Saját és idegen tulajdonú raklapok

Kérdés: Mivel egyes göngyölegek esetén (pl. EUR-raklap) keverednek a saját és az idegen tulajdonban lévő tételek – hiszen nem egyedi a nyilvántartás, hanem csoportos –, hogyan teljesülhet a különböző számviteli elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy nyilvántartási rendszerük alapvetően ellentmond a számviteli követelménynek, tehát azzal nem lehet egyetérteni.Készletek esetében csoportos nyilvántartás azoknál a készletelemeknél elfogadható, amelyeknél a raktározás során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Társasházi lakásvásárlás

Kérdés: Ügyfelem társasházi lakást vásárolt magánszemélytől kft.-székhely céljára uniós támogatásból. A vételár nincs megbontva telekre, építményre. Az adásvételi szerződésben parkolóhely is szerepel. Kötelező-e a használatbavételkor a vételárat megosztani? Kell-e maradványértékkel számolni? Halasztott bevétel marad a maradványértékre jutó támogatás arányos része?
Részlet a válaszából: […] ...és a telekértékre jutó támogatás elhatárolt összegét mindaddig nem lehet feloldani, amíg az eszközöket a könyvviteli nyilvántartásból nem vezetik ki, illetve – indokolt esetben – terven felüli értékcsökkenést nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Átvállalt termékdíj különböző esetekben

Kérdés: Be kell-e jelenteni újrahasználható csomagolószer nyilvántartásába azt a belföldről (gyártótól) újonnan vett vagy importőrtől közvetlenül vásárolt, több utasként forgalomba hozható csomagolóeszközt, amellyel kapcsolatban a Ktdt. 14. §-a (5) bekezdésének ea) alpontja alapján szerződéssel a termékdíjat átvállaltuk. Ezen csomagolóeszközt külföldön hozzuk forgalomba oly módon, hogy
– a tulajdonunkban marad, és a vevő visszaszállítja;
– értékesítésre és így számlázásra kerül (a számlán külön tételsort képez);
– a kiszámlázott göngyöleget a partner külföldről külön ügyletben részünkre eladja és visszaszámlázza;
– az eladott áru értékébe beépülve külön számlázásra nem kerül, de az áruval együtt a tulajdonjog átszáll a külföldi vevőre.
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Ktdt. 14. §-a (2) bekezdésének előírásából indulunk ki, mely szerint a termékdíj-kötelezettséget átvállalóra a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A 10. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a kötelezett a termékdíjköteles termékkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Termékdíj raklapok cseréje esetén

Kérdés: A termékdíjtörvény előírásai alapján milyen gazdasági esemény minősül forgalomba hozatalnak az újrahasználható csomagolószerek esetén? Különösen olyan esetben, amikor mint göngyöleg a készletek között (változatlan mennyiségben) kerül kimutatásra, és a tulajdonjog nem ruházódik át. Így például raklapon kiszállítják az árut a vevő részére, és a vevő az áruátvétellel egy­idejűleg üres – csere – raklapot ad?
Részlet a válaszából: […] ...kell megfizetni, ha a kötelezett (a kérdező cég) belföldi vevője nyilatkozik arról, hogy az újrahasználható csomagolószerek (raklapok) nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett újrahasznosítható csomagolószert a betétdíj alkalmazásának szabályairól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címke:

Negatív bejövő számla áfája

Kérdés: Az Áfa-tv. 132. §-ának (2) bekezdése alapján a negatív előjelű helyesbítő bejövő számla áfatartalmát fizetendő adót növelő tételként kell figyelembe venni. Ezért nyitottam egy 4674. főkönyvi számlát ezen tételeknek. Így az áfabevalláskor a 467. összesítő számla az összes fizetendő áfát mutatja, a 466. számla az összes levonható áfát. A könyvelőprogram összeállítói szerint nincs ilyen előírás. Mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...javasolja, mivel az előzetesen felszámított áfa korrekciójáról van szó (T 454 – K 464). Így is alátámasztja a könyvviteli nyilvántartás az ezen a jogcímen az áfabevallásba beállítandó "fizetendő"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan értékesítése

Kérdés: A kft. 2013-ban értékesíti az ingatlant. 2013-ban megtörténik a birtokba adás, de a teljes ellenértéket csak 2014-ben egyenlítik ki. A teljes ellenérték kiegyenlítését követően történhet meg a tulajdonjog bejegyzése a földhivatalnál. 2013. évre elszámolható-e egyéb bevételként a számla szerinti ellenérték, illetve egyéb ráfordításként az ingatlan nyilvántartás szerinti értéke?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó, számla szerinti – áfa nélküli – ellenértéket;– egyéb ráfordításként – a birtokba adás napjával – az ingatlan-nyilvántartás szerinti (nettó) értéket.Az előbbiek alátámasztására hivatkozunk az Szt. 23. §-a (1) bekezdésére, mely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

