822 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Ha egy őstermelő – aki egy kft. 100%-os tulajdonosa és egyben ügyvezetőjeként a kft.-ben biztosított, havi rendszeres jövedelmet kap a személyes közreműködéséért, és egyben egy másik kft. 30%-os tulajdonosa, ahonnan nem kap rendszeres havi jövedelmet – bejelentkezne családi gazdálkodónak az őstermelés helyett, akkor ő lehet-e ebben az esetben a családi gazdaság teljes foglalkoztatású tagja?

Kérdés: Milyen összegű családi kedvezményre jogosult az a munkavállaló, akinek három vér szerinti gyermeke van, de csak kettő él a saját háztartásában, a harmadik után gyermektartást fizet? E gyermek után a kedvezményt, 62 500 Ft-ot az édesanyja igénybe veszi.

Kérdés: Jogosult-e a munkáltató azon dolgozója után 12,5%-os szocho-kedvezményre, aki Ausztriában szült, ott vette igénybe a szülés utáni járandóságokat, sőt már vissza is ment a munkahelyére dolgozni, de most családi okok miatt hazaköltözött a gyerekeivel, és itthon próbál elhelyezkedni? A kisebbik gyermeke 2012. 10. 05-én töltötte be a 3. életévé/t.

Kérdés: Saját termelésű készletünkből természetbeni juttatásként adunk dolgozóinknak. Hogyan kell könyvelni a teljes gazdasági eseménysort, ha készleteinkről év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást is vezetünk, költségeinket elsődlegesen a 6-7., másodlagosan az 5. számla­osztályban számoljuk el?

Kérdés: Milyen költségtérítés és milyen összegben adható a munkavállalónak adómentesen, ha a vállalkozás tulajdonában lévő gépjárművel történik az árubeszerzés?

Kérdés: A Számviteli Levelek 283. számában az 5822. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem. A szolgáltatások esetén könyvelésileg ez azt jelenti, hogy a költségek elszámolásakor (T 529, 4661 – K 454) kapcsolódó tételeként könyvelem a T 55 – K 467-et, és az áfabevallásban is szerepeltetem? Az eszközök beszerzésekor bruttó módon könyvelek (T 161 – K 454), nem vonok le áfát, az értékcsökkenés elszámolásakor pedig T 55 – K 571 kapcsolódó tételt könyvelem? Ha magasabb értéken szereztem be az eszközt, mint a támogatás, akkor a különbözetet hogyan könyvelem?

Kérdés: Vendéglátó-ipari kft. – amelyik egy nagyvállalat telephelyén működik, de utcáról látogathatják a vendégek – saját kibocsátású étkezési jegye­ket is ad ki. Ezeket számlázza az éttermet bérbe adó vállalatnak, amely az ellenértéket kifizeti, majd a dolgozók ebédeléskor beváltják a jegyeket. Más külső vendégek fizethetnek bankkártyával, SZÉP kártyával, egyéb étkezési utalvánnyal. Ezeket hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Vállalkozásunk eltérő üzleti évet választott. Az üzleti év mérlegfordulónapja: szeptember 30. A gazdálkodás velejárója, hogy a dolgozóknak lehet ki nem vett időarányos szabadságuk bármely hónap végén, így a mérlegforduló napján is. A szabadságokat a naptári év végéig kiadjuk. Jelenleg vállalkozásunk az időarányosan ki nem vett szabadságra elhatárolást készít, az összemérés elvének megfelelően. Az elhatárolással biztosítjuk, hogy a "szabadságok" értéke azon időszakra kerüljön elszámolásra, amely időszakban a munkavállaló által termelt hozamok keletkeznek. 2006-ban a SzAKmában megjelent cikk a ki nem vett szabadságok miatti céltartalékképzés szükségessége mellett érvel. Egyetértenek-e az elhatárolás képzésére vonatkozó gyakorlatunkkal, illetve mi a véleményük az idézett cikk indoklásával kapcsolatosan?

Kérdés: Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?

Kérdés: Az 5772. számú kérdésre adott válasszal nem teljesen értek egyet. A kérdező hivatkozik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo-tv.) több, 2013-tól megváltozott elő­írására. Ezek értelmezésére kér választ.