Kihordási idő lejárata előtti munkaruha

Kérdés: A munkaruha kihordási ideje két év. A munkavállaló leszámol, és magával viszi a munkaruhát (nem kell leadnia). Az időarányosan hátralévő részt a munkabéréből levonjuk. Az adott hónapra érvényes bérletével ugyanez a helyzet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződésben (kollektív szerződésben) rögzítették azt, hogy a még le nem járt kihordási idejű munkaruha értékét – ha a munkavállaló leszámol – meg kell téríteni (ugyanúgy a bérlet esetében is, de nem mindegy, hogy milyen bérletről van szó!), továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Egy éven belül elhasználódó eszközök selejtezése

Kérdés: Anyagköltségként könyveljük az egy éven belül elhasználódó anyagi eszközöket. Ha egy kézi fúrógépet vagy kőművesszerszámot ilyennek minősítünk, akkor annak az elhasználódásakor van selejtezéssel és könyveléssel kapcsolatos teendőnk? (Analitikában nem tartjuk nyilván azokat.)
Részlet a válaszából: […] ...módját.A selejtezéskor a hulladék készletre vételét (ha van) és az esetleges hasznosítás során befolyt bevételt kell könyvelni. (Ha a munkavállaló nem tudja visszaadni az általa átvett fúrógépet, kőművesszerszámot, akkor őt kártérítésre kell kötelezni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Kötelező-e budapesti székhellyel rendelkező cégünknek a hazajárást megtéríteni azon munkavállalónknak, akinek az állandó lakóhelye Nyíregyháza, hétfőtől péntekig Budapesten albérletben él, hétvégenként utazik haza a szüleihez Nyíregyházára. A cég nevére kiállított számla ellenében köteles ezt a cég megtéríteni?
Részlet a válaszából: […] ...új Mt. 51. §-ának (2) bekezdése alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. (Lényegében hasonlóan fogalmazott a régi Mt. is!) A munkaviszony teljesítése pedig alapvetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Pingpongasztal vásárlása

Kérdés: Riasztórendszerek értékesítésével foglalkozó társaság munkavállalói részére pingpongasztalt vásárolt. A munkavállalók az eszközt a társaság székhelyén használják a munkaidőn belüli pihenő­idő eltöltésére. A székhelyet kizárólag a tevékenység érdekében használják. Kérném segítségüket az áfa, a társasági adó és az Szt. szerinti elszámolás vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a számviteli elszámolással. Egyértelmű, hogy a pingpongasztal beszerzése nem a vállalkozási tevékenység érdekében történt, a pingpongasztalt rendeltetésszerűen nem a riasztórendszerek értékesítéséhez kapcsolódóan használják. Ezért a pingpongasztalt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Munkahelyi (üzemi) étkeztetés havi összege

Kérdés: Cégünk étkeztetési szolgáltatást nyújt partnereinek. Ha az adott étkezőhelyen, ahol cégünk étkeztet, csak a partner munkavállalói étkeznek, és havonta 12 500 Ft-ot feltöltünk a belépőkártyájukra, és például márciusban 6000 Ft-ot fogyaszt le a munkavállaló, áprilisban pedig a márciusi fennmaradt 6500 Ft-ot, plusz az adott havi 12 500 Ft-ot, ebben az esetben az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdése b) pontjának megfelel-e a fent említett elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli juttatásnak. Annak nincs akadálya, hogy például a belépőkártyára feltöltött összegből, ha márciusban 6000 Ft-ot fogyaszt le a munkavállaló, azt a későbbiekben áprilisban felhasználja, de a rendelkezésre álló nyilvántartott kumulált összegből áprilisban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Egyszerűsített foglalkoztatott napi bére

Kérdés: 2012-ben mennyi az a maximum kifizethető napi összeg egyszerűsített foglalkoztatott részére, ami költségként, adóalap-korrekció nélkül elfogadható?
Részlet a válaszából: […] ...akkor mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 Ft/nap, alkalmi munka esetén 1000 Ft/nap a munkáltatót terhelő közteher munkavállalónként. A kérdés szerinti maximumösszegre – a munkáltató oldaláról – a törvény nem ad választ. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Ingyenes üzembentartói szerződés