EU-s kibocsátáskereskedelmi rendszer

Kérdés: Társaságunk rendelkezik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere által érintett létesítménnyel, ezért EU kibocsátási egység [EU A] kiosztásban részesül. Az ingyenesen – a kibocsátás fedezetére – kapott egységeket az áruk között tartjuk nyilván a FIFO-elv alkalmazásával, a kiosztáskori tőzsdei spotárfolyamon, az ingyenesség miatt az egységek értékével azonosan passzív időbeli elhatárolást képzünk. Ezen egységek forgalmijegyzék-számlán szerepelnek. Társaságunk a kiosztott egységeket egy kibocsátáskereskedelemre szakosodott kereskedőháznál felhasználásig (2014. április) letétbe helyezi (társaságunk forgalmijegyzék-számlájáról az egységek átvezetésre kerülnek a kereskedőház forgalmijegyzék-számlájára). A kereskedőház a letétbe helyezésért díjat fizet társaságunknak. A letétbe helyezés időszaka alatt a kereskedőház az egységek felett szabadon rendelkezhet, azokat átruházhatja, de a letétbe helyezési időszak lejáratával ugyanannyi EUA-egységet vissza kell utalnia forgalmijegyzék-számlánkra. A szerződésben nem szerepel sem az egységek jelenlegi értéke, sem pedig a visszaadáskori értéke. Hogyan kell ezt a "letétbe helyezési" konstrukciót könyvelni? Van-e arra lehetőség, hogy a kiosztáskor képzett időbeli elhatárolást csak 2014 áprilisában – az egységek visszaadásakor – oldjuk fel, nem pedig a letétbe helyezéskor?
Részlet a válaszából: […] ...Azon lehet vitatkozni, hogy az áruk között vagy a vagyoni értékű jogok között kell-e kimutatni. Érveket, ellenérveket mindkét nyilvántartási módhoz kapcsolódóan fel lehet sorolni. A lényeg az, hogy az eszközök között elkülönítetten szerepeljen, például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Tesztautók áfája

Kérdés: A személygépkocsik forgalmazásával foglalkozó cégek 2013. 01. 01-től a "tesztautókat" (bemutatóautókat) a készletek között tartják nyilván. Levonható-e a vásárolt tesztautó áfája? Kell-e a tesztautó után cégautóadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be. A készletek közötti nyilvántartásba vételnek is feltétele az, hogy a tesztautót értékesítési céllal szerezte be a gazdálkodó. Így ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
Kapcsolódó címkék:  

Könyvelés bizonylatok hiányában

Kérdés: Közhasznú alapítvány könyvelését vállaltam el. Nem figyeltek a számlák gyűjtésére. Van ingatlanjuk, ahol nyaraltatnak. A mérleget hasra­ütésszerűen készítették el, csak a bank stimmel. Nekem meddig kötelező visszakönyvelnem? Mennyire lehet figyelembe venni az elévülési időket? Számla hiányában nem fedi a valóságot. Az induló tőkét 15-20 éve elköltötték. Jegyzőkönyvet szeretnék felvenni, hogy csak innentől vállalom a felelősséget a könyvelésért.
Részlet a válaszából: […] ...egyetértünk, abban rögzítve azt is, hogy a 2012. évről készült-e a számviteli törvény szerinti beszámoló, és azt a könyvviteli nyilvántartások mennyire támasztják alá. Ha készült beszámoló, és az leltárral alátámasztott, akkor a leltárral alátámasztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címke:

Káló (megengedett leltárhiány) kimutatása

Kérdés: A vállalkozó kálót (megengedett leltárhiányt) szeretne kimutatni, elszámolni úgy, hogy a készletekről nem vezet nyilvántartást, mindent azonnal költségként számol el. Év végén tényleges leltár alapján történik a készletre vétel a költségek csökkentésével. A könyvelő tiltakozik, az ügyvezetés hajthatatlan. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a könyvelőnek.A számviteli alapelveknek megfelelően folyamatosan vezetett mennyiségi (és értékbeni) nyilvántartás esetében van arra lehetőség, hogy a mennyiségi felvétellel a leltárba kerülő adatok a mennyiségi nyilvántartás adataival összevethetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címkék:  
1
106
107
108
259