjából módosítani kell-e a 2011. évet? (A fizetett engedélyhosszabbítási díjakat immateriális jószágként számoltuk el, amortizáljuk; a gyártótól kapott támogatást el kell határolni?)
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdésben leírtakat kell a helyükre rakni.A magyar forgalmazó a külföldi gyártóval a forgalomba hozatali engedélyek meghosszabbításának, módosításának többletköltségeit kívánta megtéríttetni. Mivel – feltételezve, hogy – a forgalomba hozatali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Kísérleti fejlesztés támogatással

Kérdés: Az 5487. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: mi a teendő abban az esetben, ha a támogatott műszaki fejlesztés 3 éven át tart? Az első évben felmerült 15 millió forint költség, és kapunk 25 millió támogatási előleget. Ezzel a második évben lehet elszámolni, és ekkor válik véglegessé. A 3. évben a fejlesztés befejeződik, de a támogatás 3. évi része csak a következő évben folyik be, némi módosítás után csökkentett összegben. Mi a helyzet akkor, ha a műszaki fejlesztés több éven át tartó, és minden évben a részelszámolás alapján befolyik a támogatási rész is? A téma lezárásáig a fenti esetekben a költségeket befejezetlen műszaki fejlesztésként, a támogatásokat, illetve az esetleges előlegeket átmenő passzívaként kell kezelni? Mi a teendő a zárás évét követően utalt, esetlegesen csökkentett összegű támogatás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, hogy a támogatási előleget mindaddig kapott előlegként kell kimutatni (T 384 – K 4794), amíg azt részben vagy egészében nem véglegesítették (nem kell visszafizetni a támogatott fejlesztés befejezésekor sem). Ha a támogató – például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Normatív támogatás elszámolása

Kérdés: A nonprofit kft. fenntartója egy magán­iskolának. Az állami normatívát a fenntartó kapja, onnan utalják az intézményhez. Az éves normatívával a tárgyévet követő év január 31-ig számol el a fenntartó, úgymond "saját" bevallást készít, amelyet majd a MÁK elbírál, és elfogadja vagy változtat azon, majd határozatot küld. Ha a mérlegkészítés időpontja január 31-e (április 30-a), a bevallás (a határozat) alapján le kell-e könyvelni a különbözetet? Ha igen, az iskolánál is könyvelni kell azt?
Részlet a válaszából: […] A nonprofit kft., mint fenntartó, a megkapott (pénzügyileg rendezett) állami normatívát az átutalással egyidejűleg egyéb bevételként (T 384 – K 967) számolja el. Az iskolának továbbutalt normatívát – mint a költségek fedezetére adott támogatást – a fenntartó egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Beruházás tervezési költségeinek kivezetése

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […] A valódiság számviteli alapelv szerint a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívül­állók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az Szt.-ben előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Határidős leszállítási tőzsdei ügyletek

Kérdés: A határidős leszállítási tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérem segítségüket (példán is bemutatva), elsősorban a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre. A határidős ügylet euró vásárlására vonatkozik, az euró kifizetése az előre megkötött árfolyamon kerül a bankszámlán jóváírásra. Kell-e árfolyam-különbözetet elszámolni a jóváírás időpontjában kialkudott ár, illetve az MNB-árfolyamon számított ár eltérésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Leszállítási határidős ügylet esetén a szerződés szerinti teljesítés az ügylet zárásakor, az azonnali ügyletek általános szabályai szerint, az ügylet tárgyának tényleges átadásával (leszállításával) és a kötési ár (a kérdés szerint: kialkudott ár) pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Év végi vevőszámla könyvelése

Kérdés: A vevőszámla kelte 2012. január, teljesítés időpontja 2011. december, fizetési határidő 2012. január. Helyes-e, ha vevőszámlaként 2012-ben könyveljük, és a bevételt aktív időbeli elhatárolásként számoljuk el 2011-re? Szíveskedjenek példán levezetni a vevőkövetelés, a szállítói tartozás könyvelését olyan esetekben, amelyek két évet érintenek, és olyan példát is, amikor folyamatos teljesítésről van szó.
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre egyértelmű a válasz, nem helyes!Az Szt. 72. §-a alapján a szerződés szerinti teljesítésidőszakában kell árbevételként elszámolni az üzleti évben értékesítetttermékek, nyújtott szolgáltatások – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. Ateljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Vevőkövetelések értékvesztése

Kérdés: A társaság számviteli politikájában az szerepel, ha más információ nem áll rendelkezésre, csak a fizetési késedelem, akkor 25% értékvesztést kell elszámolni a 60 napon túli lejárt vevői követelésekre, 50%-ot a 90 napon túli lejártakra stb. Mihez képest kell számolni a 60 és 90 napot: a mérleg fordulónapjához vagy a mérlegkészítés időpontjához? A 2012. 12. 15-i fizetési határidejű követelés után kell-e értékvesztést elszámolni, ha a mérlegkészítés időpontja 2012. 02. 28.? A mérlegfordulónapig 15 nap, a mérlegkészítés időpontjáig 74 nap telt el.
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt utalni kell arra, hogy a kérdésben leírt, afizetési késedelem időtartamához kötött, százalékosan meghatározottértékvesztés elszámolása a számviteli törvény előírásaival nem egyeztethetőössze. A vevőt, az adóst kell minősíteni, és ennek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.
1
10
11
12
29