2583 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?

Kérdés: A kft. vissza nem térítendő támogatásban részesült. A támogatott eszközök hasznos élettartama 3, 7, 10 és 30 év, maradványérték még nem lett megállapítva. A támogatás összege időbelileg elhatárolásra került, bevételként az eszközök értékcsökkenésével azonos mértékben lesz elszámolva. Az elszámolás módja: a támogatás összege osztva a támogatott eszközök könyv szerinti értékével. Az így kapott arányszámmal megszorozva az évenként elszámolt értékcsökkenést, kapjuk meg azt az összeget, amelyet időszakonként a passzív időbeli elhatárolásokból vissza kell vezetni a rendkívüli bevételek közé. Ha az eszköznél van maradványérték, a maradványértékre jutó támogatás az eszköz nyilvántartásból való kivezetéséig a passzív időbeli elhatárolások között marad. Másik lehetőség, amelynek során a halasztott bevételeket a hasznos élettartam alatt kell feloldani, ezért a maradványértékre már nem tartható vissza halasztott bevétel. Melyik megoldás a szabályszerű?

Kérdés: Gyártó vállalat anyagot rendel. Az anyagszámlán külön soron szerepel az anyag és külön a szállítás díja. A szállítás díja osztja az anyag sorsát, azaz könyvelhető az 51-re?

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet folytató betéti társaság kettős könyvvitelt vezet. 2015. évtől szeretné a kata szerinti adózást választani. Ezzel egy­idejűleg az áfa általános szabályok szerinti adózás helyett alanyi adómentességet választana. Áttérés előtt mi a teendő a meglévő árukészlettel? A kata időszaka alatt van-e valamilyen nyilvántartási kötelezettsége az árukészlettel kapcsolatosan?

Kérdés: Társaságunk egyetlen leányvállalatának a beolvasztását tervezi 2014. 12. 31-ével. Mikortól hatályos a beolvadás? Mikortól egyesíthetjük a könyvelést? Az éves beszámolót a két cégnek még külön kell elkészítenie és közzétennie, illetve a bevallásokat teljesítenie? Esetleg célszerűbb lenne a 2015. 01. 01-jei időpont a beolvadásra?

Kérdés: Év közben osztalékelőleghez készített mérlegben a részesedéseket kell-e értékelni, és el kell-e számolni a leányvállalatban lévő részesedés értékvesztését? Nem mindegy az osztalékelőleg kifizetése szempontjából!

Kérdés: Cégünk kulturális intézmény, ahol a különféle művészeti előadások alkalmával bizonyos mennyiségű tiszteletjegyet is kibocsátanak az egyébként nem ingyenes rendezvényre. Ezen tiszteletjegyek áfatartalma kérdéses számomra. Milyen számítási mód alapján kellene meghatározni a tiszteletjegyekre fordított kiadásokat? (Nem csak a fellépő költsége a tényleges költség!) A tényleges költséget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelni, melyik költségszámláról mennyit?

Kérdés: "A" társaság dematerializált részvényeket értékesít "B" társaságnak. A szerződés szerint a részvények tulajdonjoga a vételár megfizetésével átszáll a vevőre. A vételárat 2014. március 24-én kifizették, a dematerializált részvények átforgatása 2014. május 15-re készül el. Mikor kell az eladó könyveiből kivezetni és elszámolni a jelentős összegű pénzügyi bevételt? Hogyan kell 2014. március 31-én leltározni? A dematerializált részvények még az eladó nevén vannak.

Kérdés: Megbízási szerződésünk van egy oktatóval, akinek megtérítjük az utazási költségét, jelen esetben vonatjegy alapján kiadási pénztárbizonylattal (számlát nem tud kérni, mert pedagóguskedvezménnyel vásárolja a jegyet). A számfejtésben béren kívüli utazásiköltség-térítés (adómentes) tételként szerepel. Helyesen járunk el, megfelelő a bizonylatolás?