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő személygépkocsira ingyenes üzembentartói szerződést köt magánszeméllyel (többségi részesedésű tagjával). Milyen költségek, illetve fizetendő adók, illetékek terhelik a kft.-t, mint a személygépkocsi tulajdonosát, és milyenek az üzemben tartó tagot? Változik valami az által, ha eszmei értéken köt bérleti szerződést a kft. a taggal? Kötelező-e a piaci érték alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...alapjánjövedelme keletkezik, amelyet személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségterhel, a kft.-nek – mivel többségi tulajdonos és nem munkavállaló amagánszemély – 27 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségevan. Hasonló a helyzet abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Cafeteriajuttatás két munkáltatónál

Kérdés: A munkavállaló két munkáltatóval áll munkaviszonyban, és mindkét esetben jogosult cafeteriajuttatásra. Mindkét munkáltatónál a cafeteria alapja a munkavállaló választása meghatározott elemek közül. Ezen nyilatkozat alapján – amely tartalmazza azt is, hogy más munkáltatótól ilyenben nem részesül – 2012. január, február, március hóra kapott önkéntes egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást "A" munkáltatójánál és "B" munkáltatójánál is. A márciusi utalást követően derült ki, hogy a munkavállaló helytelenül nyilatkozott, és nem kaphatta volna mindkét helyen a munkáltatói hozzájárulást. Ennek javítása hogyan történhet?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló annál a munkáltatónál, ahol előbb nyilatkozott,jogszerűen kapta meg a cafeteria keretében az adott összegű hozzájárulást. Amásik munkáltatónál azonban ezt – mivel nem kaphatta volna – bérjövedelemnekkell tekinteni, ezért utólagosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Ügyvezető kiküldetése

Kérdés: Egy kft.-nek két természetes személy tagja van: "A" és "B". "A" nyugdíjas, és nem vesz részt a társaság működtetésében (erre az alapító okirat sem kötelezi), nem ügyvezető, nem munkáltató, és nem képviseli a céget. "B" társasági jogi viszonyban áll a kft.-nél, ténylegesen közreműködik (minden munkát ő végez, alkalmazott nincs), ügyvezető, munkáltató és képviseletre jogosult. "B" tag kifizető (kft.) képviseletében kirendelheti-e saját magát jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazásra, tehát jogosult-e kiküldetési rendelvény kiállítására saját magával szemben? "B" aláírhatja-e a kiküldetési rendelvényt kifizetői (kiküldő) és magánszemély (kiküldött) oldalról is egyidejűleg, hogy a kft. megtérítse részére a saját gépkocsival a kft. működtetése érdekében megtett utak költségeit?
Részlet a válaszából: […] ...Nem vitatva, hogy az Szja-tv. előírásaibóllevonható a fenti következtetés, maga a tény, hogy az ügyvezető munkáltató ismeg munkavállaló is, valamint hogy az ügyvezető önmagát bízza meg hivataliutazása saját gépkocsival történő lebonyolításával, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Díjazás nélküli megbízás

Kérdés: Más fórumon azt az információt kaptam, hogy díjazás nélküli megbízási szerződés bárkivel köthető, függetlenül attól, hogy a gazdasági társasághoz milyen jogviszony fűzi. A Ptk. 478. § (1) bekezdése szerint: "A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta." Milyen esetben lehet ingyenes megbízási szerződést kötni és kivel? Olyan magánszeméllyel is lehet ingyenes szerződést kötni, akinek nincs tagsági jogviszonya, akár egy "külsőssel" is? Az ingyenes szerződés nem minősül "feketefoglalkoztatásnak"?
Részlet a válaszából: […] ...valamilyenellenszolgáltatást.Véleményünk szerint egy gazdasági társaság minden esetbennagy kockázatot vállal, ha ingyenesen foglalkoztat munkavállalókat, ez csakegyedi és valóban megalapozott esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.
1
35
36
37
80