2555 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó tárgyi eszközeit selejtezheti-e, és milyen formában?

Kérdés: Az eladó cég eddigi üzemi tevékenységét megszüntette. Az üzemi tevékenység végzéséhez használt berendezés egy részét eladja azzal a feltétellel, hogy a berendezést a vevő cég lebontja, és az eladó telephelyéről elszállítja. A számlán tárgyieszköz-értékesítés szerepel. A vevő cég könyvelheti-e az így számlázott beszerzést anyagvásárlásként, ha az elbontott eszközt csak hulladék anyagként tudja hasznosítani?

Kérdés: Társaságunk visszavásárolt saját részvényeit a jegyzett tőke leszállításával bevonja. A részvények nyilvántartási ára magasabb, mint a névértékük, így a bevonás számviteli elszámolásakor veszteség keletkezik. Jelentős eredménytartalékkal rendelkezünk. Társaságunk közgyűlési határozata szerint a tőkebevonással a jegyzett tőke csökkentéséhez nem kapcsolódik az eredménytartalék arányos csökkentése. Vonatkozik-e a leírt esetre az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének f) pontja?

Kérdés: A kft. az anyavállalat termékeit Magyarországon forgalmazza. Társaságunk az anyavállalattal szembeni kötelezettségét az anyavállalat magyarországi fióktelepe felé rendezi átutalással. Ezeket az átutalásokat havonta az anyacéggel kompenzáló levélben számolják el. Helyes-e ez az eljárás? A beérkezett termékeket a teljesítéskori devizaárfolyamon könyvelik. A fióktelephez történő átutaláskor milyen árfolyamot kell használni? A fióktelep forintban egyenlíti ki a belföldi szállítók számláit.

Kérdés: Áfaalany őstermelő juhhodály beruházásához vissza nem térítendő támogatást nyert. Visszaigényelhető-e az áfa, mikor és milyen összeg után?

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 – K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 – K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: A 2002. évi eredmény terhére "jóváhagyott osztalék" a bevételi nyilvántartást választó bt., kkt. esetében akkor is 20 százalék osztalékot kiváltó adóval adózik, ha az egyébként 35 százalékos adójú osztalék lenne?

Kérdés: Iskolakezdési támogatás pénz formájában adható-e a dolgozóknak adómentesen 10 ezer forintig, vagy csak tárgyi formában, illetve a dolgozó által vásárolt taneszközökről a kft. részére kiállított számla ellenében? A támogatás 14 éven aluli vagy 18 éven aluli gyermek után vehető igénybe?

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?

Kérdés: A társaság bizományosi konstrukcióban értékesíti az árut. Amíg a bizományos kisebb forgalmat bonyolított le, addig a bizományba átadott áruk értékét, a bizományból történő értékesítés eladott áruk beszerzési értékét (elábéját) minden gond nélkül meg tudtuk állapítani. Partnerünk forgalma megnövekedett, ezért készleteit raktárprogrammal kívánja nyilvántartani. A program azonban nem adja meg a bizományba adott áruk értékét, csak az értékesített áruk beszerzési értékét. Háttérinformációként mennyiségben nyilvántartja a bizományosnak átadott árukészletet, de azt a vállalkozás saját raktárában lévő készletként kezeli. (Értékesítéskor a háttérkészletből veszi le a mennyiséget, az elábét viszont saját raktárból történő értékesítésnek tekinti.) Elfogadható-e ez a módszer? A főkönyvi könyvelésben értékben nem tudjuk követni a bizományosnál lévő árukészlet alakulását.