2559 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Bíróság előtt megtámadott II. fokú adóhatósági határozatban szereplő tételeket rögzíteni kell-e a nyilvántartásokban?

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó kiállíthat-e pénztárbevételi, ill. -kiadási bizonylatot? Egy könyvelő szerint az egyéni vállalkozó nem kötelezett pénztári nyilvántartás vezetésére úgy, mint a társas vállalkozások, ezért neki nem kell ilyen bizonylatot kiállítania. Egy üzletet bérbe adok egy egyéni vállalkozónak, amiről kiállítom a számlát, és ráírom, hogy a bérlő a bérleti díjból levonta az szja-előleget. Erről a levonásról nem kapok bizonylatot, ezért azt kértem, hogy adjon a bérlő egy pénztárbevételi bizonylatot, hogy azt ő "visszavette" tőlem. Az ő könyvelője szerint ez nem lehetséges, mert az egyéni vállalkozó nem kötelezett ilyesmire. A mi könyvelőnk viszont ragaszkodna valamilyen bizonylathoz, ami a levonást igazolja.

Kérdés: A kft. 2010-ben szétválással jött létre. A jegyzett tőkéje kizárólag 4 db telek, amelyeken társasházakat szeretett volna építeni. A vezetők most úgy döntöttek, hogy nem vágnak bele az építkezésbe, értékesítik a telkeket. Az értékesítés "sima" értékesítésnek minősül, és áfafizetési kötelezettséggel jár? Az értékesítést egyéb bevételként kell kimutatni, és társasági adót kell fizetni utána? Lehet más megoldás, hogy ne kelljen sok adót fizetni az apport értékesítése után?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény 2. §-ának (4) bekezdését? Mit értünk belföldön bejegyzett szervezet fogalma alatt? A bekezdésben felsorolt ügyletek ajándékozásiilleték-kötelezettséget eredményeznek, bár e tényállások nem szerepelnek az Itv. 11. §-ában?

Kérdés: Egy ipari területnek A cég 1/3 részben, a B cég 2/3 részben tulajdonosa. A B cég nagy értékű termelőingatlant épített erre a területre. Felmerült egy ingatlancsere lehetősége, azaz a B cég egy másik területével elcserélné az A cég földrészét. Ebben az esetben mi alapján történik az illeték kiszabása? Csak a terület után kell illetéket fizetni, vagy a B cég által felépített ingatlan is része az illetéknek?

Kérdés: Külföldi leányvállalatunk működése évek óta veszteséges, gazdasági tevékenységét már két éve nem folytatja. Rendelkezésre álló információink szerint nincs eszköze, mely fedezné a követelésünket. A társaságunk felé fennálló tartozásra értékvesztést számoltunk el: 2011-ben a teljes kintlévőség után 50%-ot, 2012-ben további 10%-ot, tehát az eredeti számlakövetelés a számvitelben jelenleg 40%-os értéken szerepel. Az értékvesztés elszámolása után először a 2012. évi társaságiadó-bevallásban a teljes követelés 20%-ának megfelelő összeggel csökkentettük a társasági adó alapját. 2013-ban jelentős összegű lesz az elévültté váló (5 éven túli esedékességű) követelésünk (a teljes követelés fele), a követelés behajtására (felszámolás, peres eljárás) nem tettünk intézkedést. Az elévült követelésre jutó, 2012-ben a társaságiadó-alap csökkentéseként figyelembe vett 20%-os összeggel 2013-ban növelni kellene az adóalapot? Az adóalap növelésének elkerülése érdekében engedményeznénk kötelezettségcsökkentés ellenében anyavállalatunknak ezt a követelést. Ha az eredeti számlakövetelések összegével értékesítenénk a követelést, akkor a 2013. évi társaságiadó-alapot meg kellene növelnünk a tavalyi évben csökkentőként elszámolt 20%-os összeggel? Ha a követelést az eredeti számlakövetelés 40%-os (ezen az áron van az értékvesztésekkel korrigáltan) árán értékesítenénk, akkor nem kellene a 2013. évi társaságiadó-alapunkat megnövelni? Ebben az esetben van-e társaságiadó-korrekció? Mi az optimális megoldás? A transzferár-nyilvántartásban hogyan kell (kell-e) szerepeltetni a fenti követelésértékesítést?

Kérdés: Az 5431. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, van-e jelentősége annak, hogy a konszignációs raktárba szállítanak? Ha a terméket továbbértékesítésre szerezzük be, és azt az eladótól egyenesen a vevő telephelyére szállítják, elszámolható-e a bekerülési érték részeként a fuvarköltség? Milyen raktárig történő beszállításig tekinthető a szállítási költség a bekerülési érték részének?

Kérdés: Befogadhatom-e a számlát, ha a számlán a vevő címeként nem a székhely, hanem telephely vagy fióktelep, vagy a székhelytől elkülönülő központi ügyintézés helye szerepel?