Anyavállalattal szembeni kötelezettség kiegyenlítése a fióktelepnél

Kérdés: A kft. az anyavállalat termékeit Magyarországon forgalmazza. Társaságunk az anyavállalattal szembeni kötelezettségét az anyavállalat magyarországi fióktelepe felé rendezi átutalással. Ezeket az átutalásokat havonta az anyacéggel kompenzáló levélben számolják el. Helyes-e ez az eljárás? A beérkezett termékeket a teljesítéskori devizaárfolyamon könyvelik. A fióktelephez történő átutaláskor milyen árfolyamot kell használni? A fióktelep forintban egyenlíti ki a belföldi szállítók számláit.
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek." A hivatkozott törvény 11. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Vissza nem térítendő támogatás áfája

Kérdés: Áfaalany őstermelő juhhodály beruházásához vissza nem térítendő támogatást nyert. Visszaigényelhető-e az áfa, mikor és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalany a tárgyi eszköz adóval növelt ellenértékét megfizette, valamint a tárgyi eszközt szerepelteti az egyedi tárgyieszköz-nyilvántartásában (akár nulla fizetendő adó mellett is teljesülhet); az Szja-tv. hatálya alá tartozó adóalany által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...az árbevételt is meg az áfát is, amelyeket a deviza választott átlagárfolyamával kell forintra átszámítani, és a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Az így elszámolt árbevételt nem devizaalapú belföldi árbevételnek, hanem belföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Osztalékadót kiváltó adó mértéke (eva)

Kérdés: A 2002. évi eredmény terhére "jóváhagyott osztalék" a bevételi nyilvántartást választó bt., kkt. esetében akkor is 20 százalék osztalékot kiváltó adóval adózik, ha az egyébként 35 százalékos adójú osztalék lenne?
Részlet a válaszából: […]

Igen, a bevételi nyilvántartást választó bt., kkt. osztalék utáni adót kiváltó adóként akkor is 20 százalék adót fizet, ha egyébként az adó az szja szerint 35 százalék lenne.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Iskolakezdési támogatás

Kérdés: Iskolakezdési támogatás pénz formájában adható-e a dolgozóknak adómentesen 10 ezer forintig, vagy csak tárgyi formában, illetve a dolgozó által vásárolt taneszközökről a kft. részére kiállított számla ellenében? A támogatás 14 éven aluli vagy 18 éven aluli gyermek után vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...részesített gyermek(ek), tanuló(k) adóazonosító jelének (ennek hiányában természetes azonosító adatainak) feltüntetésével – nyilvántartást vezet, amelyet az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megőriz.Az adómentes támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemre irányadó szabályok alapján kell meghatározni.Az adómentes juttatás esetén a következő adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettséget írja elő a törvény. A belföldi székhelyű társas vállalkozás köteles adatot szolgáltatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Bizományba adott áruk értékének meghatározása

Kérdés: A társaság bizományosi konstrukcióban értékesíti az árut. Amíg a bizományos kisebb forgalmat bonyolított le, addig a bizományba átadott áruk értékét, a bizományból történő értékesítés eladott áruk beszerzési értékét (elábéját) minden gond nélkül meg tudtuk állapítani. Partnerünk forgalma megnövekedett, ezért készleteit raktárprogrammal kívánja nyilvántartani. A program azonban nem adja meg a bizományba adott áruk értékét, csak az értékesített áruk beszerzési értékét. Háttérinformációként mennyiségben nyilvántartja a bizományosnak átadott árukészletet, de azt a vállalkozás saját raktárában lévő készletként kezeli. (Értékesítéskor a háttérkészletből veszi le a mennyiséget, az elábét viszont saját raktárból történő értékesítésnek tekinti.) Elfogadható-e ez a módszer? A főkönyvi könyvelésben értékben nem tudjuk követni a bizományosnál lévő árukészlet alakulását.
Részlet a válaszából: […] ...amíg azt el nem adta, addig a bizományosnál lévő árukészletnek is értékben a megbízó könyveiben kell szerepelnie. A könyvviteli nyilvántartáson belül az értékbeni elkülönítést annak függvényében kell elvégezni, hogy a megbízó árukészlete a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...kifizető által az osztalékra jogosult magánszemély részére a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél követelésként nyilvántartásba vett összeg) fizetése is csak magánszemélyek részére történt, a Tao-tv. előírása szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Áttérési szabályok és a bevétel értelmezése (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű társaságok bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...Így a 2002-ben kiszámlázott, 2002. évi teljesítésű, de pénzügyileg csak 2003-ban beérkező bevétel figyelembevétele a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű gazdasági társaságoknál minden esetben evaalanyként a 2003. évi bevételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Számlagyűjtés (eva)

Kérdés: Egyéni vállalkozó gyűjtse-e a számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...bevételi nyilvántartást vezető egyéni vállalkozónak nincs számlagyűjtési kötelezettsége, kivéve a vásárolt nem anyagi jószágot és tárgyi eszközt. Ez utóbbiakra azért van szükség, mert az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.
1
216
217
218
245