Társasháznak fizetett bérleti díj adója

Kérdés: Az szja-törvény szerint a kifizető köteles a társasház részére az általa fizetett bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, amennyiben a társasház kifizetőnek minősülő bérlőnek ad bérbe közös tulajdonú ingatlanrészt (üzlethelyiséget). A társasház a bérbeadásról számlát állítana ki online számlázóprogrammal, papíralapú vagy e-számlát. A bérbeadásnál a főszabály szerint jár el az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pontját alkalmazva. Lehetséges, hogy a társasház az általa kiállított számlán feltüntesse, a törvényi előírásnak megfelelően, a bérleti díjat terhelő, a kifizető által levonandó forrásadó összegét, és a bérlő a forrásadóval csökkentett összeget utalja a társasház, a bérbeadó felé, vagy csak a forrásadó nélküli összeget lehet feltüntetni? Ez utóbbi esetben a bérlő folyószámláján folyamatosan hátralék keletkezik a kifizető által levont forrásadó összegével.
Részlet a válaszából: […] ...irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb elő­állítási módjától –, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.Az ingatlan-bérbeadás főszabályként az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.
Kapcsolódó címkék:  

Devizaárfolyam harmadik országból importált áru esetében

Kérdés: Harmadik országból (Kína) importált áru esetében nem kötnek adásvételi szerződést, nagyon kevés dokumentumot kapunk. Megrendeljük az árut, amelyről a vámhivatal határozatot ad ki. Eddigi eljárásunk úgy alakult, hogy a teljesítés helyét és idejét a vámhatározat kiadására határoztuk meg. Az árfolyamot pedig a határozatban szereplő árfolyamra tettük. A kft. az MNB-árfolyamra is bejelentkezett. Több fórumon olvastuk, hogy nem megfelelő az átváltás a határozatban megállapított árfolyamon, hanem az MNB-árfolyamon kellene, amennyiben azt választotta a cég. Maradhat-e így, ebben a formában ez évben az eljárásunk, és a jövőben térjünk át az MNB-árfolyamra, vagy pedig módosítsuk már a 2020. évet is?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítés napjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni.A (4)–(6) bekezdés szerinti devizaárfolyam lehet a deviza–a választott hitelintézet által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.
Kapcsolódó címkék:  

Keresztbe számlázgatások

Kérdés: Az "A" kft. többször nagyobb összegeket kapott "B" kft.-től, hogy fizesse ki "C" kft.-nek az ő számláit ("B" és "C" között volt számlázás). Először engedményezésre gondoltunk, de az ügyvéd azt mondta, ebben az esetben az nem jó. Hogyan kell ezt helyesen kezelni? Társaságiadó-alapot növelő tétel lesz a "C" kft.-nek utalt összeg, és a "B" kft.-től beérkezett összeg egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...kérdez rá. Alapvető számviteli követelmény, hogy a valós gazdasági eseményeket tényleges tartalmuknak megfelelően kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. A valós tartalom az adott esetben az, hogy "A" kft. pénzt kapott "B" kft.-től, hogy "B" kft. helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan bérbevétele, majd megvásárlása

Kérdés: Egyik ügyfelünk bérbe venné az ingatlanunkat, majd hosszabb távon megvásárolná úgy, hogy a kifizetett bérleti díjat beszámítsuk az ingatlan vételárának kiegyenlítésébe. Hogyan kell eljárnunk a bérlet időszakában, majd az adásvételnél? Milyen bizonylatok alapján és hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...eseményről bizonylatot kell kiállítani. A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Aszámviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész értékesítése részletfizetéssel

Kérdés: "X" kft. megszerzi "Y" kft. jegyzett tőkéjének bizonyos részét, majd évekkel később értékesíti azt. "X" kft. adózása az értékesítéskor: az üzletrész bekerülési értéke: 20 millió forint; az üzletrész-átruházási szerződésben az ellenérték 80 millió forint; az ellenérték kifizetése több részletben történhet (a mérlegfordulónapig 50millióFt, utána 30 millió forint kerül kifizetésre). A tárgyévre hogyan számolhatom el? A pénzforgalom számít? Tárgyév: ellenérték 80 millió forint, bekerülési érték 20 millió forint, eredmény 60 millió forint, a 30 millió forint még ki nem fizetett részt követelésként tartom nyilván? Vagy ellenérték csak a befolyt érték lehet, azaz 50 millió forint, és a bekerülési értéknek is csak az arányos részét vehetem figyelembe (12,5 millió forint)? Eredmény ez esetben: 50-12,5 = 37,5 millió forint? Akövetkező évben pedig [30-(20-12,5)] 22,5 millió forint, összességében a tárgyévi eredmény 37,5, a következő évi eredmény 22,5, összesen 60 millió forint.
Részlet a válaszából: […] ...módon kell meghatározni.Ennek érdekében a könyvelés:–az üzletrész eladási ára: T 366 – K 9721 (80 millió forint);–az üzletrész nyilvántartási (az adott esetben bekerülési) értéke: T 8711 – K 171-173 (20 millió forint);–az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.
Kapcsolódó címke:

Részletfizetéssel történő gépbeszerzés

Kérdés: Nagy értékű gép adásvétele történik. Aszerződésben az szerepel, hogy a vételárat részletekben fizeti meg a vevő az eladó számára. Kikötik továbbá, hogy amennyiben a teljes vételár nem kerül kifizetésre 2 éven belül, az eszköz tulajdonjoga az eladóra száll vissza. A vevő használta az eszközt a tevékenységéhez, azonban a vételár kifizetése nem történt meg. Mi a teendő ebben az esetben? Állíthat-e ki az eladó helyesbítő számlát, vagy a vevőnek kell az eladó felé számláznia? Változtat-e a számlázási/adózási következményeken az, ha az eladó nem gazdasági társaság, hanem egy magánszemély?
Részlet a válaszából: […] ...módosítani. Az adásvételi szerződésnek kell minden esetben tartalmaznia azokat az adatokat, amelyek az Szt. hatálya alá tartozó vevőnél a nyilvántartásba vételhez, a nyilvántartásból való törléshez szükségesek.(Kéziratzárás: 2021. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.
Kapcsolódó címkék:      

Devizás tagi hitel értékelése

Kérdés: A devizában fennálló tagi hitel a 2023. évig tartó futamidő alatt hogyan szerepel a könyveinkben a kölcsönt adónál? Különös tekintettel az év végi devizás átértékelésekre és a járó, de nem esedékes kamatok elszámolását illetően.
Részlet a válaszából: […] ...a folyósítás napjára vonatkozó – a társaság által választott – deviza­árfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba felvenni. Függetlenül attól, hogy a devizaszámlán milyen árfolyamon szerepel, illetve, ha vásárolták a devizát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.
Kapcsolódó címke:

Külföldi vevővel bíróság előtt kötött egyezség

Kérdés: Az osztrák vevőnkkel bíróság előtt 2014-ben egyezséget kötöttünk, hogy egyenlő részletekben a 2020. év végéig fennálló tartozása egy bizonyos részét kiegyenlíti. A vevő az utolsó részletet 2020 decemberében kifizette. Ügyvédünk levele szerint az eljárás ezzel lezárult. A céget azóta sem törölték. Saját ügyvédünktől van levelünk, az eljárással kapcsolatban más iratunk nincs. Ebben az esetben a fennmaradó követelést milyen címen kell kivezetni? Milyen dátummal kell könyvelni? Társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...2014-ben az osztrák vevővel szembeni követelésből – az egyezség alapján – elengedett részt a társaság nem vezette ki a könyvviteli nyilvántartásaiból, nem számolta el azt egyéb ráfordításként (indokolt esetben az adózás előtti eredményét nem növelte), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.
Kapcsolódó címke:

Ajándékozások adókötelezettsége

Kérdés: Év végével a cégünk díjazni szokta a dolgozóit különböző kategóriákban. Pl. az év legjobb dolgozója, vezetője stb. Ehhez kapcsolódóan a díjazottak kapnak egy gravírozott emlékplakettet is. Van olyan plakett, ami 10 000 Ft-ba került, de van olyan is, ami 30 000 Ft-ba. Milyen járulék és adóteher terheli a céget ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...joggyakorlás követelményének.Egyes meghatározott juttatásként biztosítható például az évi egy alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű (a minimálbér 10 százalékát, azaz jelenleg a 16 100 forintot meg nem haladó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.
Kapcsolódó címke:

Speciális gyártóeszközök előállítása, elszámolása

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.
Részlet a válaszából: […] ...árát számlázzák, a gyártónak fizetett vételárat pedig az eladott áruk beszerzési értékeként mutatják ki (anyagonként történő nyilvántartás esetében is). Ezzel egyetértünk, és ezt javasoljuk követni.Természetesen egy termék vételárát nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.
Kapcsolódó címke:
1
45
46
47
256